„Simán” vagy ideiglenesen?

Avagy az átrendelés szabályai

Tagunk az őt érintő átrendelés kapcsán fordult hozzánk, több problémát is taglalva, de kérdései sajnos sokakat érintenek, érinthetnek.

Megyei autópálya alosztályon dolgozik baleseti helyszínelőként, azonban a megye egy másik városában vezényelik rendszeresen, 1 hónapos időszakokra. Kilométerben ugyan nem számottevően több a bejárás, de időben sokkal, a fél óra helyett majdnem másfél.

A vezénylés helyére saját autóval járnak a kollégákkal, de a munkáltató csak a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést fizeti nekik, így vagy 30.000 Ft többletköltségük keletkezik, amit – jobb híján – a családjuktól kénytelenek elvenni.

Kérdése részint arra irányult, hogy van-e bármilyen kedvezménye egy nagycsaládos rendőrnek a vezénylések vonatkozásában.

Másrészt a vázolt probléma egy újabb problémát is keletkeztet, mert az eredeti szolgálati helyen maradó helyszínelők esetében a szabadságolás akadályozott, a családi munkaidő-kedvezmény és a heti 2 óra sportfoglalkozás kiadása szintén, és a megbetegedésekről még csak szó sincs… A vezetőtől elhangzó „ilyenkor ez van” pedig nem feltétlenül elfogadható indokolás.

A létszámhiánnyal kapcsolatos problémával sajnos ehelyütt nem tudunk foglalkozni, de nézzük mit kell tudni az átrendelésről:

Elsőként fontos tisztázni, hogy a rendszeres átrendelés ugyanazon szervezeti egység egyik alosztályáról a másikra történik, vagy egy másik rendőri szervhez, mert az első esetben ideiglenes átrendelésről, míg a második esetben „sima” átrendelésről van szó.

Az ideiglenes átrendelés szabályait a Hszt 61. §-ában találjuk, a jogszerűség ez alapján vizsgálandó.

Eszerint tehát ha szervezeti egységen belül történik az átrendelés, az egy évben legfeljebb 30 nap időtartam lehet és minden esetben írásban kell elrendelni.

Az állományilletékes parancsnok minden esetben a megyei főkapitány, hiszen a főkapitányság egyik alosztályáról történt az átrendelés egy másik alosztályra.

Amennyiben az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül 30 napot meghaladó időtartamban kerül sor, az annyi jogsértés az érintett részére, ahányszor az az évi egyszer 30 napos alkalmon felül megvalósult. Természetesen szolgálati panaszt lehet előterjeszteni, amelyben a többletköltségek megtérítését is lehet kérni, illetve akár – a jogsértő eljárás miatt – sérelemdíj iránti igény is benyújtható.

A Hszt 60. §-ának szabályai vonatkoznak az átrendelésre. Ennek lényege, hogy egy naptári éven belül legfeljebb négy hónap időtartamú lehet az átrendelés, és ennek leteltét követően újabb átrendelésre hat hónapon belül nem kerülhet sor.

A két fajta átrendelés közös jellemzője a kompenzáció, mégpedig hogy az átrendeléssel felmerült többletköltségeket a munkáltatónak meg kell térítenie a Hszt 169. § (1) bekezdés a) pontja szerint.

Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti szolgálati helyen a munkába járásért a munkáltató a 15 Ft/km útiköltség támogatást fizeti, az átrendeléskor a felmerülő teljes költséget meg kell fizesse, vagyis a NAV képlet szerinti teljes költségtérítésre jogosult lesz a munkavállaló, amire joggal támaszthat igényt, persze levonva belőle a már kifizetett, 15 Ft/km-rel számolt térítést.

NAV képlet: a saját tulajdonú gépjármű fogyasztási normájának, a megtett oda-vissza útvonal km-ben és az adott hónapra érvényes NAV közlemény szerinti üzemanyag árnak a szorzata útvonalanként.

Ez a teljes költségtérítés.

Az átrendeléssel egyébként a megbízási díj vonatkozásában már foglalkoztunk, ajánljuk figyelmetekbe az ott írtakat is!

A ki nem vett szabadságokkal és kedvezményekkel kapcsolatosan elöljáróban leszögezzük, hogy az éves szabadságolási terv az alapja a szabadságok igénybevételének, amelynek döntő hányadával a munkáltató rendelkezik és hozzátartozik, hogy szolgálati érdekből még a szabadságon lévő munkavállaló is visszarendelhető a szabadságáról. Természetesen ilyenkor is a felmerült többletköltségek, illetve felmerült kár megfizetésével. Tehát önmagában az nem jogsértő, ha szolgálati érdekből nem tudja kivenni a munkavállaló a szabadságát és az halmozódik, vagy akár a következő évre tevődik át. A szabadság iránti igény nem évül el, az a munkaviszony fennállása előtt mindvégig érvényesíthető.

A szabadságok kiadásáról és azok elszámolásáról is volt már szó honlapunkon, ITT , és ITT olvashatjátok.

A családos kedvezmény igénybevételének elmaradása (munkaidő-kedvezmény), illetve a heti 2 óra sportkedvezmény elmaradása alapesetben jogsértő, kivéve, ha a munkáltató a szolgálati feladatok ellátatlanságának a veszélyére hivatkozva nem adta azt ki. Amennyiben a szolgálati feladatok ellátása nem volt veszélyben, mindkét kedvezmény ki nem adása jogsértő, amely ellen szintén szolgálati panaszt lehet előterjeszteni, de ez csak akkor célszerű, ha bizonyítani lehet a jogsértő jelleget (azaz bizonyítani lehet, hogy volt más is, akit a kedvezmény idejére szolgálatellátásra lehetett volna kötelezni).

Amennyiben ezzel (vagy hasonló) problémával küzdesz, keress minket, hogy segíthessünk, azonban a pontos és alátámasztott állásfoglaláshoz szükségünk van az igazoló dokumentumokra is!