Pernyerés a Szegedi Törvényszéken
Tagunk 2019. március végéig teljesített szolgálatot a Készenléti Rendőrségnél, jogviszonyát lemondással megszüntette. A jogviszony megszűnésekor a Hszt. 99. § (1) bekezdése szerint a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat. A munkáltató eszerint járt el, azonban az előző év teljesítménye alapján járó teljesítményjuttatást nem volt hajlandó megfizetni.
A 2018. évi teljesítménye kiváló lett, így a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet szerint kötelező volt teljesítményjuttatásban részesíteni. A munkáltató a Hszt. és a BM rendelet azon rendelkezéseire hivatkozással tagadta meg a kifizetést, mely szerint a teljesítményjuttatás összegéről az állományilletékes parancsnok tárgyév április 15-ig kiadott munkáltatói intézkedésben rendelkezik, valamint mert a teljesítményjuttatás a biztosított költségvetési keret terhére évente két alkalommal, április és szeptember hónapban került kifizetésre, és mivel tagunk jogviszonya ezt megelőzően, már az év márciusában megszűnt, így nincs lehetőség a juttatás megfizetésére.
Szolgálati panaszt, majd ezt követően keresetet nyújtottunk be, melyben kértük a teljesítményjuttatás megfizetését, mivel a Hszt. egyértelműen rendezi a kérdést: „Az előző évi egyéni teljesítményértékelésre tekintettel a tárgyévre megállapított teljesítményjuttatásra a hivatásos állomány tagja akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik. Ebben az esetben a kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell intézkedni.”
A Szegedi Törvényszék ítéletében nekünk adott igazat és a munkáltatót több mint háromszázezer forint teljesítményjuttatás megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős.