Alapszabály

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

A L A P S Z A B Á L Y A

I.
általános rendelkezések

1.  A szervezet neve:  Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a szervezet nevének rövidítése: TMRSZ, további használt neve ebben az Alapszabályban: Szakszervezet.

2. Címere: Pajzs, középen kard és jobbra dőlve toll, jobb oldala kék színben az EU csillagai, balra az árpád sávos zászló, körben a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete felirat övez.

3. Székhelye: Szekszárd, Tanya u. 4.

A TMRSZ színes jelképe

Színes jelkép

A TMRSZ fekete-fehér jelképe

Fekete-fehér jelkép

4. A Szakszervezetet célja a foglalkoztatással és a szolgálatteljesítéssel, a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdek képviselete és védelme, a tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő érdekeinek és jogainak előremozdítása, egységes, hatékony képviselete, illetőleg védelme.

5. A szakszervezet hatóköre országos.

6. A TMRSZ jogi személy.

7. A szakszervezet a tagok önkéntessége alapján jött létre. Tag az a személy lehet, aki nyilatkozik belépési szándékáról, elfogadja a Szakszervezet célját és az Alapszabályában foglaltakat, valamint a tagokra háruló kötelezettségeket, és akinek belépését a Vezetői Testület tudomásul veszi. Pártoló tag jogi személy is lehet. Az Alapszabály a pártoló tagok belépésére további szabályokat állapít meg.

8. A szakszervezet a tevékenységét az Alaptörvény, az egyesülésről szóló törvény, valamint a vonatkozó más jogszabályok és nemzetközi szerződések kereti között, a dolgozók érdekvédelmének és érdekképviseletének megvalósulása érdekében kidolgozott Alapszabályban foglaltak szerint végzi.

9. Célkitűzéseit önállóan, az állami, politikai és más társadalmi szervezetektől függetlenül, a tagok érdekeit szem előtt tartva fogalmazza meg és váltja valóra.

10. Önállósága és függetlensége megőrzése mellett az érdekközösség, a szolidaritás, az összefogás és a kölcsönös bizalom elvei mentén meghatározott céljai elérése érdekében kapcsolatot tarthat, együttműködhet, szövetséget köthet az egyesülési jog alapján létrejött más társadalmi szervezetekkel, valamint a nemzetközi szolidaritás alapján részt vesz a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. Az így létrejövő megállapodásoknak jelen alapszabállyal összhangban kell lenniük.

II.
TMRSZ működésének alapelvei és feladatai

A szakszervezet működésének alapelvei

11. A Szakszervezet tevékenysége széles körű nyilvánosságra épül, melynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a Szakszervezeten belül a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja.

12.  A Szakszervezet működésében biztosítja a demokratikus elvek érvényesülését, különösen az alábbi elvek mentén:

  • demokratikus választás és képviselet;
  • alulról felfelé történő „építkezés”;
  • önrendelkezés és önálló képviselet;
  • egymás iránti szolidaritás elve;
  • függetlenség az állami és politikai akarattól, elvárástól.

13. Támogatja a TMRSZ célkitűzéseivel összhangban lévő, alulról építkező önszerveződési kezdeményezéseket.

14. Biztosítja a tagság rendszeres – a szakszervezet tevékenységi körével összefüggő – tájékoztatását. Az állami és szolgálati titok, valamint a személyes adatok védelmének betartásával feladatainak megvalósítása érdekében felhasználja a nyilvánosság fórumait.

15. A Szakszervezet a munkahelyi, illetve területi tagozódás szerint szerveződik, az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok összefogása alapján tagszervezeteket alkot. A tagság tisztségviselőket választ és delegál különböző testületekbe. A tagszervezetek elhatározása alapján, állandó illetve ideiglenes jelleggel munkabizottságok alakulhatnak.

16. A Szakszervezet, a munkáltató, az állami szervek, hatóságok és más szervezetek részéről a képviselőjét, tisztségviselőjét ért támadást Szakszervezetet ért sérelmeként értékeli.

 

A Szakszervezet feladatköre

17.  A Szakszervezet feladata:

a. Feltárni, képviselni, közvetíteni és lehetőség szerint érvényre juttatni tagjainak jogi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeit.

b. Megjeleníteni, érvényesíteni a Szakszervezethez tartozó munkavállalók és más tagok érdekeit.

c. Különböző fórumokon élni a Szakszervezetet meg illető jogokkal képviseleti, egyeztetési, véleményezési stb. joggal.

d. Tagjainak az önsegélyezési elv alapján történő esetenkénti támogatása.

e. A tagság munkavégzésével és szolgálatteljesítésével összefüggő jogszabályok, döntések, intézkedések kialakításában való részvétel.

f.  A tagság szociális biztonságával, élet- és munkakörülményeivel összefüggő kérdések rendezésében való közreműködés, az egyetértési, egyeztetési és véleményezési jogkör gyakorlása, e tárgykörökben a szükséges intézkedések megtétele, a különböző szintű szabályozók módosításának kezdeményezése, a munkáltató működési körén belül a munkavédelmi tárgyú rendelkezések betartásának ellenőrzése.

g. A munkahelyi kollektívák jogainak védelmezése mellett a tagok személyes érdekvédelmének és érdekképviseletének biztosítása.

h. Tagjainak jogi, szociális, kulturális és egyéb jól-éti szolgáltatások nyújtása.

A TMRSZ a rendelkezésére álló erőforrásait elsősorban a fenti célok megvalósítására fordítja.

 

III. rész

Általános szabályok

A szakszervezeti tagság

18.

a. Teljes jogú tag lehet

– a rendőrségnél, a rendvédelmi szerveknél és a felügyeletüket ellátó minisztérium(ok)nál, ezek irányítása alá tartozó szerveknél bármilyen jogviszonyban teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak;

– a közszféra egyéb területein bármilyen jogviszonyban teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatottak;

– azon személyek, akiknek előzőekben említett szerveknél fennálló jogviszonya bármely okból megszűnt, feltéve, hogy teljes jogú tagi viszonyuk aktív foglalkoztatási jogviszonyuk idején keletkezett és az folyamatosan fennáll, vagy korábban legalább 2 éven át fennállt, és rendszeresen fizetik a tagdíjat;

– az előzőekben említett szervek állományában bármilyen típusú tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók, ha rendszeresen fizetik a tagdíjat;

– a szakszervezet saját teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottai;

– az egyéb feltételektől függetlenül, aki legalább 6 éven át a szakszervezet törvényes képviseletét ellátta;

–  bármely más e körbe nem tartozó – legalább 2 éve tagdíjat fizető – személy, akinek felvételét a Vezetői Testület jóváhagyta, és a jóváhagyást a képviselő ellenjegyzésével ellátta.

b.  Pártoló tag lehet:

A TMRSZ pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes- vagy jogi személy, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, elfogadja a TMRSZ célkitűzéseit és azt rendszeresen vagy időszakonként anyagilag is támogatja. A pártoló tagok legalább a 157. pontban előírt pártoló tagsági díjat fizetnek. A szakszervezet pártoló tagjának jogai azonosak a teljes jogú tagéval, de nem választhat és nem választható.

19. A TMRSZ tagjai egyidejűleg más szakszervezetnek és érdekvédelmi szervezetnek is tagjai lehetnek.

A tagsági viszony keletkezése és a belépés elutasítása

20. A tagsági és a pártoló tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével,  a tagdíjfizetés rendjére és módjára vonatkozó nyilatkozat megtételével, és a Vezetői Testületnek a felvételt jóváhagyó döntésével vagy hallgatólagos beleegyezésével jön létre a belépési nyilatkozat benyújtásának napjára visszamenő hatállyal. Vezetői Testület a belépési nyilatkozat benyújtásától számított 60 napon belül a belépést visszautasíthatja. Ez esetben a már befizetett tagdíjakat haladéktalanul vissza kell téríteni.

 

A tagsági viszony tartalma

21. A TMRSZ teljes jogú tagjának jogai:

a)   Részt vehet a szakszervezet tevékenységében, rendezvényein.

b)  Választhat, és ha nem áll fenn összeférhetetlenség és törvényi akadálya nincs, választható a szakszervezet szerveibe, illetve tisztségviselőjének.

c)   Munkavállalói jogainak, érdekeinek védelméért, továbbá támogatásért fordulhat a Szakszervezet bármely tisztségviselőjéhez, vagy testületéhez.

d) Személyesen, vagy választott tisztségviselője útján részt vehet a szakszervezeti feladatok, a közös állásfoglalások kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenőrzésében, értékelésében.

e)  Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a saját és a közösség érdekében, felléphet és felszólalhat választott testületek, fórumok előtt és a szakszervezeti sajtóban.

f)   Jogosult arra, hogy véleményére, javaslatára, észrevételére, beadványára 30 napon belül érdemi választ kapjon a hatáskörrel rendelkező, illetve eljárásra jogosult szakszervezeti szervtől. A válaszadásra nyitva álló határidő egy alkalommal indokolt esetben a tag tájékoztatása mellett 30 nappal meghosszabbítható.

g)   Kezdeményezheti választott tisztségviselő beszámoltatását, visszahívását, a főtitkárnál, elnöknél, egyéb tisztségviselők esetében akiket a kongresszus választ a Kongresszusnál.

h)  Jogosult az érvényes feltételek alapján a Szakszervezet rendelkezési jogkörébe tartozó, igénybe vehető kulturális, szociális és szabadidő létesítmények, eszközök használatára.

i)    Munkavégzésre irányuló jogviszonyból keletkező és más jogszabályokban rögzített vitás kérdésekben jogosult szakszervezeti jogvédelemre

j)         Igénybe veheti a szakszervezeti juttatásokat és szolgáltatásokat, így különösen:

  • Szociális segélyben –rendkívüli esetben, megélhetése veszélybe kerülésekor- részesülhet;
  • szakszervezeti üdültetésben amennyiben a költségvetésben tervezett, részesülhet;
  • jogsegélyt vehet igénybe, amely jogi tanácsadást és a 22-24. pont szerint képviseletet is jelenthet;
  • egyéb, a szakszervezet által nyújtott támogatást vagy szolgáltatást a Vezetői Testület döntése alapján;
  • kiemelkedő szakszervezeti munkájáért kitüntetésben vagy más erkölcsi, illetve anyagi elismerésben részesülhet.

22. A teljes jogú tagnak képviselet jár a szolgálati, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő

  • büntető (a tettenérés és a beismerés kivételével),
  • munkaügyi- és
    • esetenként, indokolt esetben polgári peres és nem peres ügyekben, valamint
    • a fegyelmi és méltatlansági eljárások során.

A tag részére a szakszervezet a felsoroltakon kívül bármely egyedi ügyben biztosíthat jogsegélyt a főtitkár döntése alapján, vagy a Vezetői Testület döntése alapján.

23. A Szakszervezet a képviselet ellátását részben vagy egészben megtagadhatja, ha jogi szakvélemény alapján a képviselet ellátása előre láthatólag eredménytelen lenne, vagy attól aránytalanul csekély eredmény lenne várható.

24. Jogi képviselet ellátása esetén a képviselt a részére jogerősen megítélt, vagy egyéb módon elért anyagi juttatás nettó értékének 10%-át a megítélt perköltségen felül köteles a szakszervezet által megjelöltek alapján bankszámlaszámra, vagy egyéb más módon megfizetni a Szakszervezetnek szolidaritási célból a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül.

A szolidaritási befizetés esedékességekor özvegyek, gyed-en, gyes-en lévők és a tanulói, hallgatói jogviszonyban állók esetén a perköltségen kívül, az ítélt összeg befizetésére írásban benyújtott kérelmük alapján nem kötelesek. Ebben az esetben a befizetéstől való felmentésről – az érintett kérelmére – elsődlegesen a szakszervezet Főtitkára jogosult írásos igazolást adni az érintettnek, másodlagosan a Vezetői Testület, amelynek képviseletét ezen mentesség esetében a többségi döntésre való hivatkozással az elnök látja el.

A jog- és tag fenntartó tagsági viszony

25.    Jog- és tagfenntartónak kell tekinteni a gyermek, illetve a közeli hozzátartozó gondozása vagy ápolása miatt, illetőleg az egyéb okkal fizetés nélküli szabadságon lévőt.

26.    A tagsággal együtt járó jogokat gyakorolhatja, a tagok számára biztosított teljes körű juttatásokban részesülhet.

A szakszervezeti tag kötelességei

27. A tag köteles

  • A szakszervezeti tagdíjat rendszeresen megfizetni.
  • A TMRSZ alapelveivel, feladatával és céljával ellentétes magatartástól tartózkodni.
  • Alapszabályban, valamint a testületek határozataiban foglaltakat betartani.
  • Az önként vállalt és a rábízott feladatokat a TMRSZ, annak képviselője által meghatározottak szerint elvégezni.

28. A tag lehetőségeihez mérten:

  • Éljen jogaival és aktívan vegyen részt a szakszervezeti életben.
  • Támogassa a TMRSZ szervezeteinek tevékenységét és szervezett akcióit
  • Vállaljon szolidaritást tagtársaival, és a választott tisztségviselőkkel, védje meg a szakszervezetet, testületeit, képviselőjét, tisztségviselőit az ellenük intézett jogtalan támadásoktól, retorzióktól.

29. A szakszervezeti tagok a Szakszervezet tartozásaiért nem felelnek.

30. A Szakszervezet tagja a tagsági viszonyának megszűnésekor a közös szakszervezeti vagyonból nem részesül.

 

A tagsági viszony megszűnése

31.  A tagsági viszony megszűnik:

a. A tag által a főtitkárhoz címzett írásbeli kilépési nyilatkozatával.

b.  A tag halálával.

c.  A tagdíj huzamos időn át önhibából történő nem fizetésével.

d.  Kizárással.

32. A tagdíj illetve tagdíjhátralék rendezése tárgyában felmerülő utólagos megfizetési kötelezettségtől a Szakszervezet méltányossági alapon eltekinthet, feltéve hogy a tag az Alapszabály szerint részére irányadó tagdíjat már legalább 3 hónapja befizeti.

A méltányosság vonatkozásában a szakszervezet főtitkára az érintett kérelmére, vagy saját hatáskörben akár kérelem nélkül is hozhat döntést.

33.  Méltányossági döntésre egyes munkavállalói csoportok (pl.: azonos szolgálati helyen jogviszonyban állók, pertársaság stb.) esetén is sor kerülhet. A méltányossági döntés szóban is közölhető a szakszervezeti alkalmazásában álló munkavállaló irányában. Ez esetben a munkavállaló a döntésről feljegyzést készít és annak egy példányát a tagnyilvántartásban az érintett tag (ok) személyi lapjában elhelyezi, továbbá tájékoztatja a döntésről a szakszervezet tagdíjnyilvántartásának kezelésével megbízott munkavállalót.

A tagdíj nem fizetése okán tagság törlésének az eljárás szabályai

34. A tagdíj nem fizetése okán a szakszervezet tagját kizárni csak az Alapszabályban meghatározott eljárás keretében lehet.

35.  A tagdíj huzamos időn át, -legalább 3 hónap- történő nem fizetése esetén a tagot a Szakszervezet előbb telekommunikációs úton, majd írásban lehetőségeihez mérten folyamatában felszólítja határidő tűzésével tagdíjfizetési kötelezettségére képviselője útján.  A kizárásra okot adó körülmény tudomás szerzésétől számított 10 napon belül a szakszervezet főtitkára elrendeli az írásbeli felszólítást, határidőt ad, ezzel egyidejűleg a tag meghallgatásának időpontját és helyét is kitűzi, amennyiben a részére adott határidő alatt nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét.

A   személyes meghallgatás lehetősége mellett arra is fel kell hívni, hogy védekezését írásban is benyújthatja. Amennyiben nem teljesít, a megadott meghallgatás időpontjától számítottan  15 napon belül vizsgálatot kell lefolytatni, mely egy esetben további 10 nappal meghosszabbítható.

36. A vizsgálat lefolytatására a Szakszervezet főtitkára az ügyben nem elfogult tisztségviselőt, vagy más alkalmas személyt(eket), vagy bizottságot jelöl ki.

A vizsgáló(k) feladata, hogy tisztázza a tényállást, azaz az önhibát, avagy annak kizárását, az eljárás alá vont felelősségét, az eset súlyát és körülményeit, a kizárás mellett és ellen szóló indokokat, és mindezek alapján megalapozott döntésre tegyen javaslatot a vizsgálat lezárását összegző jelentésében. A vizsgáló(k)nak az eljárás alá vont meghallgatását  dokumentálni kell, illetve azt is, ha az érintett a meghallgatáson nem jelent meg, írásos előterjesztést tett, avagy nem tett, és azt az ügy irataihoz csatolni kell.. Ha az eljárás alá vont nem él a lehetőségeivel, a vizsgálat e nélkül is lezárható.

Az eljárás alá vont távolmaradása az eljárás folytatásának, a kizárási tárgyalás megtartásának, illetve a határozat meghozatalának nem akadálya.

37.  A tag tagsági viszonya törléséről a vizsgálat eredményétől függően -az ügy összes iratának felterjesztése mellett – a Kongresszus, vagy ha az 60 napon belül nem tart ülést, a Vezetői Testület hoz határozatot. Titkos szavazással, szótöbbséggel, jogorvoslati kioktatást is tartalmazó, az eljárás alá vont részére is kézbesített írásbeli határozattal dönt.  A Kongresszus, vagy a Vezetői Testület a döntést zárt tanácskozáson hozza meg, így határozata is titkos a különösen védett adat és személyiségi jogok okán, mivel a tag közszereplőnek nem minősül.

A főtitkár írásbeli felszólítás megküldésével, a Kongresszus vagy a Vezetői Testület döntéséig a tag jogai felfüggesztésre kerülnek, azokat nem gyakorolhatja.  Amennyiben a tag a határozathozatal előtt teljesít, azaz tagdíját megfizeti, tagságát folyamatosnak kell tekinteni.

A főtitkár által felterjesztettek alapján határozathozatalra kerül sor a Vezetői Testület vagy a Kongresszus döntése esetén az írásba foglalt határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül a kizárt tag a bíróság előtt kérheti a kizárási eljárás jogszerűségének felülvizsgálatát.

A kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya. Amennyiben a tagsági viszony megszüntetése után  a volt tag a szakszervezethez újra felvételét kéri, a belépési nyilatkozatot újra ki kell töltenie és a tagdíj befizetési kötelezettségvállalásával egyetemben a  tagsága onnan datálódik vagy kifizeti az elmaradt tagdíját és tagsága folyamatos.

A méltatlansági eljárás kizárási  és eljárási szabályai

38.  Kizárással annak a tagnak a tagsági viszonya szüntethető meg, aki az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyezteti, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végez.

39. A szakszervezet tagját kizárni csak az Alapszabályban meghatározott eljárás     keretében lehet.

40. A kizárásra okot adó körülmény tudomás szerzésétől számított 60 napon belül a szakszervezet főtitkára elrendeli a méltatlansági eljárást. Ezt követően érintett meghallgatásával 30 napon belül vizsgálatot kell lefolytatni, mely egy esetben további 30 nappal meghosszabítható.

41. A vizsgálat lefolytatására a Szakszervezet főtitkára az ügyben nem elfogult tisztségviselőt, vagy más alkalmas személyt(eket), vagy bizottságot jelöl ki.

A vizsgáló(k) feladata, hogy tisztázza a tényállást, az eljárás alá vont felelősségét, az eset súlyát és körülményeit, a kizárás mellett és ellen szóló indokokat, és mindezek alapján megalapozott döntésre tegyen javaslatot a vizsgálat lezárását összegző jelentésében. A vizsgáló(k)nak az eljárás alá vont részére dokumentálható formában fel kell ajánlania a személyes meghallgatás lehetőségét, vagy azt, hogy védekezését írásban nyújtsa be. Ha az eljárás alá vont ezzel nem él, a vizsgálat e nélkül is lezárható. Személyes meghallgatás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az ügy irataihoz csatolni kell.  Az eljárás alá vont távolmaradása az eljárás folytatásának, a kizárási tárgyalás megtartásának, illetve a határozat meghozatalának nem akadálya.

42. A tag kizárásáról a vizsgálat eredményétől függően -az ügy összes iratának felterjesztése mellett – a Kongresszus, vagy ha az 60 napon belül nem tart ülést, a Vezetői Testület hoz határozatot. Titkos szavazással, szótöbbséggel, jogorvoslati kioktatást is tartalmazó, az eljárás alá vont részére is kézbesített írásbeli határozattal dönt.  A Kongresszus, vagy a Vezetői Testület a döntést zárt tanácskozáson hozza meg.

43.  A főtitkár felterjesztését követően, a Kongresszus vagy a Vezetői Testület döntéséig a tag jogai felfüggesztésre kerülnek, azokat nem gyakorolhatja a képviseleti jogra való jogosultság kivételével.

44.  A Vezetői Testület vagy a Kongresszus döntése esetén az írásba foglalt határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül a kizárt tag a bíróság előtt kérheti a kizárási eljárás jogszerűségének felülvizsgálatát.

A kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya.

Méltatlanná válás megállapításával a tag a TMRSZ-nek tagja többé nem lehet, a kizárás dátuma a vizsgálat indítás kezdő időpontja.

45.  Nem szűnik meg a tagsági viszonya annak, akinek szolgálati- vagy munkaviszonya önhibáján kívül szűnt meg, az új munkaviszony létesítéséig. A tagdíjfizetési kötelezettséget a jövedelmükhöz igazodóan, illetőleg tagdíjfizetés alóli mentesítéssel határozza meg a főtitkár.

IV.

A TMRSZ SZERVEZETE

46.  A TMRSZ testületeit és ügyintéző szerveit a tagság érdekeinek érvényesítésére és képviseletére hozza létre..

47.  Bármely választott tisztségviselő visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem felel meg, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.

a. A tisztségviselő akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselői minőségével nem egyeztethető össze.

b. Az érdemtelenségről a visszahívás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv előzetesen dönt.

c. A visszahívásra a Vezetői Testület jogosult, amelynek az írásos döntéséről a főtitkár a döntés ellenjegyzésével értesíti a tisztségviselőt. Ebben az esetben a Választó Szerv az értesüléstől számított 15 napon belül új tisztségviselőt választ azzal, hogy a visszahívott személy újra nem választható, vagy a törvényes képviselő tagot bíz  meg képviselettel a választó szerv összehívásáig.

d. A visszahívással egyidejűleg új tisztségviselő kerül megválasztásra vagy megbízásra.

48.  A TMRSZ az érdekközösség alapján a tagság akaratának megfelelően a munkáltatók jogi személyiségű szervezeteit is figyelembe véve – a megyék területén működő területi tagoltságához és szolgálati ágaihoz igazodó – munkahelyi vagy szakmai szervezeti rendben szerveződik.

A szervezeti vagy munkahelyi hovatartozás, az életkor, a foglalkozás vagy egyéb rétegképző elem szerinti azonos érdekek kifejezésére a tagság önkéntes társulásával, legalább 10 fővel tagszervezetek jöhetnek létre.

49.  A tagszervezetek felépítésüket, működési rendjüket az Alapszabállyal összhangban szabályozzák. Jogosultak sajátos érdekeik megjelenítésére – az TMRSZ Programjának keretein belül – önálló programot kialakítani.

A szakszervezeti egységek felépítését, a létrehozandó testületek összetételét a tagság dönti el, egyben meghatározza programját és működési rendjét. Ön­állóan dönt arról is, hogy a szakszervezet ügyeinek ellátására milyen apparátust alkalmaz.

50.  A TMRSZ választott testületei:

  • Kongresszus
  • Ve zetői Testület
  • Tagszervezetek
  • Ellenőrző Bizottság (EB)

 A Kongresszus

51. A TMRSZ legfelsőbb, döntési joggal felruházott testülete, mely a tagság küldötteinek és küldött jogállású tisztségviselőinek gyűlése. A Kongresszust a főtitkár hívja össze.

Kongresszus lehet

  • Rendes Kongresszus
  • Rendkívüli Kongresszus (amely Elektronikus Konferencia formájában is megtartható)

Küldötti jogállású, vezető tisztségviselő:

  • A TMRSZ főtitkára

Küldötti jogállású tisztségviselők:

  • A TMRSZ elnöke
  • EB elnöke

a) A Kongresszus tagjai a tagszervezetek azon titkárai, akik a Kongresszus időpontjának kitűzésekor legalább 12 hónapja titkári feladatokat már ellátnak, vagy olyan tagszervezet választott titkárai mely a Kongresszus időpontjától számított egy évnél régebben alakult.  A kongresszusi küldöttek jogállásának előzetes vizsgálatára és a Kongresszusra való meghívás jogosultságának megállapítására a főtitkár jogosult a titkárválasztás taggyűlési jegyzőkönyv, és a tagszervezet megalakulásának jegyzőkönyve alapján.

b) A Kongresszus időpontjától számított egy éven belül megalakult új tagszervezetek a Kongresszus időpontja előtti 60-30 napon belül küldötti jogállású tisztségviselőt delegálhatnak, feltéve, hogy az általuk választott küldött legalább 200 fő teljes jogú tagot képvisel és ő maga is teljes jogú tag. A 200 fő teljes jogú tag képviseletére az ekképpen delegált küldöttet az egy évnél nem régebben alakult tagszervezetek titkárai tagszervezeti megbízólevéllel és meghatalmazással látják el, ahol a megbízólevélen fel kell tüntetni a tagszervezeti titkár telefonos és elektronikus elérhetőségét is.

c.) Ezen küldöttek mandátuma igazolásának feltétele még a megbízólevél eredeti példányának bemutatása a mandátum vizsgálat során, továbbá az őt delegáló tagszervezeti titkárok megküldjék a megbízólevelük hitelességét bizonyítandó, a megtartott tagszervezeti taggyűlés jkv-ének eredeti példányát a KKI részére legkésőbb a Kongresszus megtartását megelőző 15. napig. A megbízólevél másolati példányát a küldött köteles igazolható módon a KKI részére a főtitkárnak és az elnöknek címezve a Kongresszus megtartása előtt legkésőbb az azt megelőző 15. napig eljuttatni

A Kongresszuson megjelenő küldöttek regisztrációját és mandátumuk vizsgálatát előzetesen a főtitkár és a KKI munkatársai, a Kongresszus helyszínén pedig a mandátum vizsgáló bizottság végzi el.

További részletszabályok:

A Kongresszuson minden küldött és küldött jogállású tisztségviselő egy szavazattal rendelkezik.

d.) A kongresszus összehívására szükség szerint, de legalább évente egyszer kerül sor. A Kongresszuson/Rendkívüli Kongresszuson megjelenő és mandátumot kapó küldöttek a regisztráció során a TMRSZ által részükre létrehozott gmail-es email cím mellett – nem kötelező jelleggel – megadhatják privát email címüket is, amelyet a jövőbeni elektronikus szavazások esetén alternatív email címként a TMRSZ nyilvántarthat és arról a mandátummal rendelkező küldött szavazhat is a későbbiek során.

e.) Alternatív email cím igénybevétele esetén a gmail-es tmrsz címről is el kell küldenie a szavazatot a küldöttnek. A két szavazatnak azonosnak kell lennie. Ha az alternatív email címről és a tmrsz-es gmail címről adott szavazat tartalmilag nem azonos, a szavazásra adott határidőn belül – személyesen, vagy telefonon a KKI szavazatösszesítéssel megbízott tagjának – tisztázni kell az eltérés okát. Amennyiben az eltérés nem kerül tisztázásra határidőn belül, a leadott mindkét szavazatot érvénytelen szavazatként kell figyelembe venni. Az ilyen módon érvénytelen szavazatról a KKI érintett tagjának jelentést kell készítenie és azt a Vezetői Testület valamennyi tagja részére meg kell küldeni.

f.) Rendkívüli Kongresszust kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a teljes jogú tagok 35 %-ának, az ok és cél feltüntetésével a főtitkárnál – írásban kezdeményezi. A kezdeményezés aláírásgyűjtésének hitelességéért az azt benyújtó, illetve az aláírásgyűjtést szervező tartozik felelősséggel.

g.) Bíróság által elrendelt rendkívüli kongresszus esetén a megrendezés költségeinek fedezése céljából ajánlott tértivevényes küldeményben kezdeményezni kell a rendezés előre igazolható költségeinek az állam és/vagy bíróság általi megelőlegezését a bíróságok szakmai irányításáért felelős ágazati minisztériumnál és a rendkívüli kongresszust elrendelő bíróság Gazdasági Hivatalánál.

h.) Ennek eredménytelensége esetén a rendkívüli kongresszus megtartása során felmerülő igazolt költségek szakszervezetnek megtérítése céljából jogi lépéseket kell tenni a költségeknek az elrendelést kötelezővé tevő bíróság általi megtérítésére.

i.) A jogi lépés megtétele nem kötelező abban az esetben, ha a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató, vagy a munkavállalók bérszámfejtésére hivatott szakmai szerv országos jelleggel számfejti és utalja a szakszervezet részére és 3 évente egynél több alkalommal nem került bíróság által elrendelésre rendkívüli kongresszus.

j.) Ezen feltételek a jogi lépés meg nem tételére együttes feltételek, bármelyik feltétel hiánya esetén a jogi lépést, vagy lépéseket meg kell tenni a hatályos jogszabályok figyelembe vételével.

k.) A Kongresszust a kitűzött határidő előtt legalább 60 nappal, a rendkívüli kongresszust időpontjának kitűzését követően haladéktalanul a kitűzést követően legalább 15 nappal előtte, de legkésőbb 30 napon belül meg kell hirdetni.

l.) A Kongresszust a napirendi pontokkal a főtitkár jogosult összehívni.

m.) A megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

n.) A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés a szervezet főtitkárához írásban előterjeszthető, aki azt követően az egyebekben azt előterjeszti.

o.) A rendes és rendkívüli Kongresszusra a meghívót legkésőbb a taggyűlés kezdő napját megelőző 15 nappal kell eljuttatni a Kongresszusi küldöttekhez e-mailben. A Kongresszusi Küldöttek a napirendi pontokra írásos előterjesztésük alapján az ülés megkezdésekor is javaslatot tehetnek, melyek az egyebekben tárgyalhatóak.

52. Rendkívüli Kongresszus összehívására – kizárólag a megjelölt ok és cél megtárgyalása és megszavazása céljából – a főtitkár jogosult. A rendkívüli Kongresszuson szavazati joggal a legutóbbi rendes Kongresszuson mandátumot kapó és a rendkívüli Kongresszus idején még teljes jogú Szakszervezeti tagsági viszonyt fenntartók rendelkeznek. Rendkívüli esetben mandátum – két tanú saját kezű aláírásával ellátott okirattal  – átruházható a kongresszuson megjelenő küldöttre, vagy a kongresszuson megjelenő teljes jogú tagra akadályoztatás esetén. Az ekképpen átruházott mandátum nem ruházható tovább másra. Egy személy legfeljebb egy átruházott mandátumot képviselhet.

53.  TMRSZ Kongresszusa választja és visszahívja a

–       főtitkárt,

–       elnököt,

–       tiszteletbeli elnököt

–       4 fő Vezetőségi tagot

54.  A Kongresszus

a. illetékes a tagság érdekeit érintő minden kérdésben.

b. Elfogadja és szükség szerint módosítja a TMRSZ alapszabályát, meghatározza a szakszervezeti tevékenység fő irányait, kialakítja a TMRSZ Programját.

c. Megválasztja a TMRSZ főtitkárát, az elnököt és 4 fő Vezetőségi Tagot 5 éves időtartamra.

d. Beszámoltatja a Vezetői Testületet, az Ellenőrző Bizottságot és a főtitkárt, és elfogadja éves beszámolójukat. A Vezetői Testület által előterjesztett költségvetést, a költségvetési tervezetét, a költségvetési beszámolót jóváhagyja vagy elutasítja.

f. Dönt a szakszervezet más civil szervezettel való egyesüléséről és megszüntetéséről

g. Dönt az elé terjesztett indítványokról és panaszokról.

h. Dönt a hazai, nemzetközi  szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről. A hazai nemzetközi küldöttségnek minden esetben vezetője a TMRSZ  képviselője, főtitkára.

55. A kongresszus határozatképes, ha az összes mandátum-létszámból 50% +1 fő jelen van. A határozatképességre és a szavazás rendjére vonatkozó további szabályokat az Alapszabály további rendelkezései tartalmazzák. A szavazás a jelenlevő küldöttek szótöbbségével történik azzal, hogy a szavazás akkor határozatképes, ha a szavazás idején a regisztrált (megjelent) mandátumok számának legalább 50% +1 fő jelen van. Eredményes a szavazás, ha a határozatképes szavazás során legalább 50 %-+ 1 fő azonosan szavazott.

56.  A Kongresszus megkezdése előtt legalább 15 nappal írásban kell benyújtani a Kongresszus előtt tárgyalandó javaslatokat, így különösen:

az Alapszabály módosítási javaslatokat,

a Kongresszus által választandó tisztségviselőkre vonatkozó személyi javaslatokat.

Minden olyan javaslat – beleértve a fentieket is – amely 15 napon belül, vagy a Kongresszus idején kerül írásban benyújtásra, technikailag csak az egyebek napirendi ponton belül tárgyalható. A Kongresszus a levezető elnök javaslatára többségi döntéssel dönthet a napirendi pontok előzetesen közölt sorrendjének megváltoztatásáról.

57. Elfogadja, vagy elutasítja a Vezetői Testület évi beszámolóját. Az elutasítás lehet részleges is, azaz csak egyes határozatokra, vagy egyes döntésekre terjed ki. Vezetői Testület beszámolójának teljes, vagy részleges elutasítása esetén a Vezetői Testület mellé a Kongresszus a következő Kongresszus megtartásáig 1 fő póttagot választ, aki a Vezetői Testület ülésein részt vesz és szavazattal rendelkezik. A póttag a következő Kongresszuson beszámol a Vezetői Testületben tapasztaltakról, végzett munkájáról, amelynek elfogadásáról, vagy elutasításáról a Kongresszus külön szavaz

58. Rendkívüli esetben két Kongresszus közötti időszakban elektronikus szavazással a szakszervezet és a munkavállalók érdekeit érintő kérdésben jogosult dönteni (továbbiakban: Elektronikus Konferencia). Ez esetben elektronikus szavazatot azok a küldöttek adnak, akik az elektronikus szavazást megelőző legutóbbi Kongresszuson/Rendkívüli Kongresszuson mandátummal rendelkeztek és a szavazás határidejének napján még a TMRSZ teljes jogú tagjai.

Az Elektronikus Konferencián hozott döntések az Alapszabály szerint azonos erejűek a Rendes és a Rendkívüli Kongresszusok által hozott határozatokkal.  Az Elektronikus Konferencia által hozott döntést írásos formában jegyzőkönyvileg rögzíteni kell, amelyben fel kell tüntetni a mandátummal rendelkezők mandátumát igazoló adatokat, elektronikus és telefonos elérhetőségüket, az általuk leadott szavazatot, vagy annak hiányát, a szavazatok összesítését. A jegyzőkönyv alapján, a döntésnek megfelelően az Elektronikus Konferencia határozatát az elnök – mint levezető elnök – a válaszra adott határidőt követő 10 napon belül írásba foglalja.

A Kongresszuson hozott és hitelesített határozatokat az érintettek részére a szakszervezet megküldi. a Rendes Kongresszus és a Bíróság által elrendelt Kongresszuson hozott határozat esetén a bíróság részére az eredeti megküldésével, a másolatokon bírósági pecséttel ellátott iratok  irattárazásra kerülnek.

A kongresszusi  tagoknak  e-mailben megküldött anyag, valamint a főtitkár írásos, telefonon, valamint egyéb módon történő előterjesztése során bonyolítható le bármilyen jellegű Kongresszus. A Kongresszusi küldött döntését az elektronikus szavazás során azonosítható módon e-mailben is köteles megküldeni a központba. Amennyiben a megadott határidőn belül a Kongresszusi Küldött írásban nem válaszol, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztésben foglalt javaslathoz hozzájárult a választ nem adást tehát érvényes szavazatként kell figyelembe venni.

Vezetői Testület

59. Olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, ügyintéző, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el.

60. Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, az TMRSZ Programjának megfelelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.

61. Vezetője és tagja is a főtitkár. További tagjai: a TMRSZ elnöke, valamint 4 fő választott országos hatáskörrel rendelkező Vezetőségi Tag.

62. Üléseire szükség szerint, de legalább évente három alkalommal kerül sor. Összehívására a napirendi pontok kitűzésével a főtitkár jogosult. A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható.

63. Rendkívüli esetben a Vezetői Testület elektronikus szavazással a szakszervezet és a munkavállalók érdekeit érintő kérdésben jogosult dönteni. A Vezetőségi Tagoknak  e-mailben megküldött anyag és a főtitkár írásos, telefonon, valamint egyéb módon történő előterjesztése után. A Vezetőségi Tag döntését azonosítható módon e-mailben köteles megküldeni a központba. Amennyiben a megadott határidőn belül a Vezetőségi Tag nem válaszol, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztéshez nem járult hozzá. Ebben az esetben is határozat készül, melyben minden Vezetőségi Tag szavazatát külön-külön kell felsorolni, melyet a főtitkár hitelesít.

A határozatokat – azok írásba foglalását követően SZMSZ-ben meghatározottak szerint hitelesítői záradékkal kell ellátni.

Hatásköre

64. Minden olyan döntés, mely a Kongresszust megilleti.

65. Megválasztja az Ellenőrző Bizottság elnökét, és tagjait.

66.  A tisztségek megüresedése esetén jogosult a következő Kongresszusig  terjedő időre ügyvivő Elnököt vagy ügyvivő főtitkárt vagy ügyvivő Vezetőségi Tagot megbízni.

Ügyvivő Vezetőségi Tag az lehet:

aki a megbízást megfogalmazó VT határozat meghozatala idején a TMRSZ tagnyilvántartása szerint a legnagyobb létszánú TMRSZ tagszervezet titkára és

az ügyvivő Vezetőségi Tagi megbízást elfogadja.

67. Összeállítja és a Kongresszus részére előterjeszti a költségvetést, a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót.

68. Dönt  -a főtitkáron  kívül- a nemzetközi kapcsolatok részvételében további  személyek  részvételéről.

69. Dönt az elnök előterjesztése alapján a főtitkár tiszteletdíjáról egyéb juttatásairól.

70.  Az érintett kérelmére jóváhagyja vagy megváltoztathatja a főtitkár munkáltatói jogkörben hozott döntéseit.

71. Ellátja és gyakorolja a munkáltatói intézkedések esetén az egyetértési, véleményezési jogot.

72. Mindazokban az ügyekben dönt, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

Döntéseit határozatokban rögzíti. Jogosult titkos határozatok meghozatalára is, mely a szervezet és egyéb adatvédelmi szabályok alapján szükséges, melyről szóban kell tájékoztatni a soron következő kongresszust.

 

A tagszervezet

73. Helyi hatáskörrel rendelkező testület, amelynek megalakulásához legalább tíz teljes jogú TMRSZ tag szükséges.

74.  Vezetője- választás útján- a titkár.

75. Érdekvédő, érdekképviseleti tevékenységét azon illetékességi- vagyis az adott munkahely szakmai szervezet, szolgálat- területén fejti ki, ahol megalakult.

76. Jogosult a helyi hatáskörű ügyben minden problémájával közvetlenül a TMRSZ főtitkárához, elnökéhez fordulni és eljárását kérni.

77. Képviselteti magát titkára útján a Kongresszuson.

78. Taggyűlés összehívására szükség szerint, de két évente egy alkalommal, valamint a tagság kezdeményezése alapján kerül sor.

79. Megszüntetésére:

• a tagszervezet gyűlése;

• a tagság  9 főre, vagy annál kisebb létszámra csökkenése vagy valamennyi tag kilépése esetén elsődlegesen a főtitkár vagy elnök, másodlagosan a TMRSZ Vezetői Testülete jogosult.

– Ideiglenesen a tagszervezet megszűnik, amennyiben tisztségviselője(i) titkár, titkárhelyettes időközben lemond, kilép, stb. az új tisztségviselők választásáig. Ennek megállapítására elsődlegesen a főtitkár vagy elnök, másodlagosan a TMRSZ Vezetői Testülete jogosult.

Ellenőrző Bizottság (EB)

80.  Az EB annak elnökéből és két azonos jogállású tagból áll. Az EB a pénzeszközök és vagyon megfelelő felhasználásának ellenőrzésére jön létre.

Az EB tagjainak munkáját a főtitkár döntése alapján független, szakképzett könyvvizsgáló is segítheti, továbbá akkor is, ha a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján egyébként is kötelező auditálni a szakszervezet gazdálkodását.

A könyvvizsgálat elvégzése évenként egyszer szükséges, ha azt jogszabály írja elő, vagy a  szakszervezet auditálásra szóló megbízást köt könyvvizsgálóval.

Feladata:

81. Közreműködik a TMRSZ költségvetésének tervezésében, teljesülésének és a TMRSZ gazdálkodása rendjének ellenőrzésében.

82. Javaslatot tesz a gazdálkodás és a számvitel fejlesztésére, az esetleges hibák kijavítására.

83. A vizsgálatai alapján készült megállapításaikról, tapasztalataikról tájékoztatja főtitkárt. Halaszthatatlan esetben a törvényes gazdálkodási rend helyreállítása érdekében intézkedéseket kezdeményez az arra illetékes szervezetnél, testületnél, illetőleg tisztségviselőnél.

84. Tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.

85. Vizsgálata során a főtitkár előzetes írásos engedélye alapján betekinthet a Szakszervezet irat- és dokumentumtárába, információt kérhet valamennyi érintett tisztségviselőtől, és személytől.

V. fejezet

TMRSZ tisztségviselői

A Főtitkár jogai és feladatai különösen

86. Ellátja és biztosítja a TMRSZ képviseletét.

87.  Jogosult a napirendi pontok közlésével Kongresszust, Vezetői Testületet, taggyűlést összehívni, a Kongresszus időpontját és az elfogadott napirendi pontokat közölni. A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet, minden egyéb felvetés az egyebekben tárgyalható. . Ezen üléseken a levezető elnöki tisztet bármikor jogosult magához vonni.

88.  Részt vehet a TMRSZ bármely ülésén, rendezvényén.Dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy Alapszabály nem sorol a Kongresszus, Vezetői Testület hatáskörébe. Így különösen dönthet a választott, megbízott, ügyvivő tisztségviselők kikéréséről, indoklás nélküli visszahívásáról, az alkalmazottak felvételéről, bérezésükről, tiszteletdíj megállapításáról, – kivéve a főtitkárt- személyüket érintő munkáltatói intézkedések megtételéről, szerződések megkötéséről, teljesítések igazolásáról, kiküldetésről,  stb.”

89.  Képviseli a TMRSZ-t más szervek és szervezetek előtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvényeken.

90.  A TMRSZ nevében a költségvetés tervezetét figyelembe véve szerződéseket köthet, illetve szerződések megkötésére megbízást adhat a Kongresszus és a Vezetői Testület határozatainak megfelelően.

91.  Jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.

92. Dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy Alapszabály nem sorol a Kongresszus, Vezetői Testület hatáskörébe. Így különösen dönthet a választott, megbízott, ügyvivő tisztségviselők kikéréséről, indoklás nélküli visszahívásáról, az alkalmazottak felvételéről, bérezésükről, tiszteletdíj megállapításáról, – kivéve a főtitkárt- személyüket érintő munkáltatói intézkedések megtételéről, szerződések megkötéséről, teljesítések igazolásáról, kiküldetésről,  stb.”
93. A Vezetői Testület üléseinek összehívását, napirendi pontok meghatározásával összehívja.

94. Jogosult a Vezetőségi Tagok, az Elnök, valamint az EB Elnöke, tagjai felfüggesztésére, amennyiben méltatlanságra okot adó körülményt észlel. Ez esetben a méltatlansági/kizárásra irányuló eljárás szabályai érvényesülnek.

95. Működteti a TMRSZ Koordinációs Irodáját, Jogi irodát és területi irodákat, az alkalmazottak felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

96.  Rendszeresen beszámoltatja az országos hatáskörű választott tisztségviselőket, az országos hatáskörű megbízott ügyvivőket, a függetlenített és nem függetlenített tisztségviselőket, szakszervezeti tevékenységüket irányítja, feladatot határoz meg részükre. Személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol. A megválasztott tisztségviselők esetében is feladatuk nem megfelelő ellátása, ismétlődő hiányosságok esetén intézkedik függetlenítésük, tiszteletdíjuk megszüntetésére.

97.  A TMRSZ tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtás ellenőrzéséért.

98.  Felelős a TMRSZ pénzeszközeinek költségvetés szerinti, szabályszerű felhasználásáért, a felszerelési- és vagyontárgyak megőrzéséért, gyarapításáért.

99.  Munkájáról beszámol a Kongresszusnak, a Vezetői Testületet tájékoztatja.

100. Ellátja a Kongresszus, a Vezetői Testület tagjainak és a megbízott tisztségviselőknek az érdekképviseletét, személyüket érintő munkáltatói intézkedések esetén egyetértési, véleményezési jogot gyakorol.

Eljár a szakszervezet tagjainak személyes érdekképviseletében.

 

 

Az Elnök

101.  Felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Programjának megfelelő működését és   végrehajtását.

102. A TMRSZ Elnöke egyben a Kongresszus Levezető elnöke is.

103. Feladata a Kongresszus és a főtitkár utasítása szerint szervezni a Kongresszus munkáját.

104. Az EB működését törvényességi szempontból figyelemmel kíséri, annak munkáját megismerheti, az EB elnökétől felvilágosítást, tájékoztatást kérhet és indokolt esetben a főtitkárnak – figyelemmel az előző pontban foglalt hatáskörére – javaslatot tesz a Végrehajtó Testület összehívására a javasolt napirendi pont megjelölésével.

105.  Gondoskodik az üléseken hozott határozatok egységes szerkezetbe foglalásáról  (Határozatok tára), melynek  tartalmát valamennyi tagszervezet részére a KKI-n keresztül – azokat (ide nem értve a nem nyilvános határozatokat) a hitelesítést követően 15 munkanapon belül – köteles megküldeni a szakszervezet elektronikus levelezési rendszerének (tmrsz-gmail) igénybevételével.

106. Amennyiben bármely tag, tisztségviselő a határozatok tárából hitelesített másolatot kér, azt írásban bármikor megkérheti, a megérkezést követően részére 30 napon belül a szakszervezet köteles kiadni, a nem nyilvános határozatok kivételével. A kiadott másolat hitelesítését a főtitkár, testületi döntés alapján kettős ellenjegyzéssel ellátott határozatnál  főtitkár, elnök a kiadmány hiteléül ellenjegyzi.

107. A nem nyilvános határozatot – előtte egyeztetett időpontban és helyszínen – bemutatja, vagy arról szóban a szükséges mértékben tájékoztatást ad. Nem nyilvános határozat tartalmának tájékoztatása elektronikus, vagy egyéb kommunikációs technikai eszköz útján csak olyan mértékben megengedett részére, amely esetleges harmadik személy kifürkészése esetén is csak olyan mértékű megismerést tesz lehetővé, amely nem veszélyezteti a határozatban foglaltak teljesülését.

108. Gondoskodik a Kongresszus határozatainak a tagok részére történő eljuttatásáról.

109. A Kongresszus döntésének megfelelően részt vesz a szakszervezet kapcsolatainak   ápolásában. Ellátja a főtitkár, az EB elnökének és tagjainak személyes érdekképviseletét.

110. Megszervezi a tagságtól a Kongresszushoz érkező észrevételek, javaslatok érdemi vizsgálatát és megválaszolását.

111. Munkájáról beszámol a Kongresszusnak.

112. Rendszeresen beszámoltatja a Kongresszus tagjait, kivéve a főtitkárt.

113. Az elnök jogkörébe tartozik az is, hogy a Kongresszusról indokolatlanul, önhibájából  távol maradt tisztségviselőt, mandátummal rendelkező küldöttet írásban kötelezheti a távolmaradás okának részletezésére.

114. Alapszabály- és Programellenes tevékenység, illetőleg feladatai ismétlődő, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselőt:

figyelmezteti,

felhívja,

felfüggeszti.

A TMRSZ tiszteletbeli elnöke

115. Tiszteletbeli elnök lehet az, aki az elnöki posztot legalább 4 évig betöltötte és a tagsági viszonya nem szűnt meg.

116. Részt vehet a TMRSZ rendezvényein.  A Vezetői Testületi üléseken, Kongresszuson tanácskozási joggal vehet részt.

117. A főtitkár vagy az elnök írásos megbízása alapján reprezentatív rendezvényeken   képviselheti   a TMRSZ-t.

 

A tisztségviselők felfüggesztésének és felmentésének szabályai

118 . Az elnök, a főtitkár együttesen és külön-külön is jogosult az érintett tisztségviselőt 60 napi időtartamra felfüggeszteni. A felfüggesztés időtartalmára megbízott tisztségviselőt jelöl ki.   A felfüggesztés időtartamának lejárta előtt az adott testület,  szervezet, ahol a tevékenységét kifejti, alakszerű határozattal dönt a tisztségviselő eredeti jogállásának visszaállításáról, illetőleg felmentéséről. Az érintett tisztségviselő a döntés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat a 34 pontban írtak szerint. Amennyiben a tisztségviselő felfüggesztésekor a főtitkár méltatlansági eljárást is kezdeményez és a 30 (esetlegesen plusz 30) nap alatt méltatlansága megállapításra kerül, úgy tisztsége automatikusan megszűnik.

 

Választott – országos hatáskörű- Vezetőségi Tag  (4 fő)

  •  119. Országos hatáskörrel rendelkeznek.
  • 120. A főtitkár által szakterületek, munkáltatói szervezetek vagy egyéb szempontok szerint meghatározott egyéni feladatokat hajtanak végre, és a TMRSZ tevékenységének valamennyi területén folyamatosan érdekvédelmi és érdekképviseleti feladatokat látnak el, érdekegyeztetéseket kezdeményeznek és folytatnak le. Tevékenységéről rendszeresen beszámolnak a TMRSZ főtitkárának.

121. Aktív közreműködéssel elősegítik a tagság tájékoztatását, valamint az információáramlást a testületek és tagszervezetek között.

 

Főtitkár által megbízott ügyvivők

122. Intézik a Főtitkár által meghatározott szakszervezeti ügyeket és végrehajtják a  szakterületükön rájuk bízott feladatokat.

123. Aktív közreműködéssel elősegítik a tagság tájékoztatását, jogi ügyek vitelét, valamint az információáramlást a testületek és tagszervezetek között. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a TMRSZ főtitkárának.

 

A tagszervezet titkára

124.  Ellátja és biztosítja a TMRSZ helyi szintű képviseletét.

125. Jogosult a helyi hatáskörű ügyben minden problémájával közvetlenül a TMRSZ  főtitkárához, elnökéhez fordulni és eljárását kérni.

126. A tagszervezet, csoport tevékenységének valamennyi területét érintően felelős a meghozott döntések végrehajtásának megszervezéséért.

127. Felelős az érdekérvényesítés helyi szintű megszervezéséért.

128. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagságnak és a TMRSZ főtitkárának, elnökének.

129. A tagszervezet titkára az Alapszabályban rögzítettek alapján minősül tisztségviselőnek.

 

Tisztségviselők

130. Tisztségviselő a főtitkár, elnök, tiszteletbeli elnök, ellenőrző bizottság elnöke, a választott testületek tagjai, , az ügyvivők, tagszervezeti titkárok, valamint a választott testületek ügyintézői.

131. A tisztségviselő köteles tisztének legjobb tudása szerint eleget tenni. A tagság érdekeinek képviseletében eljárni. A TMRSZ Programjában megfogalmazott célok megvalósításában aktívan közreműködni, valamint a szervezetek és testületek döntéseit maradéktalanul végrehajtani.

132. Tevékenységéről rendszeresen beszámol annak a testületnek, amely megválasztotta, illetőleg az Alapszabályban erre feljogosított testületnek, azok tisztségviselőinek.

 

Tisztségviselő megválasztásának és megbízásának rendje

133.  Szakszervezeti tisztségviselő lehet a TMRSZ bármelyik teljes jogú tagja – kivéve az összeférhetetlenség, vagy törvényben foglalt akadály miatt nem választhatókat -, akiket a tagság, illetve a tagság által megválasztott képviselők testülete megválaszt, illetőleg a főtitkár vagy az elnök az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban megbíz.

134. A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a jelölést személyesen vagy írásban tett nyilatkozatával elfogadja. Írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakszervezet, mint tisztségviselőt a munkáltató felé megnevezze. A jelölés elfogadását amennyiben írásban történik annak elfogadása az ülésjegyzőkönyvéhez kell csatolni, szóbeli elfogadását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

135. A TMRSZ Vezetősége megválasztása két fordulóban történik. Első fordulóban a Kongresszus a főtitkárt választja meg titkosan.

136. A második fordulóban a főtitkár megválasztását követően, az elnök, tiszteletbeli elnök,  a 4 országos hatáskörű ügyvivő megválasztása következik a főtitkár által a jelöltekből összeállított lista alapján, titkosan.

137. A főtitkár megválasztását követően szükség szerint a levezető elnök szünetet rendel el és a jelölőlista elkészítéséről, hitelességéről, kinyomtatásáról a Mandátumvizsgáló és Jelölő Bizottság gondoskodik.

138. A szavazólapokat annyi példányban kell kinyomtatni, ahány mandátum a szavazás előtt jelen van.

139. Ezt a Mandátumvizsgáló és Jelölő Bizottság ellenőrzi.

140. A legtöbb szavazatot kapó jelölteket kell megválasztottnak tekinteni.

141. Amennyiben egy tisztségre több jelölt van és szavazategyenlőség alakul ki, akkor új szavazást kell elrendelni mindaddig, ameddig valamelyik nem szerez szavazattöbbséget. A megválasztás menete a főtitkár megválasztására is irányadó. A tisztségviselő választás időpontjától az azt követő 5. évben tartott kongresszus időpontjáig szól a mandátum.

Az összeférhetetlenség esetei

 

142. Nem választható és nem bízható meg szakszervezeti tisztséggel, aki:

  • Méltatlanság miatt kizárásra került, majd a Kongresszus által visszavett tag legalább 5 évig.
  • Az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint tagjai más szakszervezeti tisztséget nem tölthetnek be.

A tisztségviselő felmentése (visszahívása)

143. A szakszervezet tisztségviselőjének felmentésére (visszahívására) az őt megválasztó vagy megbízó, valamint az Alapszabályban erre feljogosított testület, vagy tisztségviselő jogosult.

144. A felmentés (visszahívás) a választással azonos rendben, határozatképes ülésen, lehetőség szerint az érintett jelenlétében történhet. A visszahívást megelőzően az érintett tisztségviselőnek lehetőséget kell adni arra, hogy az ellene felhozott kifogásokkal szemben érveit és indokait szóban vagy írásban kifejtse, és a választott tisztségviselőt meg kell hívni a visszahívására jogosult testületnek a visszahívást tárgyaló napirendjén való részvételre.

145. A főtitkár jogosult a megbízott, és választott tisztségviselő indoklás nélküli, haladéktalan visszahívására. A visszahívott tisztségviselő írásbeli kérelmére a döntést indokolni köteles, melyet minden tisztségviselőnek megküld.

VI.

A TAGOK, A TISZTSÉGVISELŐK ÉS A TESTÜLETEK

KAPCSOLATAINAK ALAPELVEI

 146. A szakszervezeti tagok, testületek ügyeik intézésére, képviseletére nyílt jelöléssel és titkos szavazással tisztségviselőket választanak.

147. A megválasztott személyek tisztségüket, a választásukat követő 5 évig, de legfeljebb a következő – az ötödik év utolsó naptári napjáig megtartott  választásig, a megbízott tisztségviselők megbízatásuk időtartamáig töltik be.

148. A tisztségviselők választóik megbízottjaiként tevékenykednek, hatáskörüket és megbízatásuk időtartamát az Alapszabály szabályozza ennek, megfelelően a tisztségviselők megbízatása 5 évig szól.

149. A TMRSZ minden tagjának, csoportjának és testületének jogában áll, hogy akár önállóan, akár másokkal összefogva javaslataival és problémáival vagy tájékozódási igényével közvetlenül vagy közvetve képviselőjéhez, illetve a TMRSZ bármely testületéhez forduljon.

150. A felszólított tisztségviselőnek vagy testületnek a felvetett kérdésekre 30 napon belül kell érdemben válaszolnia. A megválaszolási határidő indokolt esetben a megkereső értesítése mellett újabb 30 nappal meghosszabbítható.

151. A TMRSZ testületeinek ülése akkor határozatképes, ha:

a.  A tagok, illetőleg küldöttek 50%+1 fő  jelen van.

b. Az a. pont szerinti létszám hiánya miatt félbeszakadt, elhalasztott, megismételt ülések újbóli összehívása esetén a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt ülés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.

c.  Az elhalasztott, megismételt ülésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg.

d. A helyi (szolgálati) sajátosságoknak megfelelően a TMRSZ bármely ülése megtartható az azonos napirenddel összehívott rész-üléseken is.

e. Ilyen esetben a rész-üléseken a jelenlévők -, illetőleg szavazataik száma alapján számítandó a határozatképesség és a döntés. Határozathozatal esetén a végső eredményt a tagság körében írásban közzé kell tenni.

f.  A TMRSZ döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az adott testület vezető tisztségviselőjének szavazata dönt.

g.  Amennyiben az adott tisztségre vonatkozóan egyetlen jelölt sem szerez 50%+1 szavazatot, akkor újabb fordulót kell tartani. A második fordulóban a legtöbb szavazatot elért jelölt tekintendő megválasztottnak.

 

VII.

TMRSZ működésének erőforrásai, pénzügyi alapjai, gazdálkodása

152. A TMRSZ pénzeszközei biztosítják a tagságnak, a tisztségviselőknek, alkalmazottaknak és megbízottaknak nyújtható juttatások (bér, tisztelet­díj, jutalom, költségtérítés, egyéb juttatások stb.) és szolgáltatások, a szakszervezeti akciók, a hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetségi tagsági díjak, valamint a TMRSZ szervezetei és testületei működésének anyagi fedezetét.

153. A TMRSZ gazdálkodásának pénzügyi alapját a tagdíjak, felajánlások és egyéb bevételek, adományok, valamint a szakszervezetek esélyegyenlőségéről, a szakszervezeti vagyon megosztásáról szóló törvények alapján a TMRSZ-nek majdan juttatott vagyon és annak hozadékai képezik.

A TMRSZ pénzeszközeinek felhasználása

154. A TMRSZ-nek a tagdíjakból, felajánlásokból és egyéb bevételekből származó anyagi forrásait az Alapszabályban meghatározott testület által elfogadott költségvetésben rögzítetteknek megfelelően lehet felhasználni.

156. A TMRSZ a működés gazdasági feltételeinek előmozdítása érdekében – az EB és könyvvizsgáló  véleménye és folyamatos ellenőrzése mellett – kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

157. A vállalkozásokból származó nyereséget alapvetően kulturális, jóléti és sport célokra lehet felhasználni.

 

Tagdíj

158. Alapja és mértéke

a)     a munkáltató tagdíjlevonása esetén:

  • foglalkoztatás esetén havonta a pótlékok nélküli bruttó illetmény 1 %-a;
  • nyugdíjasok havonta 1000 (azaz egyezer) Ft;
  • pártoló tagok esetén minimum havi 1.200 Ft
  • özvegyek, gyed-en, gyes-en lévők a tanu­lói, hallgatói jogviszonyban állók, továbbá be­osztásból felfüggesztettek esetén (amennyiben utóbbi esetben illetményüket teljes egészében visszatartják) tagdíjmentesség.

b)   A tag egyéni és csoportos  átutalása esetén havonta

  • Rendészet területén dolgozók esetében:

– Tiszthelyettesek                     1.500 Ft

– Zászlósok                                    1.800 Ft

– Tisztek                                          2.500 Ft

– Főtisztek                                      3.000 Ft

– Közalkalmazottak                 800 Ft

– Kormánytisztviselők           2000 Ft

 

  • Rendészeten kívül dolgozók esetében:

– teljes jogú tagok                                                                          1.200 Ft

–  kivéve fegyveres biztonsági őrök esetében                               700 Ft

– Pártoló tagok esetén minimum                                         1.200 Ft

– nyugdíjasok, szolgálati járadékosok                                             1.000 Ft

– özvegyek, gyed-en, gyes-en lévők, továbbá beosztásból felfüggesztettek esetén (amennyiben utóbbi esetben illetményüket teljes egészében visszatartják, ide nem értve azt ha tetten érték, és a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte ) tagdíjmentesség.

159. A tagdíj  fizetésének módja:

  • foglalkoztatási, jogviszonyban állók esetében lehetőség szerint elsősorban – a munkáltató pénzügyi szolgálatának adott megbízásuk alapján – központi levonással;
  • a többi esetben a tárgyhónap 15. napjáig

Fizetésének rendje:

•  a befolyó összes tagdíj a TMRSZ számlájára kerül átutalásra, illetve befizetésre.

 

160. Jelen Alapszabály a TMRSZ működésének, szervezeti életének alapdokumentuma.

161. A TMRSZ tagszervezetei, és testületei – az Alapszabály és a Program keretei között – saját  működésük rendjét és szabályait maguk határozzák meg, illetve foglalhatják szervezeti és működési szabályzatba.

Képviseleti és aláírási jog

162. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete képviselője a főtitkár. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ-t) harmadik személy, bíróság és hatóság előtt a főtitkár képviseli. A főtitkár tartós távollétében, akadályoztatása esetén vagy eseti döntés folytán ez a képviseleti jog írásbeli meghatalmazása alapján elsődlegesen az elnököt, vezető tisztségviselőt, vagy 3. személyt illethet meg, a főtitkár e célra adott képviseleti meghatalmazása alapján, a meghatalmazásban írt ügykörökben, ügyekben.

163. A képviseleti jog keretén belül a képviseletre jogosult önállóan írja alá a nevét a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete neve alá az aláírási címpéldány szerint. A bankszámla feletti rendelkezési jog a TMRSZ főtitkárát, mint képviselőt illeti meg.

164. Ha ezt a tisztséget folyamatosan legalább 6 éven át betöltött és hivatalban levő főtitkár, mint vezető tisztségviselője, képviselője tisztsége nem a megbízatási idő lejárta vagy visszahívás miatt szűnik meg, a főtitkár nem minősül vezető tisztségviselőnek, de tagsági, tisztségviselői státusa megmarad, és tanácsadóként eljárva segíti tovább a TMRSZ munkáját, és ennek keretében az új főtitkárt vele együttesen illeti meg a képviseleti (aláírási és utalványozási) jog. A volt főtitkár erről a jogáról írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

Záró rendelkezések

165. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a Kongresszus, Vezetői Testület bármely kérdésben határozatot hozhat.

166. Ezen Alapszabály a 2012. december 9.-én Nagykovácsi, Nagykovácsi u. 3. szám alatt került elfogadásra a Kongresszus által (végszavazásával) egy időben lép hatályba, s ezen időszaktól ennek rendelkezései alkalmazandóak melyet a főtitkár, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete képviselője ellenjegyez nevével és címével az elfogadás napjával.

 

Kelt, Nagykovácsiban, 2013. május 5-én, amely módosítás, módosított Alapszabály egységes szerkezetben van a Nagykovácsiban 2012. december 9-én kelt és elfogadott Alapszabállyal.

 

Nagykovácsi, 2013. május 5.-én

 

Szima Judit főtitkár

Szekszárd, Tanya u.4.

7100