2024. április 02.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (továbbiakban: BRFK) és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (továbbiakban: TMRSZ) közötti informális megbeszélésről.

A találkozó létrejöttére a minden évben megtartott rendszeres egyeztetés keretében került sor. A BRFK-t Káli Sándor r. ezredes Úr, mint a Humánigazgatási Szolgálat vezetője képviselte. A szakszervezet részéről a szakszervezet jogásza, Dr. Patonai Nóra Asszony és a TMRSZ főtitkára, Birinyi Márton volt jelen. A megnyitást követően Birinyi Márton megköszönte a meghívást és a megbeszélés kezdeményezését. Káli Sándor r. ezredes Úr elmondta, hogy a megbeszélés létrejötte azt a célt szolgálta, hogy a szakszervezet informálódhasson a BRFK-val kapcsolatos változásokról vagy a szakszervezet javaslatait elő tudja adni.

Káli Sándor r. ezredes Úr elmondta, hogy az elmúlt hónapokban megvalósult a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti (riasz) állomány vonatkozásában a bérfejlesztés, melyet Budapest Rendőrfőkapitánya kezdeményezett, és azt a bérfedezetet használták fel, ami már rendelkezésre állt. A rendvédelmi alkalmazottak illetménye – az alapilletmény 289/A. § (2) bekezdése alapján évente végrehajtható felülvizsgálata keretében – legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 20%-os mértékben növelhető. A rendelkezésre álló lehetőségeket figyelembe véve a felülvizsgálatot követően a BRFK-n az emelésben részesült állomány átlagosan 21 ezer Ft béremelésben részesült.

A szakszervezet továbbra is egyet nem értéssel veszi tudomásul, hogy ebben az évben a riaszos állomány nem részesülhet teljes szegmens vonatkozásában béremelésben.

A TMRSZ további kérdései is voltak, és azokra mind válaszadásra is kerültek:

A szakszervezetek és a munkáltató közti, legutóbbi RÉT ülésen elhangzottakra reflektálva, valamint a megbeszélésre a helyi problémákkal való érkezés és megbeszélhetőség koncepcióját fenntartva előadásra került, hogy mivel a BRFK-n kevés a villanyszerelő, vagy a további szakmunkás alkalmazott (festő, burkoló, gépkocsi-szerelő, stb.), és vannak olyan kollégák, akik a szakmákhoz való képesítéshez szükséges ismereteket elsajátították és másodállásban eleve is abban dolgoznak, ezért ezen személyeknek a munkáltató esetleg ideiglenesen ajánljon fel a szabadidőben, külön juttatásként és szerződéssel a hiányszakmákra tekintettel foglalkoztatást.

A válasz az volt, hogy meg fogják a lehetőséget, mint javaslatot vizsgálni.

A szakszervezet részéről az ehhez kapcsolódó témakörben az volt a további javaslat, hogy valóban arra fókuszáljon a műszaki szolgálat, ahol kevés szolgálati gépjármű áll rendelkezésre, mert például sok gépkocsi a revízió miatt áll a központi telephelyen.

Utóbbira reagálva ez a Gazdasági szakterülethez tartozik, az elosztást és a gépjárműpark fenntartását és revíziók elvégzését a szakterület végzi.

Tekintettel az elmúlt két évben tapasztalt roppant nagymértékű inflációra, és az üzemanyagárak emelkedésére tekintettel a szakszervezet nem tartja elégségesnek sem a bankszámla hozzájárulás, sem a kafetéria mértékét, valamint a megvalósult bérfejlesztéseket, és továbbra is kérte, hogy a következő években a munkáltató tegyen lépéseket a forrásokat nyújtó Belügyminisztérium felé, mivel a kafetéria összegének emelése kizárólag a belföldi elköltés lehetősége miatt az a nemzetgazdasági folyamatokat javítaná, és a munkavállalók morálját emelné.

A válasz az volt, hogy a felsorolt bérek és béren kívüli juttatások mértéke remélhetőleg emelkedni fog a következő években. Különböző időszakokban mind a riaszos, mind a hivatásos állománycsoport részesült már bérfejlesztésben.A nagy foglalkoztatási létszámra tekintettel azonban jelentős a bérfejlesztésre vonatkozó forrásigény.A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak bérfejlesztése a bérsávok emelésével biztosítottá vált.Különösen nagy előrelépés, hogy a riasz „A” besorolásnál a fizetési fokozatok eltörlésre kerültek. A riaszos állomány előmenetele jogviszonyváltással is biztosított.

Ha a rendvédelmi alkalmazott a hivatásos állományba kerüléshez szükséges alkalmassági feltételnek megfelel a munkáltató lehetőséget biztosít az állománytag részére a közrendvédelmi rendőrjárőr (10 hónapos) képzésen történő részvételre, majd a sikeres záróvizsgát követően a hivatásos állományba történő kinevezésre.

Mivel a RÉT ülésen támogatólag került szóba, hogy a szakszervezetek képviselői jelen tudnak majd lenni a különböző, Rendőrség által szervezett napokon, kitelepüléseken, azon esetekben melyeket a BRFK fog szervezni, kérte a szakszervezet a részvétel lehetőségének biztosítását.

A tájékoztatás szerint javában zajlik a rendőrnapi tervezés és szervezés, melyet a BRFK Titkársági Osztálya a BRFK Gazdasági Igazgatósággal közösen végez. A részvétellel kapcsolatos igényt Budapest rendőrfőkapitányának kell megírni, melyre a szakszervezet tudomásul vett, és egyben jelezte, hogy országos rendőrfőkapitány Úrhoz már idén februárban élt a szakszervezet ezen igényével.

A szakszervezet javasolta, hogy a Budapesten szolgálatot teljesítők vagy a BRFK állományával kapcsolatban a törvényben biztosított preferált település pótlék kerüljön bevezetésre.

A válasz szerint preferált település, olyan település vagy településrész, amelynek sajátosságai miatt – figyelemmel a rendvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége által ellátott feladatok jellegére – az adott településen vagy településrészen való szolgálatteljesítés ösztönzése indokolt. A HSZT 161. § alapján a preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 50%-a, azaz 19.325.- Ft. Jelenleg ilyen jellegű pótlék a BRFK vonatkozásában nem került megállapításra. A BRFK rendőrség szervezetén belüli elhelyezkedését, vármegyékhez képest történő kiemelt szerepét a hivatásos pótlék mértéke tükrözni. A pótlékok mértékét a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet tartalmazza. A BM rendelet alapján, a BRFK-n szolgálatot teljesítő végrehajtói állomány hivatásos pótlékának mértéke 25%-al magasabb, mint a Vármegyéken foglalkoztatott hivatásosoké.

Kifejtésre került továbbá, hogy a preferált település pótlék alkalmazása Budapest vonatkozásában, nem csupán csak a BRFK állományát érintené, annak alkalmazásába a rendőrség egyéb budapesti szervezeti egységeit is (pl. KR, RRI, stb.) be kell vonni.

További kérdésünkre válaszul Ezredes Úr elmondta, hogy az állomány fővárosban történő munkaterhek elismerésére, valamint az állomány megtartása érdekében a munkáltató javaslatokat dolgozott ki (pl. többletjuttatások, utazási kedvezmények bevezetése, stb.) az elöljárók felé, melyek vizsgálata folyamatban van.

A szakszervezet jelezte, hogy az agglomerációban élő társadalmi igény megfogalmazódott, különösen a Budapest – Kerepes – Gödöllő viszonylatban a folyamatos vagy meglehetősen intenzívebb megjelenéssel közterületi ellenőrzések és tömegközlekedési eszközök ellenőrzése, mivel a társadalmi információk szerint egy perifériára szorultakból álló személyek a kőbányai Hős utcát elhagyva Kerepesre és Kistarcsára költöztek ki. A beérkező segélyhívások, események, vagy a bekövetkezett bűncselekmények és szabálysértések vonatkozásában megalapozottnak tűnik a BRFK részéről vagy a BKK-t segítően támogató jellegű tanácsok, vagy külön éjszakai járőrszolgálatok szervezése.

A válasz szerint a javaslat rendészeti kérdés, és van a BKK és a BRFK között együttműködés, a rendészeti helyettes irányába fogja a humánszolgálat az észrevételt jelezni.

A testkamera rendszeresítésével, használatával kapcsolatban nem tudott a humán szolgálat teljes tájékoztatást nyújtani, erre meg kell a rendészeti illetve a hivatali szakterületet keresni.

A BRFK bűnügyi technikusokkal kapcsolatban érkezett panasz szerint a jelenlegi 154 főből 96 főt vesz fel a központi BTO, a többiek pedig a helyi szerveknél kaphatnak hivatali időben foglalkoztatottként vizsgálói beosztást. Kérdés, hogy a folyamat megvalósít–e átszervezést. A panasz szerint tavaly május 1 óta idén március 31-ig tartó időszakra minden bűnügyi technikust átvezényeltek a központi irányításba, de március közepén a helyben maradottaknak kötelezően írták elő az áthelyezési kérelmek benyújtását.

A válasz szerint nem történt átszervezés. A tavalyi évbenpilot program keretében került sor a technikusok átrendelésére, aminek a célja az volt, hogy megvizsgálásra kerüljön a bűnügyi technikusi állomány feladat és munkavégzése, a hatékonyságnövelés tekintetében. Továbbá figyelemmel volt arra a munkáltató, hogy ezen állománycsoportnak havi szinten milyen munkaterheléssel kellett dolgozni, hogy milyen racionalizálást lehet elvégezni. Az idei évben a jogszabályváltozás a feladatokat átdelegálta a területi szervhez, mely hatására munkafeladat korszerűsítés került végrehajtásra. Az újonnan létrehozott, a központi Bűnügyi Technikai Osztályon belül felállított alosztályra a teljes átrendelt állomány tekintetében bárki beadhatott áthelyezési kérelmet. A helyi szerveknél nem kerültek a bűnügyi technikusi beosztások megszüntetésre. A helyi szerveknél maradtak áthelyezési kérelmet nyújthattak be más bűnügyi szakterületre. Vannak olyan kollégák, akik a szolgálat érdekében, vizsgálati, vagy más, bűnügyes szakterületrekerülnek áthelyezésre a leterheltségtől függően. Se az illetmény, se a képzettség, sem a besorolás, se a munkavégzés helye nem változott az utóbbi kollégákkal kapcsolatban. Klasszikus átszervezés nem valósult meg, így felmentésre és végkielégítésre nem ad okot a változás.A megtett munkáltatói intézkedéssel szemben az érintettek szolgálati panasszal élhetnek.A tényközlő elbeszélgetést követően amennyiben a munkatárs nem kíván a rendőrség állományában maradni vagy közös megegyezéssel vagy lemondással történő szolgálati viszony megszüntetésére kerülhetsor.

A szakszervezethez az egyik BRFK kerületben egy gyermeket nevelő hivatásos édesanya fordult, panasza szerint a letelt évek után szeretett volna dolgozni visszamenni ugyanoda, ahol dolgozott, de onnan azt a választ kapta, hogy keressen olyan helyet magának, ahol szívesen látják. A szakszervezet azt kérte, hogy ebben a helyzetben ne érje a gyermeket nevelőket hátrány, főleg akik vissza szeretnének térni a munkahelyre.

A válasz szerint a BRFK minden évben készít a kismamáknak visszatérési tervet, mivel számolnak a kolléganők visszatérésével.A visszatérő kismamák a közrendvédelmi szakterületen nagyrészt már nem tudnak feladatot vállalni, figyelemmel arra, hogy a tömbösített munkarend már kisgyermek mellett nem vállalható. Az érintettek részére főként hivatali munkaterületen történő foglalkoztatás lehetősége kerül megvizsgálásra. A munkáltató kiemelten fontosnak tartja ezen visszatérések támogatását és az optimális helyzet megteremtését. Ha probléma merülne fel, akkor a Humánigazgatási Szolgálat, mint szakirányító szerv a főkapitánnyal egyeztetve megkeresi a helyzet megoldását.Amennyiben probléma merül fel Ezredes Úr  tájékoztatása szerint bátran keresse akár az egyén, akár a szakszervezet a területi szervet.

Az áthelyezési kérelmekkel kapcsolatban egyrészt a megvalósultakra a szakszervezet köszönetet fejezett ki, hogy a családi problémákra, helyzetekre tekintettel zökkenőmentesen zajlottak le áthelyezések, míg más esetekben a nehéz gondokra tekintettel nem valósultak meg az áthelyezések.

A válasz szerint az áthelyezések kérdése nem könnyű, az vitán felülinek tartott, hogy az alapfeladatot el kell látni, és az sem tartható, hogy az áthelyezések ideje hosszú, esetenként pedig a megvalósulás elmarad.Az áthelyezések megvalósulását elősegíti, hogy a munkáltatói állománymegtartó intézkedési sikeresek, és így a tavalyi évben sikerült a létszámot stabilizálni. A legfontosabb kérdés a megfelelő létszámú külső utánpótlás biztosítása, mely érdekében a munkáltató jelentős erőfeszítéseket tesz.Azonban a budapesti munkaerőpiaci helyzet, valamint a fiatal generáció rendvédelem iránti közönyössége ennek nem kedvez.

Az áthelyezések folyamatosságának biztosítása érdekében a területi szervek minden esetben egyeztetnek egymással, mely során az egyéni érdekek mellett, figyelemmel kell lenni a hatékony működőképesség fenntartására is.

Ezredes Úr elmondta továbbá, hogy a külső utánpótlás biztosításával, valamint az áthelyezések racionalizálásával kapcsolatban szívesen fogadja a szakszervezetek javaslatait.

A szakszervezethez érkezett kérdés szerint, hogy a hivatásos kollégák megbízási peres ügyekkel kapcsolatban azt hallották egyesek a saját vezetőiktől, hogy jogosultak a megbízási díjra, és kvázi per nélkül ki kellene azokat fizetni, de ezt nem írhatják le.

Szolgálatvezető Úr elmondta, hogy a többletfeladat ellátásáért az arra jogosultat megbízási díj illeti meg, ha valaki többletfeladatot végzett, akkor megbízási díjra jogosult. Megjegyezné azonban, hogy többletfeladattal csak akkor bízható meg bárki, ha az előzetesen pénzügyileg, személyügyileg, valamint főkapitány úr által jóváhagyásra került. Ha az engedélyezés nem történt meg a feladat-végrehajtásra nem kerülhet sor.

Az egyéni ügyekkel kapcsolatban két kerületi esettel kapcsolatban a szakszervezet kérte, hogy kiegyensúlyozottság és rendezettség legyen az ügyek lefolytatására jellemző.

Afolyamatban lévő ügyekkel kapcsolatban Ezredes Úr nem kívánt felvilágosítást adni, azonban azt elmondta, hogy ha konkrét ügyben a szakszervezet megkeresést nyújt be, teljes mértékben ki fogják azt vizsgálni.

Megbeszélésre kerültek továbbá a létszámadatokkal és szolgálatmentességi kérelmekkel kapcsolatos álláspontok. Abban volt megállapodás, hogy a konstruktív együttműködési kapcsolatot kíván a szakszervezet és a munkáltató fenntartani.

A szakszervezet a rendészeti vonallal kapcsolatban javasolta, hogy kerüljön megvizsgálásra a közterületi állomány részéről igényelt mentőszolgálati kiérkezések ideje, és azok elfogadhatósága, mivel számos esetben több, két-három órát kell várakozni a mentő kiérkezésére, illetőleg ismételten megvizsgálni, miért nincs a Mentőszolgálat irányítása az eredeti koncepció szerint egy helyen a Rendőrséggel és a Tűzoltósággal, azt lehet e pótolni.

Erre vonatkozó kérést a humánszolgálat a rendészet vezetése irányába fogja továbbítani.

Kiemelt hír