A munkáltatói takarékoskodás eszköze

avagy: a megbízási díj meg nem fizetése

 

Természetesen nem vitatjuk, hogy a szolgálati feladatok ellátása kötelezettség, a munkavállaló általános feladata, de az sem lehet kérdéses, hogy a jogalkotó megbízási díj fizetését írja elő a beosztáshoz nem tartozó feladatok teljesítése esetére.

A munkáltató mégis spórol…

Tagunk tartósan, több más beosztáshoz tartozó munkafolyamatot végzett, beosztásához távolról sem köthető feladatokat is. Ezek a feladatok különböző szakmai ismereteket követelnek és eltérő felelősségi formákat vonzanak, hiszen tudvalevő, teljesen másért felelős egy nyomozó, egy körözési előadó, vagy egy szemlebizottság-vezető.

Az egyes rendőrségi szolgálati ágakhoz kötődő feladat ellátási körök és annak elemei nem a személyi kvalitásokhoz, tapasztalathoz, szakismerethez kell, hogy igazodjanak, hanem a beosztásokhoz, merthogy ez a szabály. Amennyiben ez felborul és a munkafeladatok mértéke, tartalma és értéke a bűnügyi és humánerő helyzet körülményeinek köszönhetően megváltozik és a feladatellátás személyi kvalitásokhoz és a felmerülő feladatokhoz igazodik, akkor az ebből adódó többlet terheket ellentételezni is kell(ene), hiszen ha a hivatásos szolgálati viszonyban álló, tartósan a beosztásához nem tartozó, más besorolású beosztásokhoz kapcsolódó feladatokat lát el napi rendszerességgel, többletdíjazásra jogosult.

Sajnálatos tény, hogy több kapitányságon is alkalmazott rendszer-szintű téves jogalkalmazói gyakorlat alakult ki. Hivatalos ismeretünk van arról, hogy más beosztáshoz tartozó munkafeladatok ellátását végeztetik el a munkavállalóval – nagy gyakorisággal a bűnügyi technikusokkal, mondván, hogy „belefér a munkaidejükbe, és ha ezeket nem végeznék el, akkor még az illetményükre sem lennének jogosultak”.

Ez jogsértő, mégis hosszú távon – nem eseti jelleggel – tudatos munkaszervezési célként megnevezve jellemzőnek mondható gyakorlat.

Annak ellenére is, hogy mindez hozzájárulhat a munkavállalói kiégéshez, frusztráltsághoz, illetve beosztás- és pályaelhagyási szándék erősödéséhez is, öngerjesztő folyamatként funkcionálva a létszámhiány és a dolgozói leterheltség növekedésében.

És nagyon sajnálatos, hogy a munkáltató a sorozatos marasztalás ellenére is következetesen kitart jogi álláspontja helyességét hangoztatva és elutasítja az e körben benyújtott szolgálati panaszokat.

Persze mi sem adjuk fel, ha úgy kell, hát minden egyes tagunk érdekében benyújtjuk a szolgálati panaszt, és bírósághoz fordulunk, mert az eredmény most is minket igazolt, itt egyelőre még elsőfokon.

A Budapest Környéki Törvényszék ítéletben kötelezte a munkáltatót, hogy összesen 1.391.400 Ft-ot és kamatát, valamint több mint 100 eFt perköltséget fizessen meg tagunknak, aki nyolc éven keresztül adott rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnügyi-Technikai Csoport állományában bűnügyi technikus beosztásban teljesített szolgálatot majd – immár majdnem két éve – a Rendészeti Osztály Körzeti Megbízott Alosztály állományában körzeti megbízott beosztásba van kinevezve.

Tagunk képviseletében benyújtott szolgálati panaszban előterjesztettük a megbízási díj megfizetése iránti igényt, hivatkozva arra, hogy elöljárója utasítására rendszeresen beosztásába nem tartozó többletfeladatokat látott el, azaz rendszeresen végzett egyrészt bűnügyi technikusként más beosztásba tartozó többletfeladatot, majd olyan többletfeladatokat látott el amelyek nem tartoznak körzeti megbízotti munkafeladati körébe sem jellegét, sem illetékességi területét illetően.

A munkáltató (várható volt) a panaszt elutasította, hivatkozva a munkaköri leírásának arra a pontjára, mely szerint közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe, feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik.

Előterjesztett keresetünk jogalapját teljes mértékben alaposnak ítélte a bíróság. Osztotta a Kúria ítéletében rögzített elvi megállapításban foglaltakat, és megállapította tagunk bűnügyi technikusi munkavégzésével kapcsolatban, hogy a munkaköri leírásában rögzített feladatok nem igazodtak a beosztására kógens módon meghatározott, a beosztása alapján ellátandó feladatokhoz. ORFK utasítás határozza meg az ellátandó feladatok körét, és a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek. Ugyan lehetősége van a munkavállaló kihasználatlan munkaidejét tartalommal kitölteni, azonban munkakörébe nem tartozó feladat ellátására nem utasíthat. A bíróság álláspontja szerint a munkáltató nem jogosult arra, hogy teljesen más beosztáshoz tartozó feladatok ellátását írja elő, a munkaköri leírás nem határozhat meg olyan feladatokat, amik más beosztásba tartozó feladatok. Mindez kiüresítené az illetmény megállapítására és szolgálati beosztásra vonatkozó szabályozást.

A körzeti megbízotti beosztásba tartozó és attól eltérő feladatok végzése körében a bíróság kimondta, hogy tagunk kinevezési okmányában meghatározott települések illetékességi területén kívüli, illetve beosztásába nem tartozó többletfeladatok nem vitatott ellentételezés nélküli elvégzése, a feladatellátások tényleges mértékének vizsgálata nélkül is jogosulttá teszik a rendvédelmi illetményalap 50%-os mértékű díjazására.

Mindezek okán a bíróság a bűnügyi technikusi beosztásban ellátott többletfeladatokért a megbízási díjat – mérlegeléssel – a rendvédelmi illetményalap 75%-os mértékében állapította meg, míg a kmb beosztásban ellátottakért pedig – ahogy fent írtuk – az 50%-os mértékű díjazást megalapozottnak tartotta.

Keress minket bizalommal, ha munkaügyi problémádban segítséget kérnél!