Oltás és jogkövetkezmények

Korábban már foglalkoztunk a kötelező oltás bevezetésével (https://tmrsz.hu/2021/11/03/kotelezo-oltas/), ami – nem mellesleg – megosztottságot eredményezett a teljes társadalomban.

A kiadott kormányrendelet részletszabályokat egyáltalán nem tartalmaz, így számos technikai kérdésben homályos.

Egyelőre annyit tudunk, hogy a munkáltató november 15-ig köteles írásban közölni a munkavállalóval, hogy

munkaköréből adódóan rendszeresen találkozik-e ügyfelekkel,

továbbá, a védőoltás elmaradásának milyen jogkövetkezményei lesznek (a rendeletben annyi szerepel, hogy a foglalkoztatott köteles az oltást felvenni – kivéve, ha orvosi szakvéleménnyel alátámasztottan eü indokból ellenjavallt – mert ha elmulasztja, a munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően, a Kormányrendelet rendelkezése szerint – köteles lesz a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra küldeni. Erre a fizetés nélküli szabadságra tehát nem a Hszt. szabályait kell alkalmazni az elrendelés tekintetében, arra a Kormr. alapján a munkáltató köteles lesz. Amennyiben 1 év alatt a munkavállaló nem igazolja, hogy beoltatta magát vagy, hogy az oltás eü okból ellenjavallt, a munkáltató a jogviszonyát felmentéssel, vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. A foglalkoztatott jogorvoslati lehetőségei elvileg a közlésben kell(ene) helyet kapjon, hiszen a jogkövetkezmények ismertetésének szerves része a jogorvoslati lehetőségekről történő kioktatás is. Ilyet a mai napig még nem láttunk.)

Ahogy előzőleg már írtuk, a vonatkozó jogszabályokat nézve álláspontunk szerint szolgálati panaszt lehet benyújtani, aminek az oltás beadására halasztó hatálya van, de amit a munkáltató szinte biztosan elutasít, viszont ezt követ(het)i bírósági út, amivel hónapokat lehet nyerni. Az oltás egészségügyi vonzataival, az oltás megtagadásának indokoltságával kapcsolatos kérdések orvosi szakkérdésnek minősülnek, melyről minden esetben kirendelt igazságügyi orvosszakértő tud nyilatkozni, így egy ilyen bírósági jogvita kimenetele nem megjósolható.

A jelenlegi ködös rendelkezés okán ennél biztosabbat még nem tudunk mondani, jóslatokba bocsátkozni nem akarunk. Minden esetre a kormányrendelet nem zárja ki a Hszt. 268. § (5) bekezdésének alkalmazását, ezért az oltásra kötelező munkáltatói intézkedéssel szemben (is) benyújtható szolgálati panasz. Azonban a törvényszakasz értelmében a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték. Kérdés marad, hogy akkor mire és miként alkalmazhatja majd a munkáltató az érintett munkavállalókat?

Szintén érdekes lehet, hogy az állomány hány százaléka oltatlan, és mekkora a számuk a végrehajtói állományban? Mit tesz a munkáltató, ha a valóban jelentős számú oltatlan munkavállalók kivárnak, és a korm.r. által „biztosított” egy évben nem veszik fel az oltást? A létszámhiány a vezetők részéről nem kerül megerősítésre, az állomány leterheltségéről is „csak” az állománytól tudunk. Mi történik, ha (akár csak) 5, esetleg 15 ezer hivatásos távozik decemberig, vagy fizetés nélkülire megy? Megengedhető ez? Speciális munkát végző, képzett szakemberekről beszélünk, akik eddig hozzáértéssel végezték a munkájukat, sokan akár évtizedek óta, és most úgy tűnik nem alkalmasak a feladatuk ellátására… Lezárható-e így egy életpálya? És akik maradnak a többletmunkára? Meddig? És meddig lehet kapkodva, feszültségben, idegeskedésben érdemi munkát végezni, és élni az életet? Vagy lesznek önkéntesek?

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács november 25-ei ülésén mindez nyilvánvalóan fő téma lesz, hiszen rengeteg kérdés fogalmazódott meg. Ugyanígy a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanácsban, ahol az ITT olvasható kérdések megválaszolását is várjuk a szakterületektől.

Látványos hiányosság, hogy a jogszabály nem számol azzal, hogy a rendeletben is nevesített jogalkotói célok más eszközökkel is elérhetőek.

Maga a védettségi igazolvány is megszerezhető azzal, ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen, ahogy rendszeres teszteléssel is igazolható, hogy az adott személy nem jelent kockázatot. A foglalkoztatott mégsem mentesülhet az oltási kötelezettsége alól negatív teszteredmény, vagy a felgyógyulása okán kapott védettségi igazolványa alapján. Sokan vélik úgy, hogy ilyen esetekben nem áll fenn az oltásra kötelezés jogalapja, hiszen ha a célok az egészségügyi önrendelkezési jogot kevésbé korlátozó eszközökkel is megvalósíthatóak, akkor azzal kellene élni… A szükségesség-arányosság vizsgálata, kimunkálása a jogalkotás feladata lett volna, amelyet úgy tűnik teljes egészében elmulasztott, vagy legalábbis nem hozták nyilvánosságra.

Problémás a rendelet bizonytalan időbeli hatálya is. Fogalmilag az oltásra kötelező jogszabály is csak a veszélyhelyzet idejére hatályos, ami jelen tudásunk szerint 2022. január 1-jéig tart (persze ez akármikor módosítható). Ehhez képest a benne foglalt jogok és kötelezettségek jóval tágabb időszakra hatnak ki.

Jogorvoslati lehetőség lehet az alkotmányjogi panasz is, hivatkozva az Alaptörvényben rögzített alapjogok sérelmére.

Az egészségügyi dolgozók alkotmányjogi panaszairól jelenleg az Alkotmánybíróság még nem döntött. Ők panaszukban az élethez, emberi méltósághoz és önrendelkezéshez való joguk, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az egészséges, biztonságos és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való joguk, valamint a testi és lelki egészséghez való joguk sérelmének megállapítását kérték a kötelező oltás kapcsán. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az elérhető vakcinák az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) jelenleg csak feltételes forgalomba hozatali engedélyt kaptak, ezért „Jelen körülmények között is folynak tisztázó vizsgálatok a termék minőségével, biztonságával, hatásosságával kapcsolatban. A feltételes engedély egy évre szól, amely megújítható, végleges engedéllyé változtatható vagy egy év elteltével megszűnik, amennyiben egyik sem valósul meg az előbbiek közül. Tehát bizonytalan, hogy ezen oltóanyagnak mi lesz a sorsa hosszútávon, s ez mérlegelésre készteti a panaszost.”

Alkotmánybíróság előtt lehet hivatkozni arra, hogy az oltások kísérleti szakaszban vannak, ez esetben az arra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egy bírósági eljárásban azonban ezt már nem javasolnánk, mert az EU gyógyszerügynökség, az EMA is Covid-19 vakcinaként tartja nyilván ezeket az oltásokat, azzal, hogy feltételes engedélyt kaptak, mivel hosszú távú vizsgálatra az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor. A védelemre vonatkozóan orvosi bizonyítékok vannak, e nélkül maga az indikációra történő engedélyezés sem mehetett volna végbe. Így az erre való hivatkozás álláspontunk szerint nem fog célt érni, mivel ez továbbra is orvosi szakkérdés és rendkívül kétséges, hogy ebben a kérdésben negatívan nyilatkozna egyetlen szakértői is, főleg azok után, hogy az OGYÉI covid-19 vakcinaként engedélyezte a forgalomba hozatalt. Véleményünk szerint alkotmányjogi panaszt is inkább az önrendelkezési jogra lehet építeni.

Természetesen minden segítséget megadunk a hozzánk forduló tagjainknak, és az illetékeseket megkeressük mind a felmerült kérdések tisztázása, mind a részletszabályok megismerése érdekében, valamint jogászaink vizsgálják az uniós normákba ütközés fennállását és további jogi lépések lehetőségét.

Konkrét kérdések is érkeztek hozzánk, azokra itt olvashatjátok a válaszokat:

Mely jogszabály rendelkezik a rendvédelmi szervnél dolgozók kötelező oltásáról?

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet.

Különleges adatnak számít-e, hogy rendelkezem-e “védőoltással”, amely kizárólag rám és az orvosomra tartozik? Milyen jogon kéri ezt a munkáltató?

A kormányrendelet 3. §-a tartalmazza a munkáltató adatkezelésre, és az ellenőrzésre kijelölt szerv megismerésre vonatkozó felhatalmazását a Kormánytól.

Mi a rendelet időbeli hatálya?

A rendelet időbeli hatályát A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályához köti, mely jelenleg 2021. december 31-ig hatályos [599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet 6. § (2)]. Amennyiben a törvény hatálya nem kerül meghosszabbításra, úgy 2021. január 01. napjával a rendelet hatályát veszti és nem lesz alkalmazható. Az időbeli hatály meghosszabbítására vonatkozóan azonban jelenleg semmilyen információ nem áll rendelkezésre, ez a különleges jogrend ideje alatt lehetséges.

Mit és meddig köteles a munkáltató közölni a kötelező oltásról?

A munkáltató 2021. november 15-ig köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy [1] abba a csoportba tartozik-e, aki a munkavégzés során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, [2] a besorolás alapján mely időpontig köteles felvenni az oltást,[3] mik a jogkövetkezményei, ha nem veszi fel határidőig az oltást.

A két besorolás szerint mik a határidők, amíg az oltást fel kell venni?

Aki a besorolás szerint rendszeresen találkozik ügyfelekkel :2021. december 15-ig,

aki a besorolás szerint rendszeresen nem találkozik ügyfelekkel: 2022. január 31. napjáig köteles a rendelet szerint felvenni az oltást.

Mely oltásokkal lehet eleget tenni a kötelezettségnek?

A Korm.r. szerint [599/2021. (X. 28.) 2. § (6)] kizárólag az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás vehető figyelembe.

Az EU-ban ezek : BioNTech/Pfizer vakcina, Janssen vakcina, Spikevax (korábbi nevén Moderna) vakcina, Vaxzervia (korábbi nevén AstraZeneca) vakcina. A Magyarországon engedélyezett vakcinák: az előbb felsorolt uniós engedéllyel rendelkező vakcinák mellett:  Szputnyik, Sinopharm.

Van-e kivétel az oltási kötelezettség alól?

Abban az esetben, ha a foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ennek hiányában a csapatorvos, ennek hiányában a háziorvos szerint egészségügyi indokból ellenjavallt az oltás, akkor a munkavállaló mentesül az oltási kötelezettség alól. Az erről szóló igazolást az oltásra nyitva álló határidőben be kell nyújtania a munkáltatóhoz.

Mi történik, ha a munkavállaló határidőben nem igazolja az oltást, vagy az oltási ellenjavallatot?

A munkáltató felhívja, hogy további 15 napon belüli határidőben az oltást adassa be, ha ezt nem teszi meg, úgy a jogszabályi rendelkezés értelmében köteles lesz fizetés nélküli szabadságra küldeni a munkavállalót.

A fizetés nélküli szabadsághoz szükség van-e a munkavállaló egyetértésére?

A Kormányrendelet rendelkezése szerint [599/2021. (X. 28.) Korm.r. 2. § (8)] a munkáltató köteles lesz a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra küldeni. Erre a fizetés nélküli szabadságra tehát nem a Hszt. szabályait kell alkalmazni az elrendelés tekintetében, arra a Korm.r. alapján a munkáltató köteles lesz és ezt egyoldalú nyilatkozattal teheti meg.

Meddig tarthatja a munkáltató a munkavállalót fizetés nélküli szabadságon a rendelet értelmében?

A fizetés nélküli szabadság tartamáról a rendelet nem rendelkezik, azonban egy évet követően a munkáltató a munkavállaló jogviszonyát felmentéssel, vagy felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Mikor szűnik meg a fizetés nélküli szabadság?

Amennyiben a Korm.r. hatályát veszti, a hatályvesztést követő napon. Amennyiben továbbra is hatályban marad a rendelet az elkövetkező 1 évben, akkor, ha ezen időtartam alatt a munkavállaló igazolja az oltás tényét, vagy azt, hogy egészségügyi okból az oltás orvosilag ellenjavallt, a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul meg kell szüntetni. Megszűnik továbbá értelemszerűen a jogviszony megszűnésével.

A fizetés nélküli szabadság a szolgálati időbe, a nyugdíjhoz szükséges időbe, a jubileumi jutalom idejébe beszámít-e?

A Kormányrendelet erre vonatkozóan nem tartalmaz semmit. A Hszt. 282. § (1) szerint azonban: Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a hivatásos szolgálati időbe és a tényleges szolgálati időbe. A nyugdíjról szóló tv szerint a fizetés nélküli szabadság ideje nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés hiányában nem számít bele a szolgálati időbe. Később ezt még eltérően szabályozhatják ebben az esetben, de erről egyelőre nincs semmi.

Mi a helyzet a társadalombiztosítási ellátásokkal fizetés nélküli szabadság ideje alatt?

Kiesik a biztosítottak köréből az, aki máshol nem végez munkát. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítette, akkor a Tbj. szerint jogosult lesz egyes társadalombiztosítási ellátásokra.

Mikor és hogyan szüntethető meg a jogviszony a rendelet szerint?

Egy év fizetés nélküli szabadság után automatikusan nem szűnik meg a jogviszony és a megszüntetésre a munkáltató nem is köteles, de ezt a lehetőséget a Korm. r. a munkáltató részére elérhetővé teszi.

A munkáltató azonnali hatályú felmondással vagy felmentéssel is megszüntetheti a jogviszonyt. Megszüntetés esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

A jogviszony megszüntetése esetén milyen jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre?

A jogviszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói intézkedés közlésétől számított tizenöt napon belül nyújtható be szolgálati panasz. A panaszt a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó elöljárónál lehet benyújtani, aki azt harminc napon belül megvizsgálja, és ha annak nem ad helyt, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok azt harminc napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható. A panasz elutasításának esetén kereset nyújtható be a bírósághoz.

Milyen jogorvoslat vehető igénybe az oltásra kötelező munkáltatói intézkedéssel szemben?

Szolgálati vagy alkotmánybírósági panasz. A szolgálati panasz elutasítása esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.

A szolgálati panasz elhalasztja-e az oltási kötelezettséget?

A kormányrendelet nem zárja ki a Hszt. 268. § (5) bekezdésének alkalmazását, ezért az oltásra kötelező munkáltatói intézkedéssel szemben is benyújtható szolgálati panasz, mely az oltásra halasztó hatállyal bír. Azonban a törvényszakasz értelmében a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

Kapnak-e a fizetés nélküli szabadságon lévők „fegyverpénzt”?

A jogszabály jelenleg sem született meg, konkrétumot nem lehet tudni. Amennyiben a korábbi gyakorlatot nézzük, elmondható, hogy pl. a „500ezres jutalom”[33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 38/A.] esetében a fizetés nélküli szabadságon lévők többségét kizárták a jogosultak köréből.

Miként minősül a fizetés nélküli szabadság alatt végzett egyéb kereső tevékenység?

A rendelet nem rendelkezik arról, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt végzett egyéb kereső tevékenység másodállásnak minősül-e, de tekintettel arra, hogy a szolgálati jogviszony folyamatos, arra feltehetően a másodállásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Hogyan vállalható másodállás a jogszabályi rendelkezések szerint?

A Hszt. a másodállás vállalását a parancsnok engedélyéhez köti, aki a jogszabályi keretek között [Hszt. 108.-110. §; 31/2015. (VI.16.) BMr. 59-63.§] dönthet az engedélyezésről. A parancsnok az egyébként összeférhetetlennek nem minősített másodállások kapcsán a 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 60. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint köteles megvizsgálni azt, hogy a másodállás végzése engedélyezhető-e.

Megtagadhatja-e a munkáltató a másodállás engedélyezését?

Az engedély megadása vagy megtagadása a munkáltató határozatával (egyoldalú jognyilatkozatával) történik, melyhez a munkavállaló egyetértése nem szükséges. Az engedélyeztetés kapcsán a parancsnoknak viszonylag széles mérlegelési jogköre van. Az indokok többsége azonban csak tényleges szolgálatvégzés esetén értelmezhető, így a fizetés nélküli szabadság idejére nem alkalmazható. Az engedélyezés megtagadásáról a parancsnok írásban köteles dönteni, amelynek a kizáró okot tartalmaznia kell.

A másodállás engedélyezésének megtagadása kapcsán miket kell vizsgálnia a munkáltatónak, mire hivatkozhat?

A 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 60. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint köteles megvizsgálni azt, hogy a másodállás végzése engedélyezhető-e. Ezek a következőek:

„…a munkavégzés

 ellentétes-e a rendvédelmi szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza-e,

a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a szolgálati beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti-e,

a rendvédelmi szerv gazdasági érdekeit sérti-e,

a rendvédelmi szerv tekintélyének csorbítására alkalmas-e vagy azt veszélyezteti,

során végzendő tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata-e,

során végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul-e,

 személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed-e ki, vagy követelés behajtására irányul-e,

során végzendő tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne-e, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik-e, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el,

a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár-e.

során végzendő tevékenység olyan szolgáltatás nyújtására, vagy az abban való közreműködésre irányul-e, amely szolgáltatás vonatkozásában a rendvédelmi szerv hatósági vagy szakhatósági jogkört gyakorol,

során végzendő tevékenység olyan hatósági döntést megalapozó, vagy olyan hatósági döntés alapján az ügyfél által benyújtandó dokumentummal kapcsolatos-e, amely vonatkozásában a rendvédelmi szerv hatósági vagy szakhatósági jogkört gyakorol.

A felsoroltak lehetnek azok az indokok, amelyek alapján a másodállás engedélyezése megtagadható.

Mit lehet tenni, ha a másodállás engedélyezésének megtagadása megalapozatlan?

Amennyiben a munkavállaló nem kívánja elfogadni a határozatban foglaltakat – mivel az megalapozatlan –, akkor szolgálati panasz útján van lehetősége megtámadni a határozatot. Amennyiben pl. korábban engedélyezték a másodállás végzését, olyan okot kell megjelölnie a parancsnoknak, amely újonnan merült fel, és amely a korábbi helyzethez képest változást jelent. Egy esetleges jogvita esetén a rendvédelmi szerv lesz köteles bizonyítani, hogy az engedélyezés megtagadásának indoka valós.

Mi a helyzet, ha engedély nélkül végez valaki másodállást?

Amennyiben engedély nélkül folytatja a másodállás végzését és ezt nem jelenti be a munkáltatójának, úgy a munkáltatói felszólítást követően fegyelmi eljárást lesz köteles indítani a rendvédelmi szerv. Mivel a másodállás végzését a jogszabály részben az összeférhetetlenség rendelkezései között szabályozza, így amennyiben a munkáltató felhívja a munkavállalót az összeférhetetlenség megszüntetésére és ennek 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.

Ha olyan kérdésed van, amire itt nem találtál választ, keress minket bizalommal!

Fontosnak tartjuk jelezni, hogy a védekezés fontos, egyéni és társadalmi felelősséget is jelent, de úgy véljük minden szempontot figyelembe véve lehet (vagy kellene) csak szükséges és megfelelő döntést hozni.

Jelen tájékoztatónkkal segítséget szeretnénk nyújtani azoknak a munkavállalóknak, akik most úgy érzik, bajban vannak.