Szolgálati nyugdíj és szolgálati járandóság
A szolgálati nyugdíj elvételét már a kezdetektől megpróbáltuk megakadályozni, a törvény megszületése előtt demonstráció sorozattal, majd utólag valamennyi lehetséges jogi lépés megtételével.
– Próbapereket kezdeményeztünk kártérítés jogcímén, miután az EJEB tulajdonképpen indokolás nélkül visszautasította beadványainkat. A próbaperek esetében (is) meggyőződésünk volt, hogy a hatályos szabályozás nem állja ki a nemzetközi jog mércéjével szembeni kihívásokat, és annak sikere esetén alapjaiban kérdőjeleződött volna meg a szabályozás jogszerűsége. Ennek jelentőségét mind az eljáró bíróságok, mind a perelt Magyar Állam felismerte (-hette), és talán ennek a következménye, hogy amikor a próbaperekben indítványoztuk az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az EU bíróságon, azt az eljáró bíróságok elutasították, és persze a MÁ mint alperes is ellenezte. A pereket elvesztettük…
– Az Alkotmánybíróságra is nyújtottunk be panaszt a tárgyban, amit szintén visszautasítottak.
Ezek mind évekig tartó procedúrák voltak.
– Megkerestük a kormányt, a parlamenti képviselőket, egyesek foglalkoztak is a kérdéssel, melynek szintén nem lett pozitív eredménye
– Az tárgyhoz szorosan kapcsolódóan még feljelentés is született, persze eredménytelenül
Ezt követően is minden fórumon felszólaltunk az öregségi nyugdíjkorhatár alkalmazása ellen, álláspontunkat részletesen indokolva, hangsúlyozva, hogy ez a legmarkánsabb pont a pálya megtartó erejének tekintetében, így mielőbbi döntést sürget.
Több javaslatunk is volt, de mindig kiemeltük, hogy az 1996 előtt, a régi szabályok szerint felszerelt dolgozókra külön figyelmet fordítsanak, hiszen a már régebb óta szolgálatot teljesítők szerződést kötöttek jogviszonyuk létesítésekor az állammal, melynek része volt a szolgálati nyugdíj igénybevételének lehetősége. Álláspontunk szerint a 2012. január 1-je előtt hivatásos állományba vett dolgozók tekintetében a korábbi szabályok visszaállítása fontos és szükséges, és ugyanígy szükséges, hogy a már szolgálati járadékban részesülők esetében kerüljön visszaállításra a nyugdíjas státuszuk, hiszen ők teljesítették, amit felszerelésükkor vállaltak, még ha az állam egy tollvonással el is vette tőlük 2012-ben a nyugdíjas státuszt, s az ezzel járó kedvezményeket.
Ezidáig javaslataink süket fülekre leltek, még a leszerelési hullám, és a látható nagymértékű létszámhiány sem eredményezte, hogy az illetékesek lépéseket tegyenek ez ügyben.
Elmondható tehát, hogy ami (jogi) lépést meg lehetett tenni azt a TMRSZ megtette, de ahogy az látszik, nem vezettek eredményre. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezzel befejeztük, mert amikor és ahol csak lehet a továbbiakban is képviselni fogjuk az ezirányú érdekeket (is).
Az alapul vehető helyzet jelenleg az, hogy a Hszt hatálya alá tartozók részére a kedvezményes – nyugdíj korhatár alatti – nyugdíj megállapításnak a lehetősége 2012. január 1-jétől megszűnt.
Az ezen időpontig megállapított szolgálati nyugdíjak öregségi nyugdíjként kerültek továbbfolyósításra, illetve azoknak, akik 2011. december 31-éig nem töltötték be az 57. életévüket, a szolgálati nyugdíjat már nem sajátjogú nyugdíjként, hanem szolgálati járandóságként folyósítják.
A járandóság a személyi jövedelemadó mindenkori mértékének megfelelő csökkentéssel kerül folyósításra, azonban bizonyos jól meghatározott esetekben a járandóság továbbfolyósított összege nem csökkenthető, azaz azt teljes összegben folyósítják (a 2011. évi CLXVII. törvény –Khtv. – vonatkozó rendelkezései alapján).
A szolgálati járandóságban részesülők mikortól válnak majd ismételten saját jogú nyugdíjasokká és milyen összegben kerül továbbfolyósításra részükre a nyugellátás?
A Khtv. rendelkezései szerint, amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, részére attól a naptól a szolgálati járandóság csökkentés nélküli teljes összegét automatikusan, külön határozathozatal nélkül, öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (Azaz az ellátás külön újraszámítás nélkül fordul át öregségi nyugdíjjá.)
Fontos tisztázni, hogy a szolgálati járandóságok öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása során öregségi nyugdíjkorhatárként már nem a korábban alkalmazott fegyveres szervek hivatásos állományára vonatkozó kedvezményes korhatár az irányadó, 2012. évtől esetükben is a Tny. (társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.) törvényben meghatározott általános, „civil” nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni.
A Tny. hatályos rendelkezései szerinti az öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár az 1957. évben vagy azt követően született személyek esetében egységesen a betöltött 65. életév.
Van-e lehetőség a nyugdíj újraszámítására a korhatár betöltésekor?
A szolgálati járandóság csökkentés nélküli összege az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől csak abban az esetben változhat (számolható újra), ha az érintett a járandóság folyósításának tartama alatt legalább 365 nap új szolgálati időt szerzett.
Ezt az újraszámítást, újbóli megállapítást azonban külön igénybejelentéssel kell kérelmezni. Az újbóli megállapítás során is (volt honvédek és rendvédelmi hivatásos állományúak esetén is) a törvény általános, „civil”szabályai lesznek az irányadóak, ami azt jelenti, hogy az újraszámításnál az 1988-tól a nyugdíjkorhatár betöltéséig elért, megszerzett összes nyugdíjjárulék-alapot szolgáló keresetek figyelembevételével határozzák meg a nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresetet.
Ezzel szemben a korábbi szolgálati nyugdíj, illetve annak járandóságként továbbfolyósított összege az annak megállapítását megelőző 365 napi nyugdíjjárulék-alapot képező kereset figyelembevételével került kiszámításra és megállapításra.
Ha az újraszámított összeg magasabb, mint az öregségi nyugdíj hivatalból folyósított összege, akkor az előbbi lesz a nyugdíjösszeg, a különbözet pedig a nyugdíjkorhatár betöltésétől visszamenőlegesen jár.
Ha az újraszámított nyugellátás összege alacsonyabb az öregségi nyugdíj hivatalból folyósított összegénél, az igényt elutasítják, és a korábbi szolgálati járandóság teljes összege kerül továbbfolyósításra.
Az igényérvényesítésnek van határideje, a kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltését követő 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő, de van lehetőség igazolási kérelem benyújtására.
Saját jogú nyugdíjra való jogosultsága a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően
Figyelemmel arra, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezért a járandóság folyósítása melletti keresőtevékenysége alapján további nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt szerez.
Ezen plusz szolgálati idők beszámításával, kizárólag nők esetében, lehetőség nyílik a kedvezményes nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági idő megszerzésére, vagyis ez alapján a szolgálati járandóságban részesülő nő válhat saját jogú nyugdíjassá a nyugdíjkorhatár beöltése napját megelőzően is.
A nők kedvezményes nyugdíjának megállapítását is külön igénybejelentés előterjesztésével kell kérelmezni, a kedvezményes nyugdíj kiszámításakor pedig szintén a Tny. általános szabályai lesznek az irányadóak.
A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset ebben az esetben is az 1988-tól a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek alapján kerül majd kiszámításra és a szolgálati idő kiszámításakor nem lehet alkalmazni a szolgálati nyugdíj megállapításakor alkalmazott különböző szorzókat.
Az igények elbírálása során vizsgálni kell, hogy az érintett személy rendelkezik-e 2011. december 31-éig megállapított rögzített szolgálati nyugdíjjal, ugyanis abban az esetben „versenyeztetni” kell a kedvezményesen megállapításra kerülő nyugdíjösszegét a rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegével, és saját jogú nyugdíjként a kedvezőbb összeget kell megállapítani és folyósítani.
A leírtakkal kapcsolatos, vagy egyéb kérdés esetén is keressetek minket bizalommal!
