A távozni készülőknek

Egyre sűrűbben olvasunk olyan tartalmú leveleket, melyekben a hozzánk fordulók a szolgálati jogviszony megszüntetésével kapcsolatban kérnek tőlünk tájékoztatást.

Mivel ígértük, hogy a sokakat foglalkoztató kérdésekben „kapaszkodót” adunk, megtesszük, mégis bízunk benne, hogy ez esetben kevesen veszitek igénybe…

Távozni többféle módon lehetséges, a Hszt-t idézve részletezzük miként:

Lemondással

84.§ (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról – a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve – lemondhat.

(2) A lemondási idő két hónap, a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

A lemondásban meghatározható az a nap, amikortól az érintett lemond a szolgálati jogviszonyáról. Ennek legkorábbi időpontja a benyújtást követő nap lehet. Amennyiben nincs külön megállapodás, a lemondási idő a lemondást követő naptól számított két hónap. Ennek kitöltése kötelező, a szolgálati jogviszony a lemondási idő elteltével szűnik meg.

A munkáltatónál kérelmezhető, hogy a lemondási idő fele részére a munkavégzés alól felmentést adjon, de a hozzájárulása a saját mérlegelési körébe tartozik.

Létezik az azonnali hatályú lemondás is, ebben az esetben viszont a munkavállalónak bizonyítania kell, hogy a munkáltató vele szemben jogsértő magatartást tanúsított:

85.§ (1) Ha a szolgálati elöljárója részéről a hivatásos állomány tagját a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. A szolgálati viszony megszűnése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a hivatásos állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a hivatásos állomány tagja köteles a 84. § (2) bekezdése szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a rendvédelmi szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, a hivatásos állomány tagja részére a 87. § (2) bekezdése szerinti felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell fizetni.

Amennyiben a munkáltató hajlandónak mutatkozik rá, kezdeményezni lehet a

közös megegyezéssel

történő jogviszony megszüntetést is. Lényegében bármilyen indokkal lehetséges az ilyen formájú leszerelés, ezt a két fél együttesen döntheti el, tapasztalataink szerint azonban jelenleg az ORFK nem adja hozzájárulását a közös megegyezéshez.

Lemondási idő ebben az esetben nincs, azt a napot határozzák meg a felek, mellyel a jogviszony megszűnik, ami akár a közös megegyezést követő nap is lehet.

83.§ (1) A szolgálati viszony az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi szervnek a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá – ha fennáll – a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a hivatásos személy a lemondással elveszíti

  • az egyenruha viselésének a jogát,
  • a rendfokozat használatának a jogát,
  • a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére vonatkozó jogát, valamint
  • a szolgálati lakás használatára való jogát.

Visszavételre kérelem alapján kerülhet sor, fő szabály szerint a szolgálati viszony létrehozására vonatkozó szabályok szerin, de további kritériumoknak való megfelelést is vizsgál a leendő munkáltató.

Korábbi lemondás esetén alapesetben a jogszabály nem állapít meg időközt arra, mikortól kérhető a visszavétel, azonban szükséges leszögezni, hogy a visszavételre a munkáltató nem kötelezhető.

Ugyanakkor büntetőjogi marasztalás miatt a szabályozás tiltó, illetve korlátozó rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozóan.

Mindaddig, amíg a mentesülés be nem következik nem létesíthető szolgálati jogviszony azzal, aki büntetett előéletű, aki a rendőri foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, aki büntetlen előéletű de bíróság a szándékos bűncselekmény elkövetését a terhére megállapította. Utóbbi esetben a visszavétel differenciálását is tartalmazza a rendelet, amelyek esetében különböző időkorlátokat tűz a jogalkotó a visszavétel legközelebbi lehetőségére.

Nem létesíthető szolgálati jogviszony azzal sem, aki kényszergyógykezelés alatt állt, vagy akit próbára bocsátottak, illetve azzal sem, akivel szemben büntetőeljárás folyik, a rendeletben meghatározott ideig.

A visszavételi eljárás során sok más egyéb körülményt is megvizsgálhat a leendő munkáltató, és megállapíthat kizáró okot, vagy észlelhet – a kifogástalan életvitel ellenőrzése során – aggályos körülményt is, de indokolnia nem kötelező, ha esetleg az elutasítás mellett dönt.

A fel- illetve visszavételre vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezések:

  • 33. § és 36-41. §-ok
  • 31/2015. (VI.16.) BM rendelet 4-12. §

Ha nem találtál választ a téged érintő / érdeklő kérdésekre, keress minket bizalommal, segítünk!

Szólj hozzá