Fél évnyi plusz pénzt kaphatnak a rendvédelmi dolgozók

Röviden tájékoztatunk titeket a tegnapi BÉT ülésen elhangzottakkal kapcsolatban. Részletesebb összefoglalót a hangfelvétel (és jegyzőkönyv) kézhezvételét követően teszünk közzé.

A mintegy 90 perces tájékoztatás során Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár ismertette a Hszt. 2015 óta bevezetett előnyeit, majd előadta, hogy a Belügyminisztérium megkezdte a hivatásos állományban lévőknek juttatandó “fegyverpénz” kifizetésének kidolgozását és a vonatkozó jogszabályok módosításának előkészítését. Elmondta, hogy a hűségpénz nagy valószínűséggel nem terjed majd ki a Riaszos állományra, mert eredetileg sem ez volt a juttatás célja, kifejezetten a hivatásosak részére biztosítja azt a költségvetés terhére a kormány.

Orbán Viktor miniszterelnök június 10-én tett bejelentést, mely szerint a kormány biztosítja a hivatásos szolgálati jogviszonyban állóknak a jövő év elején a háromévente adható hathavi rendvédelmi szolgálati juttatást – fegyverpénzt -, amennyiben a gazdaság növekedése az idén meghaladja az 5,5 százalékot.

Erről itt is olvashattok

Zsinka úr tájékoztatást adott továbbá az egészségügyi okokból alkalmatlanná nyilvánítottak vonatkozásában arról, hogy nagyságrendileg mintegy 140 fő esetében állapították meg a szolgálati kötelmekkel összefüggést, azaz az új Hszt. hatályba lépése óta összesen ennyi ember alkalmatlanná válása miatt fizet egészségkárosodási kereset-kiegészítést, vagy járadékot a BM.

A tájékoztatás nem volt teljes körű, nem kaptunk adatot arról, hogy a 6 év során összesen hány dolgozó jogviszonya megszüntetésére került sor alkalmatlanság miatt. Tapasztaljuk sajnos, hogy a nem egyértelmű esetekben a dolgozónak jellemzően nem kerül elismerésre a szolgálattal összefüggő alkalmatlanság.

Államtitkár úr szerint további pozitív hozadék, hogy 60 évesen már előrehozott nyugdíjban részesülhet a hivatásos, ha rendelkezik ehhez 30 év valós szolgálati jogviszonnyal, sőt könnyített szolgálatba is kérheti magát az arra jogosult.

A Zsinka úr által pozitívnak tartott jellemzők kihangsúlyozása után Kovácsné dr. Szekér Enikő tájékoztatást adott a BM-ben folyó jogi munkálatokról, azzal kezdve, hogy a BM által vázolt megoldások a „problémák rendezésének irányába mutatnak”.

Powell Pál a BÉT munkavállalói oldalának elnöke az ülés előtt tartott megbeszélésen elhangzottak alapján oldalági észrevételeket intézett Zsinka úr irányába. Ennek során a TMRSZ konkrét kérdéseit is előadta, melyek munkavállalók sokaságát érintik, illetve folyamatban lévő jogviták előremozdítására is alkalmasak.

Ilyen az Ideiglenes Útlevélkezelői Csoportot alkotó több száz (4-500 fő, megyénként 20-25 hivatásos) munkavállaló többségére hátrányos intézkedés jogi anomáliája, amelynek lényege a következő:

Az elvileg önkéntes IÚCS-ban résztvevők többségét – kellő önkéntes jelentkező híján – elöljáróik jelölték ki az adott tanfolyamra és ezt követően 1 éves ún. megbízási okirattal „vezénylik” őket adott szolgálati helyre (Schengeni határátkelőhelyre), ahol meghatározott időtartamban (jellemzően 5 napos időszakokban) teljesítenek útlevélkezelői feladatokat és bonyolítják a határátléptetést az EU területére.

Jogilag ez átrendelésnek minősül, ezért a Hszt. átrendelésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően erről szóló parancsot kellene a munkáltatónak kiállítani, de ez információink szerint nem történik meg. Tudvalevő, hogy az átrendelés időtartama évente legfeljebb 4 hónap időtartamú lehet és a 4 hónap után 6 hónapig nem rendelhető át más helyre a dolgozó.

Jelenleg már az újabb 1 éves megbízási szerződéseket íratják alá a dolgozókkal – továbbra is átrendelő parancsok nélkül – akik ismereteink szerint nem fogadták kitörő örömmel a munkáltató szándékát, és sokan vitatják annak jogszerűségét. Várható hogy az ügyben többen szolgálati panasz útján fogják vitatni az újabb 1 éves megbízásokat annak ellenére is, hogy azért a megbízási díj minimumát – mintegy bruttó 19 ezer forintot – hajlandó megfizetni a munkáltató. Egyébként a szolgálati panasz érvrendszerét szakszervezetünk kidolgozta, igény esetén forduljatok hozzánk bizalommal!

Zsinka úr utasította az ORFK jelenlévő képviselőjét, hogy a TMRSZ által jelzett problematikát vizsgálják meg amellett, hogy a szolgálati feladat ellátásának elsődlegessége megmaradjon.

A másik általunk felvetett gyakorlati probléma a jövőben szintén sok dolgozót érinthet, de részletes véleményünk kifejtésére a BÉT-en nem volt mód, csupán a BM normaalkotásért felelős vezetőjének a véleményét ismerhettük meg amelynek lényege, hogy az újonnan, 2021. január 1-jén hatályba lépett „FÜV” rendelet gyakorlati alkalmazásának egységesítése során még nagyon sok feladat körvonalazódik.

Powell úr a probléma esszenciájaként azt a kritikát fogalmazta meg TMRSZ javaslatra, hogy az új rendelet – elsősorban a soron kívüli pszichológiai alkalmassági vizsgálat – egyfajta eszközként funkcionál a munkáltató a számára, hogy a nem kedves dolgozóitól erre az eljárásra hivatkozva szabaduljon meg. Tehát elsősorban nem a jogszabály rendelkezéseivel, hanem jogalkalmazói vetületével körvonalazódnak már most problémák, amelyet főosztályvezető asszony sem vitatott a BÉT ülés bezárását követő rövid eszmecsere folyamán.

Szó, mi szó, a legfőbb probléma, hogy a jogszabályból kiolvasható alapelvi szintű jogalkotói elképzelés, a fokozatosságra törekvés nem jut érvényre, tehát fennáll annak a veszélye, hogy a munkáltatói ráhatásnak betudhatóan a vizsgálatokat végző szakemberek nem tartják be a fokozatosság elvét és pl. pszichológiai alkalmatlanság megállapítása esetén nem az ideiglenes, átmeneti megállapítottságot, hanem azonnal a végleges alkalmatlanságot diagnosztizálják.

További hiányossága a jogszabálynak, hogy a dolgozók esetében, akiknek a felmentési ideje több hónapig eltart – bár a rendszer részei maradnak mivel már akár több évtizede is rendőrök – a felmentési időben nem részesülnek gondozásban, nem is készül esetükben Gondozási terv, vagyis a jogalkalmazó munkáltatói oldal meg sem kísérli megmenteni a rendszernek a dolgozót. Ez súlyos fogyatékossága az új rendeletnek és megteremti az azzal visszaélni akaró munkáltatók részére, hogy rövid úton, „jogszerűen és szakmailag sem vitatható módon” megszabaduljanak a nemkívánatos dolgozóiktól.

Egy harmadik általunk felvetett kérdés a sajtószóvivői státuszokkal volt kapcsolatos, amelyet konkrét jogesetben kértünk kifejteni, mint hivatalos BM álláspontot. Ennek egyedi jellegére tekintettel a részletekbe menő tájékoztatástól eltekintünk, bár a BM illetékes főosztályvezetője tárgyilagos és korrekt ismertetést adott a témában.

Zárásként olyan pillanatoknak lehettünk tanúi, amelyre talán még nem is volt példa, Zsinka úr Belügyminiszter úr nevében eljárva „a közszolgálatban kifejtett sok évtizedes munkája elismeréseként és születésnapja alkalmából” aranylánc és medál tárgyjutalomban részesítette a BRDSZ főtitkárát, Bárdos Judit asszonyt. Az elismeréshez a TMRSZ ezúton szintén gratulál a szakszervezeti vezető asszonynak.

Esetleges kérdéseitekkel, felvetéseitekkel továbbra is forduljatok hozzánk bizalommal, és ugyanígy, ha jogi segítségre van szükség!