Mert nem mindegy, hogy helyi, vagy területi szerv bűnügyi technikusa vagy!
Mint ismert, jogszabályváltozás miatt az embercsempészéssel kapcsolatos bűnügyek átkerültek a vármegyék hatáskörébe, de a helyszíni szemléket továbbra is a helyi rendőrkapitányságok bűnügyi technikusaival bonyolítják le. Ez azonban többletmunkának tekintendő, és megbízási díj jár érte.
Több dabasi tagunk ügyében nyertünk már elsőfokon, most azonban egyikük ügyében megszületett a másodfokú ítélet is.
Tagunk a helyi bűnügyi technikusi beosztásához tartozó feladatok ellátása mellett a munkáltató utasítására rendszeresen végzett területi szerv hatáskörébe tartozó embercsempészés bűntette bűncselekmények helyszínén bűnügyi helyszíni szemlét, bűnügyi nyilvántartásba vételt, valamint az ezzel kapcsolatos ügykezelési tevékenységeket. Nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen. Mondhatni természetesen, a hatáskörébe nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjat nem kapott.
A benyújtott szolgálati panaszt mind az Rk, mind a Főkapitányság vezetője elutasította. A határozat indokolása hivatkozott a tagunk munkaköri leírására, miszerint a kifogásolt tevékenység azzal összhangban van, azzal nem ellentétes, illetve utalt a 25/2013. (VI.24.) BM rendelet 6.§ (1) bekezdésére és a 2017. évi XC. tv. (Be) 375.§ (4) bekezdésére, amely szerint késedelmet nem tűrő esetben bármely nyomozó hatóság végezhet eljárási cselekményt. Álláspontjuk szerint amellett, hogy tagunk az általa hivatkozott esetekben késedelmet nem tűrő, halaszthatatlan nyomozási cselekményeket végzett a helyszíni szemlék lefolytatásával, a panasz tárgyát képező eljárási cselekmények speciális többletszakértelmet nem igényelnek, illetőleg a panasszal érintett tevékenység ellátásával tagunk nem látott el a beosztáshoz és a munkaköréhez nem tartozó feladatot, ezért véleményük szerint megbízási díjra nem jogosult.
Álláspontunk szerint azonban A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló BM rendeletben külön beosztásként jelenik meg a területi szervnél alkalmazott technikus és a helyi szervnél alkalmazott technikus, így ezek külön-külön beosztások és nem összemoshatók.
Másrészt az embercsempészés bűntette, illetve az embercsempészés előkészületének vétsége bűncselekmények a 25/2013. (VI.24.) BM rendelet a vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságok hatáskörébe tartozó bűncselekményként vannak meghatározva. Ennél fogva ezek helyszínelése és az azzal kapcsolatos valamennyi dokumentáció elkészítése nem a helyi szerv bűnügyi technikusának hatáskörébe tartozó feladat.
Ugyanígy a forrónyomos szolgálat – ORFK utasítás alapján – nem a helyi szervnél, hanem a vármegyei főkapitányságon, vagy a megyei jogú városban szervezendő, továbbá a forrónyomos csoport számára kógens előírás szerepel a kiérkezési időt illetően is. Szintén az utasítás alapján a szemlebizottságot a hatáskörrel rendelkező szerv állományába tartozókból kell megszervezni, a helyi csoport csakis a területi csoport kiérkezéséig intézkedik. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a helyszínelés, szemlézés és a kapcsolódó feladatok elvégzése nem a helyi szerv bűnügyi technikusi beosztáshoz tartozó hatáskör.
Azáltal pedig, hogy tagunk a feladatot rendszeresen és folyamatosan ellátta, vitatható a munkáltatói érvelés, miszerint halaszthatatlan cselekményeket végzett.
A szolgálati panasz elutasítását követően tagunk képviseletében eljárva keresetet nyújtottunk be a Budapest Környéki Törvényszéken, és 8 hónapra számítottan kértük megbízási díj és késedelmi kamatai, valamint perköltségünk munkáltató általi megfizetését.
A megbízási díj összegét a rendvédelmi illetményalap 50, illetve 100%-os mértékében határoztuk meg az adott hónapban előforduló többletfeladat gyakoriságát figyelembe véve.
Bár a munkáltató hivatkozott arra, hogy a Rendőrség valamennyi nyomozó hatósága – hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül – köteles a késedelmet nem tűrő, valamint a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégezni, majd a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság részére megküldeni a keletkezett iratokat, a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ugyan a hivatkozott rendelkezés a nyomozó hatóságok részére hatáskörre tekintet nélkül írja elő ezen cselekmények ellátásnak kötelezettségét, ebből nem következik, hogy a helyi technikusnak kellene a területi szerv hatáskörébe tartozó technikusi feladatot is ellátni. A jogszabályhelyek mindössze lehetőséget nyújtanak arra, hogy bizonyos esetekben a nyomozati cselekményeket a hatáskörrel nem rendelkező nyomozó hatóság technikusai is elvégezhessék.
A bíróság kihangsúlyozta, hogy a munkáltató szabadon csak egy adott beosztáson (munkakörön) belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, továbbá a munkáltató kötve van a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez, ellenkező esetben kiüresedne a besorolásra és az illetményre, valamint a Hszt. megbízásra vonatkozó szabályozása.
A rendvédelmi szervek esetében az ellátandó munkakörök, besorolások kógensek, melyek az illetmény megállapításának, összegszerűségének alapját képezik.
Az egyes szolgálati beosztásokhoz tartozó feladatokat egymástól el kell különíteni és a munkaköri leírásokban ennek megfelelően kell a szolgálati beosztásokhoz tartozó feladatokat meghatározni. A más beosztáshoz tartozó feladatok akkor sem tekinthetőek a kinevezés szerinti beosztás részének, ha azokat a munkaköri leírás tartalmazza.
A Kúria következetes gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tajga ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Hosszabb időn át a beosztáshoz nem tartozó feladatkör (azaz többletfeladat) ellátásáért megbízási díjat kell fizetni.
Mint már annyiszor a megbízási díjas perekben, a bíróság most is kimondta, hogy a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a beosztás kereti közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – ellátását. A munkáltató csak egy adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon az ellátandó feladatokat, a munkaköri leírásba az egyértelműen más munkakörbe tartozó feladatok jogszerűen nem építhetők be. Önmagában tehát az a tény, hogy a munkaköri leírásban szerepel a feladat ellátásnak kötelezettsége, az nem értékelhető akként, hogy a feladatok egyben a felperes beosztásába is tartoznak.
Mindezek miatt a bíróság keresetünket alaposnak találta és megállapította, hogy tagunk részére megbízási díj jár, és kérelmünkkel egyező mértékű megbízási díj megfizetésére kötelezte alperes munkáltatót.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, így az jogerős.
Ha úgy érzed, hogy hasonló cipőben jársz, keress minket bizalommal a tmrsz2004@gmail.com címen!
