Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szabadságolási rendszere

Hány nap szabadsággal rendelkezem, egészségügyi szabadságon meddig lehetek stb.?

Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szabadságolási rendszere

 

135238A munka világához kapcsolódó legfontosabb tényezőket hazánkban törvényi szinten rendezi a jogalkotó. Nincs ez másként a munkavállalót megillető szabadságolási rendszer esetében sem, őrizve mindezzel az állampolgárok Alaptörvény XVII. cikkébe foglalt jogát az éves fizetett szabadsághoz.

A rend őreinek különleges munkajogi viszonyának sajátosságait figyelembe véve a hazai jogrendszerben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) rögzíti a civil munkavállalóktól eltérő, a rendőrökre vonatkozó szabadságolási szabályokat.

A Hszt. alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli típusokat határoz meg.

 

A) Az alap- és a pótszabadság

Egymással szorosan összefüggő kategóriát képez e két szabadságtípus, hiszen e két kategóriából tevődik össze a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának rendes, éves fizetett szabadsága.

A minden dolgozót megillető alap- és a fennálló szolgálati jogviszony idejének előrehaladtával növekvő pótszabadság napjait össze kell adni, s ennek tudatában lehet végiggondolni a munkaév szabadság-beosztását.

A szabadsággal való rendelkezés, vagyis a saját dolgozó által meghatározott napokra történő szabadság-kivétel korlátozott: az állomány tagja alap- és pótszabadságának 25%-a felett dönthet szabadon.  Azonban ennek minimum 10 napot kell elérnie abban az esetben is, ha e szám meghaladja a teljes szabadság 25%-át.  A munkavállalónak e napok megválasztásánál figyelembe kell venni a munkáltató jogos érdekeit is, hiszen olyan napokat a rend őre meg nem jelölhet, amelyeken való szabadságkivétel a fegyveres szerv működőképességét veszélybe sodorná.

További fontos rendelkezés a fegyveres szerv állománya tagjának járó szabadságra vonatkozóan az a tény, hogy a szabadság napjainak 50%-át úgy kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, hogy az egymást követő napokból összeálló időintervallumot képezzen, tehát e napokat egyfolytában köteles a munkáltató kiadni.

 Az éves szabadságot fő szabályként az esedékes esztendőben kell kiadni. Azonban az ezt akadályozó szolgálati érdek fennállása esetén a következő év január 31. napjáig, kivételesen fontos szolgálati érdek felmerülése esetén a tárgyévet követő esztendő március 30-ig húzódhat e határidő.

A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a táblázatban meghatározott szolgálati időt betölti.

A lenit táblázatban meghatározottakon túl a szülőket további pótszabadsági napok illetik meg – feltéve -, hogy a gyermekük még nincs 16 éves. Egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét nap jár a szülőknek. A legújabb törvényi változások a lehetővé teszik, hogy gyermekének megszületése után 5, ikrek világra jötte esetén 7 nap szabadság illesse meg a szülőpár férfi tagja.

Szolgálati viszonyban eltöltött idő (év) Alapszabadság

(nap)

Pótszabadság

felsőfokú végzettséggel

(nap)

Pótszabadság

középfokú, vagy alacsonyabb

végzettséggel

0-2 25 3 2
3-5 25 4 3
6-10 25 5 4
11-15 25 6 5
16-20 25 7 6
21-25 25 8 7
26-30 25 9 8
31- 25 10 9

Fokozottan veszélyes valamint repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, és közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban szolgálatot teljesítő rendőr kollégák pótszabadságának mértéke a fentieken túl 10-14 nappal egészül ki.

B) Egészségügyi szabadság

Rendkívüli szabadság típusként rendelkezik az egészségügyi szabadságról a jogalkotó a Hszt.-ben. Ha betegség, műtét vagy balesetben szerzett sérülés a szolgálat ellátását teljes mértékben megakadályozza, vagy a szolgálat ilyen állapotban való folytatása az egészségi állapotromlásához vezetne, illetve ha a szolgálatképesség helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel, akkor jár a rendőr őrének egészségügyi szabadság. A gyógyulásig, vagy az állapotának visszafordíthatatlanná történő válásáig, de maximum 1 évig terjed e szabadságforma időtartama.

Ha szóban forgó állapot a szolgálatteljesítéssel összefüggő ok útján következett be, úgy a távolléti díjának teljes egészére számíthat a munkavállaló, míg ezen kívül álló esemény, kórok által előidézett betegség, sérülés esetén a távolléti díj 90%-a illeti meg a szabadság 2. hónapjától munkavállalót.

A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg. Az anya, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja, annak idejéig; valamint a szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig jogosult a fizetett egészségügyi szabadságra.

A beteg gyermekről gondoskodó szülőket az alábbi plusz szabadságok illetik meg: ha

a) az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári nap,

b) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermekét gondozza, úgy évenként és gyermekenként 42 nap,

c) az egyedülállót 84 naptári nap, ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári nap.

3) Szülési szabadság

Jelen szabadságtípus biztosítja áldott állapotára való tekintettel a kisbabát váró, valamint a gyermekét már világra hozó kolléganőnek a nyugalmas körülményeket. Egybefüggő 24 hetet tesz ki e szabadságforma, amelynek eloszlása szempontjából fontos szabály, hogy 4 hétnek a szülés várható időpontja elé kell esnie. A kismamának az előző pontban említett egészségügyi szabadság jár a szoptatásra való tekintettel, azonban ha ezt nem veszi igénybe, úgy a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár neki. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

4) Illetmény nélküli szabadság

A rendőrség hivatásos állományú tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kötelező engedélyezni az alábbi esetekben:

  • a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;
  • a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;
  • a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
  • a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
  • a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

Illetmény nélküli szabadság engedélyezhető kérelemre, az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogköre alapján. A hivatásos állomány tagja méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén az ebből eredő, de szolgálati céllal összhangban nem lévő munkavégzés idejének, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamának eltöltésének biztosítására irányul jelen szabadságtípus.

TMRSZ