Megbízási díj vagy túlóra?!

Avagy amikor nyomozó vagy, meg határrendész…

Többször jeleztük már, hogy az egyes beosztásokhoz tartozó munkafeladatok körét meg kellene határozni, de ezideig a jogalkotó ezt nem tette meg, a szemszögükből (talán) érthető okokból, mert hogy így gyakorlatilag bármi bevehető a munkaköri leírásba, amiért nem jár megbízási díj….

Ezzel a problémával szembesült tagunk is, aki megkeresett minket, mivel alapfeladatait – bűnügyi osztály állományában – nyomozóként végzi, de EMELLETT határszolgálatot is kell adnia, más rendőri szervnél. Kérdése arra irányult, hogy ez túlóraként elszámolandó, vagy megbízási díj jár érte?

Álláspontunk szerint egy nyilvánvalóan más beosztás feladatainak elvégzéséért megbízási díj jár, és ha ennek megfizetése nem történik meg, követelhetővé válik.

A megbízási díj mértéke a munkarend szerinti munkaidőben teljesített feladatellátásért – figyelemmel arra, hogy eredeti szolgálati beosztása mellett kell végeznie a munkát – a rendvédelmi illetményalap 50-200 %-áig terjedő díjazás lenne.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a határszolgálatot másik rendőri szervnél adja az érintett, tehát nem csupán megbízásnak, hanem átrendelésnek is minősül a munkáltató intézkedése. (Jó tudni, hogy a Hszt 60. §-a szerint az átrendelés évente a 4 hónap időtartamot nem haladhatja meg, és a 4 hónap leteltétől számítottan 6 hónapig nem is rendelhető el ismét!)

Amennyiben a Hszt 61. §-a szerinti ideiglenes átrendelésről lenne szó, valóban nem járna érte külön díjazás, DE ebben az esetben – 30 napig – kizárólag az átrendelés helyén történne munkavégzés.

Ez tehát – jelen esetben – tovább indokolja a megbízási díj kifizetését.

Nyomozóként jellemző a hivatali munkarend, azonban az átrendelés során a munkáltató elrendelheti a munkaidő rendjének a módosítását is, azaz meghatározhatja a havi munkaidő-keretet. Az ezen túli munkavégzés mindenképpen túlmunkának minősül, de túlmunkának minősülhet az is, ha az adott napon elrendelt szolgálati időn felül merül fel a plusz munkaidő.

Az átrendelés kereteit tehát a munkáltató maga jogosult meghatározni, de mindenképp időben kell – egy héttel előre – közölni egy olyan szolgálatvezénylést – álláspontunk szerint a két rendőri szervnek együttműködve – amelyből kitűnnek a szolgálatok, pihenőnapok és pihenőidők egyaránt. Akkor is, ha csak határszolgálatot látnak el az átrendelés idején a munkavállalók. A számfejtésnek pedig igazodnia kell ehhez, vagyis a bért – beleértve a túlórát is – eszerint kell számfejteni.

Ha ezt a munkáltató elmulasztja, indokolt a szolgálati panasz, már csak azért is, mert így akár a járandóságában is megrövidíthető a dolgozó, utólag rekonstruálhatatlanná válik, hogy mi minek minősül, keletkezett-e túlóra….stb.

Mindezek mellett lényeges még, hogy a határrendész feladat ellátására kötelezéssel a munkáltató kötelezettségévé válik az is, hogy az átrendelés idejére a feladatellátáshoz igazodó alapfelszereléssel és ruházattal lássa el a munkavállalót.

Amennyiben téged is érint a probléma, de nem találtál választ a kérdésedre, keress minket bizalommal!

Tájékoztatónk általános jellegű, megalapozott véleményezést csak a vonatkozó dokumentumok ismeretében tudunk készíteni.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályozás szerint – amit a bíróságok igen szigorúan vesznek – ha valami nem szerepel a szolgálati panaszban, az a bírósági eljárásban nem érvényesíthető, így igen gondosan kell eljárni a panasz szövegezésekor!