Ha szorít a ruha

vagyis a védőöltözet cseréje

 

Mi a teendő, ha a ruházat nem elhasználódik, hanem alkalmatlanná válik arra, hogy a célként megjelölt védelmet biztosítsa, teszem azt méretváltozás miatt?

A Hszt. 92. pontjában foglaltak szerint a munkavállalót a munkáltatónak térítésmentesen el kell látnia megfelelő ruházattal és felszereléssel is.

A Hszt. 175.§ (2) bek. szerint:

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal a szolgálati viszony létesítésekor alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként ruházati utánpótlási ellátmány jár.

A végrehajtási részletszabályokat megalkotó 14/2016. (V.10.) BM rendelet (továbbiakban: R.) – amely nem csupán a ruháztatás, hanem a felszereléssel ellátás részletszabályait is megalkotta – 12.§ (1) bekezdése szerint: Az alapfelszerelési ellátmány egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosult a szolgálata megkezdésekor rendelkezzen azon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladatainak ellátásához szükségesek.”.

Az R. 2.§ 14. d/ pontja szerint ruházati termék és felszerelési cikk:

d) a munka- és védőruházat, illetve a védőeszközök, védőfelszerelések,”…

Mindezek mellett a munkáltatónál 2017. november 7-i hatállyal az igényjogosult (értsd: munkavállaló) köteles a Ruházati Nyilvántartó Programban ….a ruházati méretállást és az abban bekövetkező változást haladéktalanul rögzíteni.”.

Az R. 16. § (1) bek. szerint:

A ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetése a szolgálati feladatok ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzése.

(2) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére kell biztosítani

a) a központilag, valamint az önálló szerv vezetője, továbbá az állományilletékes parancsnok által elrendelt egyenruha megvásárlását,

b) a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített, a ruházati ellátási normába bekerült ruházati terméknek és felszerelési cikknek a beszerzését, valamint

c) az elhasználódott ruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlását.”.

Az R. 12.§-a meghatározza a munkáltató kötelezettségét is:

12. § (1) Az alapfelszerelési ellátmány egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosult a szolgálata megkezdésekor rendelkezzen azon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladatainak ellátásához szükségesek.

(2) A ruházati ellátási norma a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához igazodó, a szolgálati feladatainak ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A ruházati ellátási normában előírt ruházati termékeket és felszerelési cikkeket minden igényjogosult részére be kell szerezni.”.

A munkáltató, amikor biztosította a védőfelszerelést, ellátási kötelezettségének eleget tett, ugyanakkor az öltözet nem elhasználódott… Kit terhel a megfelelő öltözet biztosításának költsége? Álláspontunk szerint az R. alapvető rendelkezéséhez kell visszavezetni a kérdés megválaszolását, amely szerint a védőöltözet ellátási kötelezettség a munkáltató kötelezettsége – függetlenül attól, hogy az csupán egyszeri kötelezettség és annak eleget tett már – hiszen az a szolgálati feladat ellátásához szükséges öltözet/felszerelés része.

Ezt támasztják alá az R. 31.§ (4)- (5) bekezdésében foglaltak is:

(4) Az igényjogosult részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, azt mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha annak gyártója vagy a gyártó művi bizonylata szavatossági időt határoz meg, a biztonságos és rendeltetésszerű használatra alkalmas egyéni védőfelszerelést az ebben meghatározott időtartam lejártáig kell viselni. A védőképességet az állományilletékes parancsnok megbízottja rendszeresen ellenőrzi, az egyéni védőfelszerelés cseréje iránt szükség szerint, soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve, ha nagyfokú károsodása vagy védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.

Az (5) bekezdés első mondata szerint:

(5) Az ellátási norma alapján biztosított lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni kell.”.

Mindezek alapján tehát nem annak van jelentősége, hogy a védőöltözet ruházat-e, hanem annak, hogy az nem az igényjogosult tulajdonát képezi, azaz a ruházati ellátmány ennek pótlására nem szolgálhat.

Az R. fentiekben idézett rendelkezései egyértelműen a munkáltató soron kívüli intézkedési kötelezettségét írják elő abban az esetben, ha a védőképességet a kiosztott ellátmány nem biztosítja.

Ha tehát „szorít vagy lötyög” a védőöltözet, annak pótlása – soron kívül – a munkáltatót terheli.

Amennyiben hasonló problémád adódott, de nem találtál választ a kérdésedre, keress minket bizalommal!

Tájékoztatónk általános jellegű, megalapozott véleményezést csak a vonatkozó dokumentumok, pontos tényállás ismeretében tudunk készíteni.