Szakszervezeti jelenlét és semmisség

Megkeresés érkezett szakszervezetünkhöz egy korábbi, honlapunkon megjelent tájékoztatásunkra hivatkozva. A levélíró arról érdeklődött, hogy a parancsnoki teljesítményértékeléshez, jellemzéshez a 2010-es állapotoknak megfelelően milyen jogi szabályokról tudunk a Hszt-n kívül, annál is inkább, mert a cikkünkben jelölt 8/2002. (BK 4.) BM utasítás teljesen más témára vonatkozik…

Kérdezte továbbá, hogy a leszerelést megelőző személyzeti elbeszélgetésen jelen kell-e lennie a szakszervezet képviselőjének, attól függetlenül, hogy az érintett tagja e a szakszervezetnek, vagy sem.

A szakszervezeti jelenlét kérdésében adott válaszunk véleményünk szerint JÓ HA TUDOD kategóriába tartozik – és jól jöhetnek az egyéb információk is – hiszen a szakszervezet tagjai (leendő tagjai) jó, ha tisztában vannak lehetőségeikkel.

A leszerelést megelőző személyzeti beszélgetésen a szakszervezeti jelenlét nem „kötelező”, azonban a jegyzőkönyvében szerepelnie kell (evidens, hogy el is kell hangozzon) azon tájékoztatásnak, hogy jogi képviselőt, vagy szakszervezet részéről delegált jogi segítőt lehet igénybe venni. Ha ez egy 2010-es eljárás jegyzőkönyvében – és ugyanígy egy napjainkban készült jegyzőkönyvben – benne foglaltatik, de ennek ellenére a jogi segítő igénybevétele az érintett részéről nem történt meg, nincs mód az eljárás rendje szerinti kifogás emelésére. Ráadásul az időmúlásra tekintettel egy 2010-es jegyzőkönyv esetében – figyelemmel az elévülés szabályira – már nincs mód a jogszerűség megtámadására sem.

A munkáltatónak – elviekben – nincs tudomása arról, hogy az érintett tartozik (-zott) –e valamely szakszervezethez, neki csak a jogosultságra való figyelemfelhívás a feladata.

Abban az esetben, ha az érintett a meghallgatása idején még nem szakszervezeti tag, segítséget kérhet, de a segítségadás jogszabályi előfeltétele a tagsági jogviszony létesítése, ami a belépéssel datálódik. Szakszervezetbe történő belépést követően a tagot már megilletik mindazon jogok, amelyek más szakszervezeti tagokat is megilletnek.

Vagyis szakszervezeti jelenlétről – sem ebben az esetben, sem máskor – a munkáltató nem gondoskodik, ilyen irányú kötelezettség nem is terheli, a szakszervezetnek pedig nincs tudomása arról, hogy éppen folyik-e bármely eljárás egy tagjával (leendő tagjával) szemben, ha a képviseletre felkérést (illetve meghatalmazást) nem kapott, ezért tehát a szakszervezeti jelenlétről minden esetben az érintettnek kell gondoskodnia.

 

Megjegyezzük, hogy 3 év elteltével az okiratok megtámadásának egyetlen módja az okirat semmisségére hivatkozás lehet, ha az okirat olyan tartalmi vagy jogszabályi feltételi hiányosságban szenved, ami miatt joghatály kiváltására nem alkalmas.

Az, hogy egy okirat hiányossága semmisségi körülmény fennforgását jelenti-e, sokszor nem egyértelmű, az ellenérdekű felek nyilván ellentétes álláspontot képviselnek, ezért a semmisségre alapított vitákat legtöbbször a bíróság dönti el.

A hozzánk érkezett levélben foglaltakkal ellentétben a 8/2002. (BK 4.) BM utasítás nem más témára vonatkozik, hanem a teljesítményértékelés alsóbb szintű, jogszabálynak nem minősülő, az állami irányítás alsóbb szintű normatív formája szerinti szabályozó, elnevezése szerint a hivatásos és köztisztviselői állományban lévők éves teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről és lebonyolításának rendjéről szóló utasítás, mely a teljesítményértékelés szabályait megalkotó, 2010 decemberében még hatályban volt (régi) Hszt. 245/F §-a mellett ismert normatív szabályozás.

Bármely munkáltatóval szembeni „ügyedben” fordulj hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk, lehetőleg a kezdetektől, és ne feledd, egy nekünk adott meghatalmazás már kötelez minket!