Hszt. módosítás tervezetének rendelkezései tovább
korlátozhatják, súlyosíthatják a munkavállalók helyzetét!
Az új , múlt évben hatályba lépett Hszt. jelenlegi módosítása tervezetében szereplő rendelkezések álláspontunk szerint az életpálya-modellben felvillantott, s a médiában annak idején hangoztatott előnyös , jobbító elképzelésekkel, a fegyveres szolgálatot teljesítők megbecsülésével, tervezett pályántartásával nem teljesen állnak összhangban, sőt egyes elemeiben ismételten hátrányosan érintik a munkavállalókat.
Az előzetes véleményezésre megküldött, BM által előkészített tervezet 2016. augusztus 16-án, a következő – az előzetes véleményezések alapján módosított – pedig most 2016. szeptember 8-án érkezett a Belügyminisztériumtól , a 2016. évi ……….. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvény tervezete címmel véleményezésre. Véleményünket a 2. változattal kapcsolatban 2016.09.13-án juttattuk el a BM-be, melyről részben már tájékoztatást adtunk, korábbi írásunk itt érhető el: http://tmrsz.hu/2016/09/14/kifejezetten-tiltakozunk/ .
Illetve a tegnapi napon 15-én a TMRSZ általános véleményét közöltük, mely itt érhető el: http://tmrsz.hu/2016/09/15/hszt-munkavallalok-jogainak-tovabbi-korlatozasa-varhato/
Jelen cikkünkben folytatjuk a Belügyminiszter Úrnak megküldött jobbító szándékú, a munkavállalók érdekeit szem előtt tartó javaslataink, véleményezésünk ismertetését, mely sajnos – az előző jogszabálytervezethez képest aránylag kevés ponton változott módosításból következően – nagyobb részében megegyezik az előzetes véleményezés keretében kifejtett álláspontunkkal.
Most a TMRSZ Tervezettel kapcsolatban kialakított részletes véleményét, megismételt korábbi és az előzetes egyeztetésre megküldött anyaghoz képest előállott változásokkal kapcsolatos módosító javaslatait közöljük:
( A könnyebb követhetőség érdekében a véleményezett Hszt. módosítás tervezete innen letölthető. )
Részletes vélemény, javaslatok
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/A. § ( 3 ) bekezdésében javasoltuk a rendvédelmi járadékra való jogosultsághoz szükséges egészségkárosodási járadék mértéket a tervezetben szereplő 80 %-os szintről 30 %-ra csökkenteni, tekintettel a szigorú feltételek és korlátozott alapjogok között végzett munkára, az átlagosnál nagyobb terheléssel járó tevékenységre, valamint a Hszt. preambulumában is jelzett elismerésre, s tekintettel arra is, hogy más, nem hivatásos jogviszonyban végzett munkához átképzésre is szüksége lehet a munkavállalónak, illetve a pszichikai, fizikai , egészségi állapota oly fokban megváltozhat a munkavállalónak a szolgálatteljesítésre is figyelemmel – szolgálattal csak közvetetten összefüggően – , hogy egyéb munkavégzésre tartósan vagy véglegesen nem lesz alkalmas. Figyelemmel kell lenni álláspontunk szerint arra is, hogy jellemzően már 15 % körüli határértéknél is megállapításra kerül az alkalmatlanság. A 80 %-os érték esetén szinte senki nem lesz jogosult erre a járadékformára, azaz az életpálya-modellben ígért gondoskodás így csak elvi szinten marad.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/A. § (4 ) bekezdése szabályozásával kapcsolatban javasoltuk, hogy az a) és h) pont kerüljön pontosításra, mivel jelen formájában túl tág a kizárási indok, így önkényes döntésekre ad alapot.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/C. §-ának szabályozásával kapcsolatban javasoltuk az előzetes egyeztetésre küldött szabályozás megtartását, a Becsületbíróság szabályozásba való beemelése csak bonyolítja az egyébként is bonyolult szabályozást. Álláspontunk szerint a teljesen súlytalan Becsületbíróság beépítése abszolút felesleges.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/C. § ( 7 ) bekezdésénél javasoltuk, hogy taxatíve kerüljön rögzítésre az, hogy amíg a járadék megállapításra nem kerül, addig a munkavállaló szolgálati jogviszonya fennáll, s mivel már korábban megállapításra került alkalmatlansága, azaz eredeti beosztásában, munkakörében nem foglalkoztatható, a köztes időben a Hszt. 77. § ( 1 ) bekezdése alapján rendelkezési állományba kerül. Ezen megoldás esetében javasoltuk a Hszt. 77. § ( 1 ) bekezdés e) pontját.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 1 ) bekezdésénél javasoltuk , hogy a számítás alapja a bruttó távolléti díj legyen, hiszen a járadék is adó- és járulékköteles jövedelemnek számít.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/B. § ( 3 ) bekezdését javasoltuk úgy módosítani , hogy a méltányosság ne függjön egészségkárosodási százalékos értéktől, az minden esetben gyakorolható legyen Miniszter Úr által.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 2 ) bekezdése tekintetében javasoltuk a százalékok megemelését 85 %-tól emelkedve a 25 évnél a 100% eléréséig.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 9 ) bekezdését javasoltuk kiegészíteni aszerint, hogy előfordulhat esetlegesen az illetményt meghatározó szorzószámok törvényi változása is, továbbá az idő teléséhez kapcsolódó magasabb fizetési fokozatba lépés is ( azaz amennyiben a járadékra jogosult, ha ténylegesen dolgozna, akkor magasabb fizetési fokozatba kerülne az idő múlására tekintettel ) kerüljön be a távolléti díj kötelező újraszámításának esetkörébe.
- A Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 11 ) bekezdésének tartalmával továbbra sem értünk egyet, javasoltuk, hogy kártérítés esetén ne kelljen figyelembe venni a járadék összegét tekintettel a két intézmény eltérő jellegére, hiszen a járadék egyfajta gondoskodási, elismerési, sgítő szándékú juttatás, a kártérítés pedig tulajdonképpen szankcionálás, a munkáltatói felelősség fennállásához kapcsolódik.
- Nem értünk egyet a Tervezet 3. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/G. § ( 1 ) bekezdés e) , f) és i) pontjával, ugyanis a rendelkezés így hátrányos a munkavállalók számára. Az e) és i) pont esetében javasoltuk a méltányosság beépítését, az f) pont esetében a 80% helyett is a 100%-ra emelést.
- Javasoltuk a Hszt. 259. § ( 1 ) bekezdésének személyi körébe sorolni a módosítással létrejövő új csoportot, azaz a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultak körét is.
- A Tervezet 5.§-át javasoltuk kiegészíteni a mondat végén azzal, hogy „vagy arra határidő tűzésével haladékot kapott, illetve az 55. életévét betöltötte.
- A Tervezet 6. §-ával kapcsolatban – bár kifejezetten jónak tartottuk a 12 órát elérő szolgálatteljesítési idő beiktatását a munkaközi szünettel kapcsolatban – javasoltuk, hogy a munkaközi szünet hosszabb időtartamban kerüljön megállapításra, azaz 12 óránál legalább 1 óra, 24 órás szolgálatnál legalább 2 óra.
- Kifejezetten tiltakozunk a Tervezet 7. §-ában és 8. §-ában foglaltak módosítás ellen, mely a migrációs válsághelyzethez kapcsolódóan súlyos további alapjogi korlátozásokat vezetne be megfelelő kompenzáció nélkül. A 7. § szerinti szolgálati elöljáró által meghatározható készenléti hely , amikor is a gyakorlat szerint a határra átrendelt munkavállalók – tekintettel a Csapatszolgálati Szabályzat készültségi fokozatára – nem hagyhatják el a készenléti helyet, azaz a szállásukat , meglátásunk szerint nem mosható össze az általános fogalmú ( lakóhelyen, a családdal tölthető, szabad mozgást biztosító ) készenléttel. Mindenképpen szükségesnek tartanánk a fogalmak elkülönítését, a készenlét mellett a készültség fogalmának – és természetesen díjazásának – törvénybe iktatását és szabályozását. Azon módosítás pedig, hogy a készenlét havi 250 óra lehet, azaz a határra átrendelt rendőrök akár 10 napnyi készenlétre is kötelezettek lehetnek a munkáltató által meghatározott helyen ( azaz kvázi hozzászámítva a törvényi pihenőidőt, a szolgálatteljesítés idejét, akár teljes hónapra átrendelhetők a határra, s otthonukba nem mehetnek ) teljesen elfogadhatatlan, s a magánélethez való jog teljes mértékű kiüresítését jelenti, továbbá a rendelkezés a hatályos Hszt. 60. § ( 2 ) bekezdésében foglalt 4 hónapos szabályra tekintettel akár azt is lehetővé teszi, hogy az átrendelés folyamatos legyen, a szolgálati elöljáró általi elrendelt helyen teljesítendő készenléttel, azaz negyed évig a munkavállaló folyamatosan a határon teljesítsen szolgálatot, s családjától folyamatosan el legyen szakítva. Ezen súlyos módosító rendelkezés – főleg a Tervezet 8. §-ában szereplő készenléti díjat is figyelembe véve – teljes mértékig felháborító, s még a migrációs válsághelyzettel sem indokolható. Álláspontunk szerint a migrációval megnövekedett feladatellátást nem a meglévő – egyébként is súlyosan leterhelt –állomány további terhelésével, korlátozott alapjogainak további súlyos korlátozásával, hanem egyéb – létszámemelés – módon kellene megoldani.
Az pedig, amit a Tervezet 8. §-a megfogalmaz, hogy „d) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, meghatározott helyen történő készenlét esetén 1 %-a.” még mindig felháborító, hiszen a munkáltató által meghatározott helyen, a hely elhagyása nélkül töltött pihenőidő – azaz pontosabban pihentetés – , a bármikor indulásra kész állapot, bevethetőség elvárása kompenzációjaként óránként bruttó 385 forint megfizetését írja elő a módosító rendelkezés.
E körben javasoltuk a korábban ( a régi Hszt-ben ) a készültségre vonatkozó szabályozás és túlszolgálati díjjal való kompenzálás visszaállítását , vagy legalább az illetményalap 3-5 %-ában való meghatározást.
- A Tervezet 15. §-ában foglaltakkal kapcsolatban – korábbi véleményeinkben, javaslatainkban kifejtettek szerint – ismételten jelezzük, hogy az illetményemelés mértékét nem tarttottuk megfelelő nagyságúnak, javasoltuk annak további emelését.
- A Tervezet 16. § ( 1 ) és ( 2 ) bekezdésével egyet értünk, mely szerint a korábbi rendszeres díjazást a tűzszerészpótlék figyelembe vételével kell megállapítani a 2017. évi illetményemelkedés kapcsán. Javasoltuk azonban, hogy ennek figyelembe vételével kerüljön a Tervezet módosító rendelkezései közé az, hogy a 2015. év II. félévére és a 2016. évre visszamenőlegesen meg kell állapítani a tűzszerészpótlék figyelembe vételével az adott időszakra vonatkozó illetményemelést, s azt visszamenőlegesen meg kell fizetni az érintett dolgozóknak.
- A Tervezet 17. §-ában szereplő pontosítás ugyan szükséges és jó, viszont továbbra sem értünk egyet az alapjogi korlátozásokkal, s azzal, hogy ilyen korlátozás nem törvényi szinten, hanem rendeleti szinten előírható.
- Javasoltuk a Tervezet javítását A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. ( XII. 14.) IRM rendelet 2 §-ának megfelelően ( szóközök, idézőjelek, mondatközi írásjelek, egyeztetések, stb).
További módosítási javaslatok
A Tervezetben foglaltakon kívül ismételten hangsúlyozottan javasoltuk, hogy a törvénymódosítás kapcsán kerüljön sor további módosításokra is – figyelembe véve a Hszt. hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatait is – a következők szerint :
- Az illetményemeléssel kapcsolatban továbbra is javasoltuk – mint az Életpálya-modell, illetve a jelenleg hatályos Hszt. egyeztetése, valamint korábbi módosítása során kifejtett véleményünket, megfogalmazott javaslatainkat fenntartva – a nagyobb mértékű és valóban érezhető súlyú, az indokolatlanul nagy különbségeket nélkülöző emelést, mely a megelőző időszak nettó illetményét veszi alapul. A július 1-jétől megvalósult bruttó illetményhez képest történő 30-35 %-os emelés diszkriminatív eltéréseket eredményezett, s a nettó illetmények tekintetében sok esetben érezhető változást alig eredményezett.
- Továbbra is ellenezzük az öregségi nyugdíj korhatárának alkalmazását a rendvédelem területén figyelemmel a kiemelt kockázatokra. Indokolt az alacsonyabb életkortól való nyugdíjazás a különleges, átlagfeletti pszichés, fizikai leterheltség okán. Javasoltuk, hogy a 2012. január 1-je előtt hivatásos állományba vett dolgozók tekintetében a korábbi szabályok szerint kerüljön visszaállításra a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetősége a törvénymódosítás kapcsán.
- Javasoltuk továbbra is, hogy a túlszolgálat pénzbeni ellentételezésének lehetősége ne kerüljön megszüntetésre 2019. január 1-jétől, mivel kivitelezhetetlennek láttuk, hogy belátható időn belül a létszámhiányhoz kapcsolódó probléma megszűnjön. Eddig is számtalan anomáliát okozott az, hogy a túlszolgálatok nem kerültek minden esetben elszámolásra. Az az elgondolás, hogy a rendőrök ingyen végezzenek túlmunkát és „cserébe” majd szabadidőt kapjanak, mint „lecsúsztatást”, azon hivatásos állományú dolgozók vonatkozásában gyakorlatilag kivitelezhetetlen, akik nem hivatali időrendben dolgoznak.
- Javasoltuk továbbá a Hszt. 21. § ( 3 ) bekezdésének, valamint 30. §-ának módosítását is úgy, hogy a törvény ne delegálja tovább ezen súlyos alapjogi korlátozások szabályozását, hanem a teljes szabályozás a törvényben fogalmazódjon meg a szükségességi-arányossági alapjogi tesztet is figyelembe vevő minimális korlátozással.
- A Hszt. 42. §-ával kapcsolatban ismételten javasoltuk az ( 1 ) bekezdés 2. mondatának újrafogalmazását, konkretizálását, mivel a szabályozásba a garanciális elemek nem kerültek beépítésre, például nem került meghatározásra, hogy konkrétan mit jelentenek a tudomásra jutott adatok a kifogástalan életvitellel kapcsolatban. Ezen rendelkezés vagy nagyfokú pontosítást vagy miniszteri rendeletben meghatározott szabályozást igényel.
- Továbbra is tiltakozunk a szakszervezeti jogok kiüresítése ellen. Javasoltuk, hogy a módosítás során kerüljön visszaállításra a kifogás intézménye, a korábbi ún. munkaidő-kedvezmény mértéke, az ennek terhére történő kikérés lehetősége, a munkaidő-kedvezmény korábbi szabályok szerinti pénzbeni megváltásának lehetősége. A jelenlegi szolgálatteljesítési időkedvezmény a korábbi munkaidő-kedvezmény nagyon korlátozott, minimum lehetőség.
- A Hszt. 132. §-ával kapcsolatban javasoltuk, hogy a tanulmányi szerződés kötése ne diszkrecionális jogkörben megvalósuló lehetőség legyen, mivel ez önkényes szerződéskötés megtagadásokhoz vezethet, s az életpálya-modellel sincs összhangban. Javasoltuk, hogy a tanulmányi szerződés megkötése a munkavállaló rendészethez kapcsolódó képzése során, ha a dolgozó igényli a szerződést kötelező legyen.
- Javasoltuk a Hszt. 136. § ( 1 ) bekezdés b) pontjában a 10 éves életkori korlát megemelését legalább 14 éves korra, mivel legalább azon életkorig szükséges feltétlenül a felügyelet, s szükséges annak figyelembe vétele is , hogy szolgálatellátás miatt az egyedülálló szülő ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy megvalósítsa a kiskorú veszélyeztetését a szolgálatszervezés miatt.
Kértük a Belügyminiszter Urat, hogy az átdolgozott tervezetről, valamint véleményeink, javaslataink figyelembevételéről, azok figyelmen kívül hagyásának okairól is szervezetünket tájékoztatni szíveskedjen.
A BM által megküldött Hszt. tervezet itt tölthető le.
A TMRSZ teljes válasza, véleménye itt tölthető le.
Végezetül a jövő héten a többi szakszervezet álláspontját is közöljük.
TMRSZ