Precedens értékű Kúriai döntések – Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész

A Kúria a közelmúltban két tanulságos, mind az érintett munkavállalók jogérvényesítését, mind pedig a munkáltató jogszerű működését elősegítendő iránymutató döntést tett közzé honlapján Sajtótitkársága útján.

Az egyik a munkakörhöz nem tartozó feladatellátás, mint többletfeladat díjazási jogosultságának megállapításáról (honlapunkon ITT), a másik pedig a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész (pozitív eltérítés) egyoldalú munkáltatói döntésen alapuló változtatásával (csökkentésével jellemzően) kapcsolatban született eseti döntés.

Mindkettő – mint kvázi precedens jellegű döntés – alkalmas az érintett felek és az alsóbb szintű bíróságok egységes jogalkalmazásának elősegítésére, ezért célszerűnek tartjuk erről tagságunk és az érdeklődők tájékoztatását a TMRSZ saját honlapján is megjelentetni.

 

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész egyoldalú csökkentése

A közalkalmazotti „béremelési perek” során jogkérdésként fogalmazódott meg több esetben, hogy a munkáltató egyoldalúan csökkentheti-e a pozitív irányban eltérített illetményrész mértékét, ha a törvényileg előírt illetményemelést ennek rovására kívánja érvényesíteni.

A Kúria korábban már két alkalommal is elvi jelentőségű döntést hozott ennek kapcsán, amikor kimondta, hogy az eltérített illetményrész rovására „valósítja” meg a kötelező béremelését a közalkalmazottnak, amelynek révén a béremelést követően is ugyanakkora utalás landolt a dolgozó számláján, mint a béremelést megelőzően.

Ennek a Kúriai döntésnek az ismeretében a munkáltatók egyoldalúan közölték a dolgozóval, határozat hozatalával, hogy az ő döntésük alapján pozitív irányban megnövelt illetményrészt ugyanúgy egyoldalúan lecsökkentik és ezzel az újabb kreatív megoldással a korábbi helyzet állt elő. Azaz hiába a béremelésről szóló törvényi előírás, a munkáltató beiktatott egy egyoldalú aktust, miszerint a korábban adott pozitív eltérítést lecsökkenti – általában pont a kötelezően hozandó béremelés mértékével – utána viszi végbe a törvényileg előírt béremelést, azaz a végeredmény ugyanaz lesz, mint a korábbi jogsértő eljárás során, miszerint hiába a béremelésről szóló törvényi előírás, a következő hónapban megint csak nem lesz több az átutalt illetmény mértéke.

Sok esetben – mint a perbeli esetben is – a béremelésről szóló törvényi döntés után a dolgozó kevesebbet vitt haza, mivel a munkáltató nagyobb mértékűen vonta el egyoldalúan az eltérítés-mértéket, mint amennyivel növelnie kellett volna a dolgozó illetményét, azaz előállt az a fura helyzet, hogy a béremelésről szóló törvényi rendelkezésnek „köszönhetően”, a következő hónapban kevesebb fizetést vitt haza a dolgozó, mint a béremelést megelőző időszakban.

Az egyik dolgozó úgy gondolta, hogy a munkáltató az általa korábban egyoldalú döntés révén adott pozitív irányú eltérítéssel adott bérelemet annak megítélését követően már nem vonhatja vissza tetszés szerinti mértékben egyoldalúan, mivel az onnantól már az ő bérének a jogos része.

Jól gondolta, ugyanis mind első fokon, mind jogerősen a bíróságok neki adtak igazat. A munkáltató azonban itt is elment a végsőkig, a Kúria felülvizsgálatát kérte az ügyben. Ebből született meg az a kúriai döntés, amely szintén iránymutató a jövőre nézve, hiszen a közalkalmazottas perek ismeretében a munkáltatók országosan és jellemzően egyoldalúan lecsökkentették az érintett dolgozók pozitív irányban eltérített illetmény-részét így próbálva kreatív módon megoldani a közalkalmazotti illetményemelés újabb törvényi kötelezettségét.

A Kúria részben igazat adott a munkavállalónak, de csak azért részben, mert elviekben a munkáltató csökkentheti egyoldalúan a korábban adott pozitív eltérítést, de csak addig a mértékig, hogy az ne eredményezzen illetménycsökkenést.

A Kúria kimondta, hogy a közalkalmazott garantált illetménye és a megállapított illetménye nem azonos fogalmak a vonatkozó rendelkezések, valamint a garantált bérminimumot évenként meghatározó kormányrendeletek alapján.

A Kjt.-ben előírtaknak megfelelően 2013. augusztus 1-jétől a felperes garantált illetményének kellett elérnie a garantált bérminimumnak megfelelő összeget.

A kinevezés szerinti illetményben a feleknek meg kell állapodniuk. A jogszabály kötelező rendelkezésén alapuló rész a garantált illetmény és a pótlékok, míg a garantált illetményt növelő részre, azaz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nézve és annak módosítását illetően a munkáltatót írásbeli intézkedési kötelezettség terheli, intézkedését a közalkalmazottal jogszerűen közölnie kell.

A munkáltató a közalkalmazott illetményét (a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész együttes összegét) egyoldalú intézkedésével 2016. évben sem állapíthatja meg alacsonyabb összegben, mint az előző évi illetményt jogerősen megállapító ítélet.

Ez az elv változatlan jogszabályi környezetben a jövőre nézve is irányadó.

A munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltató tehát egyoldalú intézkedésével ugyan csökkentheti, vagy meg is vonhatja, de csak addig a mértékig, hogy a közalkalmazott illetménye ne csökkenjen.

Természetesen ez ügyben is segítséget nyújtunk a hozzánk fordulóknak, keressetek minket bizalommal!

 

http://www.kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuriai-dontes-munkaltatoi-dontesen-alapulo-illetmenyresz-egyoldalu-csokkenteset-erinto-ugyben