Jogsértő, ha a szolgálati elöljáró ellenőrzi a táppénzen lévő munkavállalót!

Precedens jellegű pernyerés II. fokon a Kúrián

„Ti vagytok a legjobbak!” – írta tagunk a perképviseletet megköszönő messenger üzenetében a jogerős ítélet kézhezvétele után, aki körzeti megbízottként látott el a déli határszakaszon szolgálatot, amikor is egy súlyos megfázás szövődményeit követően koponyaműtéttel állították helyre a hallását.

Ezt követően kezelőorvosai még többször kiírták betegállományba az adott évben, de az azok közötti aktív időszakokban hozta a kapitányság átlagát statisztikai mutatókban. Ennek ellenére rossz szemmel nézték felettesei a „sok” betegállományt, és – illetve ezért – tárgyévi minősítését is lehúzták.

Először a jogsértő teljesítményértékelés miatt adtunk be keresetet, és az illetékes közigazgatási bíróság jogerősen hatályon kívül is helyezte a munkáltatói teljesítményértékelést és csupán azért nem kellett azt ismét elvégeznie a munkáltatónak, mert időközben tagunkat (2019. őszén) az egyik festői szépségű mátrai község polgármesterévé választották többségi bizalommal.

Ez az ügy is ékes bizonyítéka lehet, hogy a kiváló, közmegbízatásra is érdemes  munkaerőt sokszor nem becsüli meg a munkáltató, hiszen tagunk azóta is közmegelégedésre látja el polgármesteri feladatait.

A lehúzó, de később hatályon kívül helyezésre került teljesítményértékeléssel azonban nem merült ki a tagunk elleni munkáltatói vegzálás, ugyanis amikor egy alkalommal ismét betegállományba került, szolgálati elöljárói parancsnoki utasításra megjelentek lakásánál, azonban tagunk nem tartózkodott otthon, ezért „nyomozásba fogtak” és felderítették, hogy valószínűleg a testvérénél tartózkodik. Innen tehát az útjukat oda vették, kihívták az utcára tagunkat és kvázi megnézték mit csinál. Kikérdezték milyen betegséggel került betegállományba és számon kérték rajta, hogy ha beteg, akkor miért nem otthon tartózkodik. Kilátásba helyezték, hogy ennek még lesz jogi következménye és gyakorlatilag kétségbe vonták tagunk kérdésekre adott válaszait. Mindezt az utcán, számon kérő hangnemben, más, a közelben tartózkodó helybeliek jelenlétében és füle hallatára.

Tagunk – nyilván – megalázva és megszégyenítve érezte magát, ezért szakszervezetünkhöz fordult. Szolgálati panaszhoz kérte a segítséget az őt ért sérelem miatt.

A szolgálati panaszban sérelmeztük a betegállomány ellenőrzésének munkáltatói „kivitelezését” – mivel arra nincs ilyen hatásköre – és a személyiségi jogsérelemre figyelemmel 500 ezer forint iránti igényt terjesztettünk elő. A szolgálati panaszt az elöljáró parancsnok elutasította, ezért továbblépve az illetékes bírósághoz fordultunk, előadva jogi érveinket és megjelölve tagunk megsértett személyiségi jogait.

Az I. fokon eljárt bíróság álláspontunkkal nem értett egyet, ezért az alperes munkáltató álláspontját elfogadva jogszerűnek ítélte meg a betegellenőrzés ezen nyilvánvalóan jogsértő formáját.

Tagunk igazságérzete azonban továbbvitte az ügyet, kifejezett kérésére – hiszen mindig a tag az ügy ura – fellebbezést nyújtottunk be (a másodfokon eljáró Kúriára) megismételve jogi érveinket és támadva az I. fokú ítélet nyilvánvalóan megalapozatlannak tűnő okfejtéseit.

A Kúria példaértékű és precedens jellegű jogerős ítéletében osztotta az álláspontunkat, helyt adott kereseti, illetve fellebbezési kérelmünknek és marasztalta a munkáltatót 500 ezer forint sérelemdíjban, illetve jelentős mértékű perköltségben is.

Komplex indokolással támasztotta alá a hasonló jellegű munkáltatói jogsértések elfogadhatatlanságát – a munkavállalói oldal érvrendszerét jelentős mértékben, jogfejlesztő jogértelmezéssel és újabb jogi érvekkel is kibővítve – melyek ismeretében a hasonló esetekben és újabb munkavállalói igények esetén nagy eséllyel lehet a jövőben a munkáltatót a jogkövető és jogszerű magatartásra kényszeríteni.

Szakszervezetünk nyert már jogerősen pert egy másik megye dolgozója vonatkozásában, az az ítélet is bőven alátámasztotta, hogy a munkáltató közvetlenül nem ellenőrizheti a betegszabadságon lévő munkavállalóját, de az újabb per és a perben tett munkáltatói nyilatkozat is alátámasztotta, hogy a tagunkkal szembeni jogsértés nem egyedi, elszigetelt példa, hanem azt a munkáltató következetesen és lényegében sorozatjelleggel tette az elmúlt időszakban a betegszabadságra került munkatársai sérelmére.

A mostani pernyerés és kúriai jogértelmezés alapján a munkáltatónak nem lesz más választási lehetősége, mint hogy a nyilvánvalóan személyiségi jogot sértő ténykedését sérelemdíj megfizetésével kompenzálja a sérelmet elszenvedő munkavállalója felé.

Tagunk feltételezhetően országos viszonylatban akár sok száz volt kollégája számára kaparta ki azt a bizonyos gesztenyét, mivel fejlett igazságérzet és felelősségtudat munkált benne és a testülettől való búcsúzásnál ezen jó értelemben vett harcosságával bajtársiasságból is példát mutatott, hiszen ezen következetes kiállásával jelentősen megkönnyítette érintett volt kollégái igényérvényesítését.

Ő úgy gondolja „Ti vagytok a legjobbak”, mi pedig úgy gondoljuk, hogy egy érdekképviselet akkor tudja igazán betölteni a szerepét, ha olyan tagjai vannak, akik az igazság mellett következetesen, bátran kiállnak akár a munkáltatójukkal szemben is.

Igaz, a munkavállaló önérzete és öntudata mellé szükségszerűen kell tartozzon egy olyan érdekképviselet is, amely a végsőkig elmegy és a taggal együtt küzd a jog és az igazság érvényesüléséért, ha az csorbát szenved, de ez az ügy is jól példázza az igazságkereső munkavállaló és az érdekképviseleti szerv egymásra utaltságát. Bízunk benne, hogy mások is, és egyre többen így gondolják, gondoljátok.

Figyelemmel a kúriai döntésre, és, hogy a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igények 3 év alatt évülnek el, várjuk azon tagjaink jelentkezését, akiket a munkáltató hasonló jelleggel ellenőrzött betegszabadsága, vagy táppénze idején. Természetesen egyéb probléma esetén is készséggel állunk rendelkezésre, a szükséges jogi segítséget és támogatást megadjuk részetekre amennyiben felvesztitek velünk a kapcsolatot. Keressetek minket bizalommal!