Kártérítési határozat hatályon kívül helyezése

A kártérítésre kötelező határozatot a munkáltató csak az eljárási határidők megtartásával hozhatja meg jogszerűen!

Tagunk 2017. decemberében szolgálati feladatellátása során szolgálati gépjárművel saját hibás közlekedési balesetet szenvedett, a baleset következtében a gépjárműben kár keletkezett. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke egyhavi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

Felelősségének fegyelmi eljárásban való megállapítását követően azonban a munkáltató – ahogy azt számtalan esetben tapasztaltuk – a kártérítési eljárást tagunkkal szemben csak fél évvel később, 2018. júniusában indította meg, és a kár megtérítésére ugyanezen év júliusában kelt határozatával kötelezte. Tagunk, mivel a kár összegét eltúlzottnak érezte, a szolgálati panasz benyújtásához segítségért fordult hozzánk. A panasz elutasítását követően keresetet terjesztettünk elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, ahol többek közt kifogásoltuk, hogy a kártérítési eljárás során a munkáltató az előírt határidőket többszörösen figyelmen kívül hagyta.

A Hszt. ugyanis akként rendelkezik, hogy az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást. A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül a parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

Az első fokon eljárt bíróság bár a tényállás részeként megállapította az eljárási határidők megsértését, azonban nem osztotta azon álláspontunkat, hogy határidőn túl kártérítési határozatot a munkáltató jogszerűen nem hozhatott, úgy értékelte, hogy ez az ügy érdemére nem hatott ki. Mivel ezzel az okfejtéssel nem értettünk egyet fellebbeztünk és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék nekünk adott igazat. Kimondta, hogy  a tisztességes eljáráshoz való joghoz hozzátartozik, hogy az eljáró szerv a rá vonatkozó eljárási határidőket betartsa és ez a szabály irányadó a közszolgálati jogviszonyra, ezen belül a Hszt. alapján lefolytatott kártérítési eljárásra is. A munkáltatónak joga és érdeke, hogy saját hatáskörében kárigényét érvényesítse, erre a törvény számára lehetőséget biztosít, ennek során azonban be kell tartania a Hszt. kógens rendelkezéseit. A Hszt. a kártérítési eljárás megindítására és a határozat meghozatalára vonatkozó határidők szabályozásával korlátozza azt az időtartamot, amely alatt a kárfelelősséggel érintett munkavállalót a munkáltató bizonytalan, függő helyzetben tarthatja. Ebből pedig az következik, hogy amennyiben a kártérítési eljárás megindítására, a kártérítés megfizetésére kötelező határozat meghozatalára határidőn túl kerül sor, akkor a határozat jogszabályba ütközik, jogsértő.

 A fentiekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a kártérítésére kötelező határozatot pedig hatályon kívül helyezte.