Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria ítéletét
2015. május 29. napján tájékoztattunk bennetek arról, hogy a Veszprémi Törvényszék – az elsőfokon eljárt Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósággal összhangban – jogerős ítéletben megállapította, hogy tagunk 533.074,- Ft összegű illetményét a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság jogtalanul nem fizette ki. Ennek megfelelően kötelezte ezen összeg és 2014. szeptember 12. napjától a kifizetés napjáig terjedő törvényes mértékű kamatainak, valamint perköltség megfizetésére.
Tagunk a Veszprémi Rendőrkapitányság, Közrendvédelmi Osztály, Fogda és Kísérőőri Alosztály állományában teljesített hivatásos szolgálatot. Távolléti díjának 50%-os visszatartására – büntetőeljárás okán felfüggesztett – fegyelmi eljárás keretében került sor. A büntetőeljárás során a nyomozást bűncselekmény hiányában jogerősen megszüntették. Tagunk hivatásos szolgálati jogviszonya a fegyelmi eljárás felfüggesztése alatt, önhibáján kívül, felmentéssel megszűnt, egészségügyi állapota okán. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a visszatartott távolléti díjat azonban nem fizette ki tagunk részére azon indokkal, hogy a Hszt. 132. § (6) bekezdése alapján erre nincs mód. Ezen rendelkezés értelmében ugyanis, ha a fegyelmi eljárás azért szűnt meg, mert az érintett szolgálati viszonya megszűnt, akkor a visszatartott illetményt nem kell megfizetni.
Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság megállapította, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság jogellenesen járt el, mert a nyomozás bűncselekmény hiányában való megszüntetése felmentésnek minősül a visszatartott illetmény vonatkozásában, tehát a fegyelmi eljárást felmentéssel lezárultnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a megszüntetés indokaként a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság a szolgálati jogviszony megszűnését jelölte meg.
Sajnálatos módon a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, az alperesi rendőr-főkapitányság kérelme alapján, megváltoztatta a jogerős ítéletet, és azzal szöges ellentétben a kereseti kérelmünket elutasította, és megállapította, hogy tagunk szolgálati jogviszonya az egészségügyi alkalmatlanság okán felmentéssel szűnt meg, ami maga után vonta a fegyelmi eljárás megszüntetését is, azonban ez nem azonosítható a fegyelmi felmentéssel, így nem jár részére a visszatartott távolléti díj.
A Kúria álláspontunk szerint rendkívül jogsértő ítélete ellen alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, kérve annak megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság hosszas vizsgálódás után végül, 2019. október 29. napján kelt határozatában megállapította, hogy a Kúria ítélete sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, illetve indokolása az ügy szempontjából releváns kérdések tekintetében nem felel meg az Alaptörvénynek, ugyanis nem fejtette ki döntésének releváns indokait, vagyis nem tett eleget a bírói indokolással szemben támasztott követelményeknek. Mindezek alapján a Kúria tárgy szerinti ítéletét megsemmisítette!
Határozatában megállapította, hogy a régi Hszt. a fegyelmi „felmentés” fogalmát nem ismerte, hiszen a fegyelmi eljárás lezárásának kizárólag két módja volt ismert:
- fegyelemsértés megállapítása, ezzel egyidejűleg fenyítés alkalmazása, vagy
- fegyelmi eljárás megszüntetése
Határozatában az AB rögzítette, hogy a fegyelmi eljárást felmentéssel lezárultnak kell tekinteni, és a visszatartott illetményt ki kell fizetni, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem hozott fegyelmi vétséget megállapító határozatot. Ennek megfelelően „felmentéssel” lezárultnak kell tekinteni az eljárást akkor is, ha a fegyelmi eljárás megszüntetésére kerül sor.
Külön érdekessége a határozatnak, hogy kiemelte azon tényt, mely szerint korábbi eseti döntéseiben megállapította a Kúria, (mint pl. az EBH2007.1647. számú döntésében, ahol annyiban még a mi tényállásunknál is súlyosabb esetről volt szó, hogy ott megrovás fenyítést alkalmazott a fegyelmi jogkör gyakorlója, ez azonban nem emelkedett jogerőre) hogy a távolléti díj visszatartása szempontjából az eljárást „felmentéssel” lezártnak kell tekinteni ilyen esetben, tehát a visszatartott távolléti díj jár!!!!
Ennek ellenére tagunkkal szemben a döntéseiben foglaltakkal ellentétesen járt el….
Persze minden jó, ha a vége jó, még ha az út hosszú is volt.
Jó, ha tudjátok, hogy nem feltétlenül szükséges beletörődni a Kúria ítéletébe, nem kell, hogy az legyen az utolsó állomás, főleg, ha az ítélet egyértelműen jogsértő. Jogorvoslatot kérhettek az Alkotmánybíróságtól, vagy akár EU-s fórumokon is, amihez minden segítséget megadunk nektek!