Jogerős, másodfokú ítélet járőrvezetői illetménykülönbözet megfizetéséről

Ahogy arról korábban beszámoltunk (https://tmrsz.hu/2019/04/26/pecsi-pernyeres-illetmenykulonbozet-es-elnyert-beosztassal-nem-egyezo-kinevezesi-parancs/) a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tagunknak adott igazat az elrontott kinevezési parancs és járőrvezetői illetménykülönbözet kapcsán a Készenléti Rendőrséggel felmerült jogvitában. Ezt a döntést most a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék is helybenhagyta.

A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az eset körülményei mind tagunk igazát bizonyították, azaz, hogy járőrvezetői beosztásra ment át a KR-hez, és ténylegesen járőrvezetői feladatokat látott el a perbeli időszakban. Mindezek alapján az illetménykülönbözetre igényt tarthatott.

A törvényszék arra is felhívta a figyelmet, hogy visszaélésszerű joggyakorlásra adna lehetőséget, ha a munkáltató a munkaköri leírás korlátlan bővítésével (tagunk munkaköri leírása majdnem teljesen megegyezett a járőrvezetői munkaköri leírással) és azzal, hogy ténylegesen a kinevezés szerinti beosztáshoz nem tartozó feladatokat láttat el a munkavállalóval, megkerülhetné az egyes beosztásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A Kúria elvi határozatában kimondta: „A BM rendelet az egyes munkakörökre kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez képest kell megállapítani a munkaköri leírás tartalmát, az abban foglaltakat korlátlanul nem bővítheti. A munkaköri leírás tehát nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét.

Esetünkben a bíróság tekintettel volt arra is, hogy a munkaviszonyra vonatkozó okiratok megőrzése alperes kötelezettsége volt, az ő terhére esett, hogy az ügy érdemi elbírálásához szükséges okiratok egy része nem volt fellelhető, a folyamatban lévő eljárás ellenére leselejtezésre kerültek…

Figyelemmel volt arra is, hogy alperes állításait semmilyen bizonyítékkal nem tudta alátámasztani (A munkáltató állította, hogy tagunk a pályázati megbeszélés során elvégzett, kifejezetten járőrvezetőkre vonatkozó pszichológia alkalmassági vizsgálaton nem felelt meg, ezért került járőr beosztásba kinevezésre. Erre vonatkozóan a pszichológiai véleményt nem csatolta az eljárás során, de a pályázat elbírálói sem emlékeztek ilyen vizsgálatra.)

Mindezek okán a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet helyben hagyta és kötelezte a Készenléti Rendőrséget az illetménykülönbözet, valamint az ez után járó késedelmi kamatok, továbbá az első és másodfokú perköltség megfizetésére. Az ítélet jogerős és végrehajtható.