Átszervezés Zalában

Tagjainktól szereztünk információt a Zala megyei eseményekről, vagyis az átszervezésekről. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis a munkáltatónak nincs tájékoztatási kötelezettsége a szakszervezeteket felé, főképp nem előzetes, és nem is tette meg. Nyilván.

Szakmai kérdésnek minősül, így a Kamara illetékessége, vagyis az MRK jogosult véleményezni a munkáltatói intézkedést, döntést, vagy annak tervezetét, és a munkáltató is feléjük tartozik kötelezettséggel, azaz az MRK véleményét köteles kikérni a hivatásos vagy közalkalmazotti állomány szolgálatteljesítésére vagy munkavégzésére vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatban…

Nagyon sok kérdés érkezett hozzánk az átszervezések miatt, mert nagyon sok kolléga került méltatlan körülmények közé. Az átszervezés menete többnyire abból állt, hogy tájékoztatták az érintettet a státusza megszűnéséről, szinte rögtön sor került az elbeszélgetésre, az új beosztás felajánlására, majd öt napon belül döntenie kellett róla, hogy azt elfogadja, vagy lemond…

Nagyon rövid idő ez, mert sorsdöntő lehet, hiszen sok-sok kolléga tudhat maga mögött több év (akár több tízév) szolgálatot, eredményeket, jogosultságokat…

Bár a szolgálati jogviszony alapján a munkáltató köteles foglalkoztatni a hivatásos állomány tagját, és amennyiben a szolgálati beosztása megszűnt, úgy köteles biztosítani a továbbfoglalkoztatását másik rendvédelmi szervnél, vagy másik beosztás felajánlásával, DE nem köteles méltányolni, ha valaki a másik szervezeti egységet, vagy másik beosztást nem kívánja elfogadni. Ez esetben a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére van lehetősége.

Persze lehet méltányolni is az okot, amikor is felmentésre kerül sor, a felmentési idő tartamára pedig a rendőrt tartalékállományba kell helyezni. A tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a rendvédelmi szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik a tartalékállományra vonatkozó jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás, a megjelenés az állásközvetítő egyeztetésen, a felvételi beszélgetésen, valamint a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen való részvétel, illetve a felajánlott – végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő – állás elfogadása.

Méltányolható ok lehet a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, a lakhatási feltételek nehézségei, a jelentős távolság a szolgálati hely és lakhely között, illetve orvosi indok, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem nagyon van méltányosság, ha átszervezés folyik.

A Hszt 86. § (7) bekezdése értelmében a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást vagy a nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

És aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat, és nyilvánvalóan végkielégítés sem jár számára.

Végkielégítés? Persze, van…

Jogszabály szerint a végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

  • azért mentették fel, mert az áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg,
  • a tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

Végkielégítésre viszont nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.

És érdemes szem előtt tartani azt is, hogy ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít, ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni. A felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra és végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során – a felmentéssel megszüntetett szolgálati viszony alapján – végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

 

Ne feledd, hogy nekünk viszont jogunk van a szolgálati viszonyt érintő ügyben érdekeidet és jogaidat – a munkáltató előtt, vagy vele szemben – védeni, képviselni!

Amennyiben tudomást szerzel az átszervezésről, jelezd felénk, és ha érintett vagy, mielőbb keress minket, hogy lehetőség szerint már a folyamat elején segíthessünk a döntést illetően, illetve a kezdetektől elláthassuk képviseleted!

„Csak” kérdés esetén is keress minket bizalommal!

Utópia … azaz utószó:

Természetesen hivatalosan is megkeressük a munkáltatót, mivel jogunk van a tájékoztatáshoz, és véleményünk közléséhez is, mely előbb-utóbb talán figyelembe vételre kerül, mert a Rendőrségnek sem lehet mindegy, hogy mekkora létszámú, és milyen felkészült állománnyal végzi feladatát.

Merthogy a szakszervezet véleménye, azaz a munkavállalók érdeke, nem biztos, hogy a munkáltató hátrányára válik….