Szolgálati panasznak helyt adó döntés
Az egyik kerületi rendőrkapitányságon dolgozó tagunk járőrként, illetve járőrvezetőként kapott megbízást a szolgálatirányító parancsnoki feladatok ellátására, amelynek huzamos időn át maradéktalanul eleget is tett.
Egy idő után tagunkat a munkáltatója ki is nevezte a megbízott beosztásba, és tagunk ekkor kereste meg a TMRSZ-t, hogy a megbízás szerinti időszakra járó illetménykülönbözet iránti jogos igényével forduljunk a munkáltatójához.
A benyújtott szolgálati panaszban az illetménykülönbözet mellett kértük a teljesített túlórákra vonatkozó díjazást is a magasabb beosztás szerinti óradíjjal számolni és a különbözetet megfizetni.
A tag illetménykülönbözetre vonatkozó igénye közel 2 millió forint volt, míg a túlóradíj-különbözetet a munkáltató rendelkezésére álló nyilvántartások alapján kértük újraszámolni.
Itt sem az állományilletékes parancsnok, hanem az elöljáró parancsnokként eljáró főkapitány hozott határozatot, amelyben a szolgálati panasz jelentős részének helyt adott.
A panasz elutasításra került mintegy 45 nap terjedelemben, amely abból adódott, hogy tagunkat oktatási feladatokra átrendelte a munkáltatója és a munkáltató álláspontja szerint az átrendelés idejére az illetménykülönbözet iránti igény nem megalapozott igény.
Ezzel kapcsolatban kétségtelen tény, hogy a bírósági gyakorlat is a munkáltató álláspontját osztja többségében, ugyanakkor az átrendelés speciális jogszabályi hátterét jelentő 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 33.§ (3) bek. a/ pontja szerint az átrendelt dolgozó beosztási illetményre és hivatásos pótlékra az eredeti szolgálati beosztása szerinti mértékben jogosult,…”.
Kérdés csupán az, hogy az eredeti szolgálati beosztás a kinevezése szerinti beosztást jelenti-e, vagy pedig az az eredeti beosztása, amelyet megbízás alapján már évek óta ellát, és amelyre az illetménykülönbözet iránti igény jogosságát a munkáltató is elismerte.
Természetesen ilyen esetekben mindig a dolgozó az ügy ura és az ő belátása szerint vagy folytatódik az ügy a bíróságon, hogy átrendelés idejére is kéri-e az illetménykülönbözetet, vagy belenyugszik a munkáltató álláspontjába és elfogadja azt.
Az viszont jelen ügyben is elmondható, hogy a TMRSZ csak annak tud segíteni, és tud további járandóságot kiharcolni, aki megteszi az első, bátor lépést arra, hogy a részére jogszabályban biztosított járandóság megfizetésre kerüljön.
Ez a bátorság most is kb. 2 millió forintot fog jelenteni kamatokkal együtt a TMRSZ tagja számára.