2016. március 16-án a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság egyik kapitányságán közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó tagunknak 2013. december 1-je és 2016. december 31. közötti időtartamra a garantált bérminimumra történő kiegészítésből adódó elmaradt illetménykülönbözetként 943 100 forintot, míg a rendvédelmi ágazati pótléknál az előbbiek miatt elmaradt különbözetként 33 040 forintot ítélt meg, s kötelezte a munkáltatót ezen összeg kamataival együtt történő megfizetésére, valamint 54 460 forint perköltségben is marasztalta.
A bíróság a tényállást a peres felek által benyújtott iratok és felperes személyes előadása alapján állapította meg, mely tényállásból, s az ítéletben részletesen kifejtett jogszabályi háttérből arra a következtetésre jutott, hogy a kereset megalapozott. Meg kell jegyeznünk, hogy az alperesi megyei kapitányság képviselője a tárgyaláson meg sem jelent. Tény, hogy széles körben ismeretes a Kúria álláspontja a garantált bérminimumra történő kiegészítés és ennek kihatása a következő évek illetményének megállapításával kapcsolatban, viszont érthetetlen, hogy miért bocsájtkozik perbe folyamatosan a munkáltató, amikor jól tudja, hogy az eddig felhozott változatosnál változatosabb érvelései nem helytállóak, s egy jól megírt kereseti kérelem esetén a döntés nagymértékben megjósolható.
A Rendőrségi Érdekegyeztető tanács ülése előtt írásban – már nem először – jeleztük a közalkalmazotti bérekkel kapcsolatos véleményünket, problémákat, s tájékoztatást kértünk a munkáltatói tervekről a megoldásukkal kapcsolatban.
A probléma felvetésünk, tájékoztatáskérésünk a következő volt :
„A rendészeti ágazat közalkalmazottainak bérezésével kapcsolatban szégyen, hogy a hosszú évek óta a „KÖZ-nek”, a „KÖZ-ért” dolgozók bérezése mára olyan szintre jutott, hogy alapvetően minden dolgozó bérét a garantált minimálbér, bérminimum elérésének érdekében szükséges kisebb, vagy nagyobb összeggel pótolni, így az időtényezőtől függő előmenetel is elveszítette értelmét. Mára az eltérő szolgálati idővel rendelkező személyek bére „utolérte” egymást, így nem kis mértékű bér- és egyéb feszültség jött létre a munkavállalók között. Amit már a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésszel sem kompenzálnak, hiszen azt folyamatosan csökkenti a munkáltató a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel járó emelés okán, ami mára azt jelenti, hogy az évtizedek alatt (általában a Kollektív Szerződések alapján vagy pótlékelvétel kapcsán) juttatott munkáltatói döntésen alapuló összegek szinte 0-ra csökkentek, sőt sajnálatos módon olyannal is találkoztunk, hogy azt mínusz forintban határozta meg a munkáltató. Tájékoztatást kérünk arról, hogy ezen probléma megoldására vonatkozóan milyen megoldási, kompenzálási tervvel rendelkezik a munkáltató, egyáltalán vannak-e ilyen munkáltatói kezdeményezések folyamatban. Szeretnénk arról is tájékoztatást kapni, hogy a közalkalmazotti állomány tagjai milyen besorolási kategóriákban, fizetési fokozatban vannak jellemzően, azaz százalékos arányban a többség pályakezdő, 1-6 év óta állományban lévő, vagy évtizedes múltakkal rendelkezik-e a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában.”
S íme a lakonikus rövidségű válasz : „Válaszadó: ORFK Gazdasági Főigazgatóság: A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács 2017. január 16-ai ülésén elhangzott, hogy a közalkalmazotti állomány illetményemelésére jelenleg 3,8 milliárd Ft-ra lenne szükség ahhoz, hogy az végrehajtásra kerüljön. Ezen összegből 2,4 milliárd Ft hiányzik, a fennmaradó 1,4 milliárd Ft-ot a kormányzat biztosítja. A rendszerben nincs rendelkezésre álló keret, amelyet ezen kérdéskör rendezésére lehetne felhasználni.”
A válasz magáért beszél …
Az ítélet nem jogerős.
TMRSZ
