A BÉT megállapodás, valamint a 2015. május 13-án megküldött BM /5780-13/2015. sz. megkeresés alapján Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkáraként, a szervezet képviseletében 2015.05.15-én Dr Pintér Sándor Belügyminiszternek A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló …./2015. (… …) BM rendelet- tervezet ( a továbbiakban Tervezet ), valamint A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolásáról szóló …./2015. (… …) BM rendelet- tervezet ( a továbbiakban Tervezet 2.) tárgyában az alábbi javaslatokat tette a teljesség igénye nélkül a véleményalkotásra kapott igen rövid határidőre tekintettel.
A TMRSZ javaslatai a következők voltak:
1./ Bár nem a Tervezetben, a Tervezet 2-ben szerepel a rendészeti alapilletmény összege, hanem A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló T/4477. sz. törvényjavaslat 6.§ ( 1a ) bekezdésében, viszont ez ad értelmet a Tervezet …. mellékletében ( a továbbiakban : Melléklet ) foglalt besorolási tábláknak, így észrevételezzük, hogy a tervezett 38 650 forint nevetségesen alacsony, mellyel egyáltalán nem tudunk egyet érteni, mint rendészeti illetményalappal. Ez az alap teljesen megegyezik a 2008. január 1-jén 38 650 forinton befagyasztott köztisztviselői illetményalappal, így következtetni lehet a későbbiekben bekövetkező ígért „emelés”-re. Megjegyezzük, hogy ezen összeg elfogadása, az Életpálya-modell, valamint A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény ( a továbbiakban : új Hszt.) előkészítése során elhangzott vélelmezett összegekkel, illetve a modell elveivel egyáltalán nincs összhangban. A külön elnevezés csak „mézesmadzagnak” volt jó, hogy azt a látszatot keltse, hogy az illetményalap magasabb lesz a köztisztviselői alapnál, s nem annak a sorsát fogja osztani.
2./ A Melléklet nincs összhangban az új Hszt. 157. § ( 2 ) bekezdésében foglalt elvekkel sem. A mértéket tekintve szégyenletesnek tartjuk, hogy ezzel ismerik el „ a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő – az életet, testi épséget, egészséget fenyegető – kockázatot”, „a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét”, mely összeg egy utcán szolgálatot teljesítő, rendészeti alapfeladatot ellátó járőr esetében várhatóan 28 987,5 forint havonta. Ez elfogadhatatlan. Javasoljuk a 75%-os mérték jelentős megemelését.
3./ A Mellékletben szereplő százalékos arányok nincsenek összhangban az új Hszt. 157. § ( 1 ) bekezdésében foglalt azon rendelkezéssel sem, mely kimondja, hogy a „hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja”. Ha a Mellékletben megjelenő 75 %-os összegről komolyan azt gondolja a tervezet előkészítője, hogy ez megfelel az arányosság követelményének, s ellentételezi az esküben vállalt többletkötelezettségeket, többletterhelést, akkor az igen elszomorító.
4./ A Mellékletben szereplő százalékos meghatározások között diszkriminatív különbségek figyelhetők meg, melyek szintén ellentmondanak az új Hszt-ben foglalt elveknek, valamint az életpálya-modell hangzatos, félrevezető megfogalmazásainak. Példaként kívánjuk kiemelni, hogy míg a tényleges, alapfeladatot ellátó technikus, helyszínelő, fogdaőr, határrendész, járőr vagy nyomozó ( de a felsorolást folytathatnánk tovább ) 75% mértékű hivatásos pótlékra válik jogosulttá, addig pl. a nem alapfeladatot ellátó karmester-helyettes vagy zenész 100 %-os, míg a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv állományában lévő szakreferens 400 % mértékű ( azaz 154 600 forint ) , a TEK állományába tartozó referens vagy pszichológus 650 %-os ( azaz 251 225 forint ) mértékű hivatásos pótlékra válik jogosulttá. Hozzátéve azt is, hogy például a beosztási illetmény ( mely az alapilletmény 70 %-át teszi ki) egy 10. fizetési fokozatba tartozó ( azaz legmagasabb fokozat ) törzsőrmester esetében 251 225 forint, ugyanannyi, mint a pszichológusnak csak a pótléka, vagy a szolgálati időpótlékokat tekintve pl. egy 45 éve vagy a felett állományban lévő dolgozó tekintetében ( kérdés az új szabályozásra tekintettel egyáltalán lesz-e ilyen kisrendőr? ) a hosszú évtizedek munkáját 320%-kal ( azaz 123 680 forinttal ) ismeri el az állam, mely pl. a fent említett referensi hivatásos pótléknak a felét sem teszi ki. Ezen kiragadott összefüggésekre tekintettel – s a sort még számtalan ilyen példával lehetne folytatni – teljesen elfogadhatatlannak, átgondolatlannak és a tényleges feladatokat ellátó „kisrendőrökre” nézve – akik ténylegesen életüket minden nap kockáztatva az utcán védik az állampolgárokat és az állam rendjét – megalázónak tartjuk a Mellékletben szereplő hivatásos pótlék meghatározásokat. Fenntartjuk azon véleményünket, melyet az új Hszt. véleményezése kapcsán kifejtettünk, hogy túlzottan nagy a különbség az 50% és a 650 % között, főleg a fentebb hangsúlyozottakat is figyelembe véve, s azt is , hogy a különbségtétel figyelmen kívül hagyja a már hivatkozott, új Hszt-ben szereplő elveket is.
5./ A Mellékletben meghatározott alapfeladat és nem alapfeladat elkülönítése tekintetében megjegyezni kívánjuk, hogy számos esetben, ahol mindkét oszlopban szerepel százalékos pótlék-meghatározás értelmezhetetlen a táblázat bizonyos beosztások tekintetében, a jogbiztonságot semmibe vevő módon kerülnek felsorolásra beosztások, melyek esetében teljesen egyértelmű a megnevezésből, hogy csak alapfeladat keretében látható el a beosztáshoz tartozó tevékenység. Ezen esetekben vitára adhat majd okot a nem egyértelműsített, szabadon értelmezhető pótlék mértéke. Továbbá az is eklektikussá teszi a táblázatot, hogy bizonyos beosztások tekintetében nemcsak szervenként, hanem szerven belül is ugyanazon beosztáshoz hol alapfeladati, hol nem alapfeladati pótlék kerül feltüntetésre. Javasoljuk a táblázat egyértelműsítését, átdolgozását ezen tekintetben is.
6./ A Tervezet 12. § ( 1 ) bekezdésével kapcsolatban feleslegesnek tartjuk a 4. § ( 4 ) bekezdésében felsorolt valamennyi dokumentum csatolását, mivel azok nagy része átfedésben áll a 12. § ( 4 ) bekezdés c pontjában meghatározottakkal.
7./ A Tervezet 20. § ( 1 ) bekezdés 2. mondatában foglalt rendelkezés 1. fordulata értelmezhetetlen, mivel a következő szövegrészt tartalmazza : „Az … mellékletben foglalt esetekben az állományilletékes parancsnok a humánigazgatási szakszolgálat útján köteles…”. Javasoljuk a javítását.
8./ Meglátásunk szerint a 20. § ( 2 ) és ( 3 ) bekezdésében foglaltak a vezetői pályáztatással kapcsolatban ellentétesek azon elvvel, mely az életpálya-modell koncepciójában is szerepel, s az életpálya tervezését is elősegíti, mely szerint biztosítani kell az előmenetel lehetőségét a szervezeten belül, azaz a vezetőnek tapasztalattal kell rendelkeznie, s elsődlegesen a már több éves tapasztalatokkal rendelkezőknek, illetve az utánpótlási és vezetői adatbank nyilvántartásában szereplő személynek kell biztosítani a megüresedő vezetői helyek betöltésének lehetőségét. Továbbá ellentmond a Tervezet 23. § ( 1) bekezdés c-e pontjának is.
9./ A Tervezet 26. § ( 1 ) bekezdésének utolsó fordulatával nem értünk egyet, mivel korlátlan és indokolási kötelezettség nélküli lehetőséget ad arra, hogy a kinevezésre jogosult vezető saját elgondolása szerint ne az életpálya modell elveinek megfelelően válassza ki a vezetőt, hanem bárkit – akár uram-bátyám módra – vezetővé nevezzen ki az utcáról, annak ellenére is, ha van is alkalmas személy a testületben.
10./ A Tervezet 29-32. §-ában foglaltakkal nem értünk továbbra sem egyet azon indokok alapján, melyeket már az új Hszt. tervezetének véleményezésekor megfogalmaztunk.
11./ A Tervezet 33. § ( 3 ) bekezdésének 2. fordulatával ( „legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell” ) nem értünk egyet, javasoljuk annak elhagyását a jogszabályból, mivel a visszamenőleges beleegyezés aláíratása kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót, s munkáltatói visszaélésekre adhat alapot.
12./ A Tervezet 36. § ( 2 ) bekezdésével kapcsolatban javasoljuk, hogy a munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről legalább 60 nappal előbb legyen köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját, hogy az kellő időben gyakorolhassa esetleges jogorvoslati jogát.
13./ A Tervezet 38. § ( 2 ) bekezdése tekintetében javasoljuk a 45 nappal korábbi egyeztetést. Továbbá a ( 3 ) bekezdésből javasoljuk elhagyni a feljegyzés készítését, s javasoljuk kötelezően a jegyzőkönyv felvételét az intézkedés súlyára tekintettel, s annak érdekében is, hogy a feljegyzés akár szubjektív módon szelektáló is lehet, s a későbbi jogorvoslat esetén nem megfelelő dokumentációt jelent egyik fél számára sem.
14./ A Tervezet 38. § ( 4 ) bekezdésénél javasoljuk, hogy már az egyeztető megbeszélés során a pontos összeget és jogcímet közölni kelljen, egyéb esetben a munkavállaló jogai a pontatlan közlés kapcsán súlyosan sérülnek.
15./ A Tervezet 65. § ( 3 ) bekezdésében foglaltakkal nem értünk egyet, mert az elöljáró túl széles jogkört kap az elutasításra a „nem esik egybe a szolgálat érdekével” általános hivatkozási alappal, javasoljuk garanciális elemek beépítését.
16./ A Tervezet 66-68. §-ában megállapított óraszámokkal nem értünk egyet, javasoljuk azoknak életszerűség szempontjából történő megemelését.
17./ A Tervezet 2-ben meghatározott rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolása meglátásunk szerint nem áll összhangban a Mellékletben meghatározott hivatásos pótlék esetében feltüntetett alapfeladat és nem alapfeladat meghatározással.
A tervezetekkel kapcsolatban általános véleményünk, hogy azok jelen formájukban – a fentiekben bemutatott, kiragadott, nem teljes körű véleményünk alapján– nem elfogadhatóak, ugyanúgy tiltakozunk a jelen tervezetekben megfogalmazott rendelkezésekkel szemben, mint ahogy tiltakozásunkat fejeztük ki az új Hszt-vel kapcsolatban is annak megalapozatlansága, munkavállaló ellenessége kapcsán.
Azaz, mint az új Hszt-tervezet véleményezésekor a törvény tervezetet nem fogadtuk el, a végrehajtásához kapcsolódó jelen rendelet-tervezeteket sem fogadjuk el, mivel azok a számunkra elfogadhatatlan törvényi rendelkezéseket pontosítják, illetve sok esetben a törvényi általános rendelkezést a részletszabályok még terhesebbé, még inkább munkavállaló ellenessé, jogsértővé teszik.
A tartalmi problémákon túl megjegyezni kívánjuk, hogy sem a Jat. sem a jogszabályszerkesztésről szóló rendelet rendelkezéseinek nem felelnek meg, mely körben külön hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tervezetek tele vannak pontatlan, a magyar nyelv szabályainak nem megfelelő, következetlen megfogalmazásokkal ( pl. 6. § ( 2 ) bekezdés a-d pontja, 8. § ( 2 ) bekezdés d pontja, ( 3 ) bekezdése, 10. § ( 3 ) bekezdése, 12. § ( 3 ) bekezdése stb. ), helyesírási hibákkal ( pl. 6. § ( 1 ) és ( 2 ) bekezdés, 8. § ( 2 ) bekezdés a pontja, 11. § ( 2 ) bekezdés stb. ), továbbá értelmezhetetlen, hibás hivatkozások is megjelennek ( pl. 7. § ). Javasoljuk a jogszabályoknak megfelelő kodifikálást.
Megjegyezni kívánjuk azon tényt is, hogy a nem megfelelő előzetes hatásvizsgálat, illetve annak hiánya is hozzájárul a tervezetek pontatlanságaihoz, meggondolatlan rendelkezéseihez.
Összegezve véleményünk az, hogy mindkét tervezet a mellékletekkel együtt számunkra elfogadhatatlan, javasoljuk teljes átdolgozásukat.
Ismételten meg kívánjuk jegyezni, hogy a jogszabályilag biztosított 8 napos határidő helyett mindössze 3 napot biztosítottak számunkra, mely rövid határidők az utóbbi időben már szokássá váltak a véleményezések során, mely egy nagyobb terjedelmű jogszabály esetén nehézkessé teszi a megalapozott teljes érdemi vélemény adását, ennek okán kérjük Tisztelt Belügyminiszter Urat, hogy a tervezeteket lehetőség szerint úgy küldjék meg, hogy a jogszabályilag biztosított időtartam rendelkezésre álljon az alapos, precíz véleménykészítés érdekében.
Tisztelettel kérem Belügyminiszter Urat, hogy a végleges, hatályba lépett rendeletekről szervezetünket tájékoztatni szíveskedjen. Fenntartjuk továbbá azt a jogot, hogy bármely jogszabálysértés esetén megtegyük a szükséges jogorvoslati lépéseket.
Tisztelettel tájékoztatjuk arról is, hogy a TMRSZ álláspontját a honlapon is megjelenteti tagsága tájékoztatása céljából.
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete