Győri pernyerés – veszélyességi pótlék és hozzá tartozó pótszabadság

Megismételt perben kötelezte a munkaügyi bíróság a Győr-Moson-Sopron MRFK-t elmaradt veszélyességi pótlék, valamint kamatai megfizetésére és a hozzá kapcsolódó pótszabadság kiadására, a perköltségek megfizetése mellett.

Érintett tagjaink Készenléti és Helyszínelő Alosztályon bűnügyi technikusi munkakörben végezték feladataikat, és nyomozói pótlékban részesültek. A  veszélyességi pótlék iránt benyújtott szolgálati panaszokat a munkáltató első és másodfokon is elutasította, így kereseti kérelem benyújtására került sor 2014 nyarán, aminek jogalapját az immár alperes munkáltató vitatta, mert álláspontja szerint tagjaink nem végeztek veszélyességi pótlékra jogosító tevékenységet, de ha mégis, az a törvényi mértéket nem éri el. Merthogy a Hszt helyes értelmezése szerint veszélyességi pótlék csak a ténylegesen kifejtett tevékenység időtartamára jár, ha az eléri a jogszabályi időtartamot. Álláspontja alátámasztására egyebek mellett becsatolta tagjaink munkaidő nyilvántartását, a használt vegyi anyagok biztonsági adatlapját, a munkakörnyezeti megfelelőségről készített jegyzőkönyvet, a Robotzsaru rendszerből kinyert egyes adatokat (mely egyébként nem tartalmazta a 0-s jegyzőkönyveket, ahol vegyszeres nyomkutatás történt) azzal, hogy az abban történő feladatrögzítés a munkavállaló feladata, és biztosította az irattárban történő manuális keresés korlátozott lehetőségét. Hivatkozott arra, hogy étkezőhelyiséget, elkülönült légtérrel rendelkező gépkocsit, munkaruha-tisztítást biztosított, de azokat a felperesek nem vették igénybe.

Keresetünk elutasításra került azon indok alapján, hogy bár a felperesek a tevékenységük végzése alatt vegyi anyagokat használtak, biológiai kóroki tényezőknek voltak kitéve, így egészségkárosító kockázatok között tevékenykedtek, de annak mértéke a napi szolgálatteljesítési idő több mint 50%-át nem érte el.

Fellebbeztünk, mert véleményünk szerint a fokozottan veszélyes munkakör megállapítható, már csak azért is, mert rendőreink védelme csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg.

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította az aggályos szakértői vélemény, a bizonyítatlanság következményeinek felperesek terhére történő értékelése és egyes momentumok figyelmen kívül hagyása miatt.

A megismételt eljárásban a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság új szakértői véleményt szerzett be, a felpereseket részletesen meghallgatta, a peranyag-szolgáltatási kötelezettség megtartását/elmulasztását értékelte, és vizsgálta az egyéni védőeszköz használatát.

Felperesek a korábbi nyilatkozataikat fenntartották és fény derült arra is, hogy bár a Robotzsaruban kellett feladataikat vezetniük, de ott nem lettek feltüntetve a 0-s jegyzőkönyvek, megkeresések, valamint, hogy az EPIM rendszerben is vezették napi tevékenységüket, de egyik rendszerből sem olvasható ki, hogy adott feladatvégzéshez milyen vegyi anyagokat használtak ténylegesen. Előadták, hogy védőeszközt eseti jelleggel használtak.

Az egyesített szakértői vélemény megállapította, hogy felpereseink biológiai-, kémiai és pszichés kockázatnak voltak kitéve a munkavégzésük során, és alperes munkáltató nyilatkozata szerint kötelesek lettek volna a veszélyes tevékenységek során folyamatosan használni az eseti jelleggel használt védőeszközöket.

A tanúvallomások egyértelműen alátámasztották, hogy a felperesek egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztásban végezték a munkájukat, így a vonatkozó jogszabályokba foglalt ezen feltétel fennállt. Megállapította továbbá, hogy az irodában töltött munkaidő teljes időtartamát egészségkárosító kockázatok között töltötték, egyrészt, mert a vonatkozó norma értelmében fokozottan veszélyesnek minősül a beosztás akkor is, ha az egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztások esetében felsorolt tevékenységek közül akár csak egy is a tevékenység tárgya. Másrészt a munkáltató nem tudta bizonyítani, hogy a munkaruha tisztítását biztosította, ezért is a biológiai és kémiai kóroki tényezők miatti egészségkárosító kockázat a bűnügyi technikai helyiségben való teljes tartózkodás időtartamában fennállt.

Ezek alapján minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy felpereseink munkaidejüket több mint 50%-ot meghaladó mértékben egészségkárosító kockázatok között töltötték, ezért fokozottan veszélyes szolgálati beosztást láttak el.

Az ítélet még nem jogerős, pedig a per már hosszú ideje folyamatban van, de bízunk benne, hogy az alapos feltárással, szóbeli és írásbeli nyilatkozatokkal, tanúk meghallgatásával és a szakértői (egyesített foglalkozás-egészségügyi, toxikológus, vegyész, munkavédelmi technikus szakértői) vélemény, valamint az első és jelen eljárások iratanyaga alapján felállított tényállás alapján hozott ítélet másodfokon helybenhagyásra kerül.

Tagjainknak személyenként több mint 600.000 Ft elmaradt veszélyességi pótlékot ítélt meg a bíróság, melyet késedelmi kamat növel, és a rendelkezés szerint 30 nap pótszabadság is megilleti őket.