Szakszervezeti kérdések – munkáltatói válaszok

Ahogy korábban is tettük, kommentár nélkül közöljük a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén elhangzott – illetve írásban megküldött – szakszervezeti kérdéseket, a rájuk adott szakterületi válaszokkal.

A konklúziót vonjátok le magatok, de véleményeteket, észrevételeiteket ezúttal is várjuk!

Fegyveres biztonsági őrök – munkavállaló rendőrök?!

Szakszervezeti információk szerint július 1-je óta a munkavállaló fegyveres biztonsági őrök ténylegesen is hivatásos feladatkörbe tartozó feladatokat látnak el, alacsonyabb bérezés mellett, a hivatásos állományúakétól eltérő, gyengébb felszerelésben. Az ellátandó feladatra felkészítésük pár perces, esetenként arra nem illetékesek szóbeli tájékoztatásában merül ki, mondhatni csak tudomásul vetetik velük, hogy okmány ellenőrzési, hőkamerázási, forgalomirányítási, határőrzési feladatokat, határ melletti járőrözést fognak végezni. A felelősségi kérdések sem tisztázottak, vagyis hogy hiba, károkozás esetén milyen szankcióra, eljárásra kerül sor, milyen jogi úton történik a kivizsgálás, melyik bíróság ítél…

Az érintettek folyamatosan stresszben és fenyegetésben végzik az utasításba kapott feladatokat, mert ha nem tetszik valami, a munkarend lehet rosszabb is, vagy lehet menni az utcára… Nincs megfelelő tájékoztatás, kérdezni nem lehet, így nincsenek válaszok sem….

Vagyis egyre súlyosbodó probléma, hogy a munkajogviszonyban foglalkoztatott fegyveres biztonsági őrök feladatköre, felelőssége az évek során egyre bővült, szélesedett, napjainkra már egyáltalán nem az a munkájuk, amire korábban szerződtek. A problémát taglaló szakszervezet szerint indokolt lenne az ő esetükben is, mint a hivatásosoknál, a feladatfüggő, beosztásjellegű bérezés kialakítása. Egyre inkább a fegyveres biztonsági őrök feladata a határ menti védelmi, forgalomirányítási, okmány- és személyellenőrzési vagy őrzési feladatok ellátása, és egyes esetekben az elfogásokban való részvétel is. A „hűséget” évek óta nem honorálják, a kezdő és az 5, netán 10 éve szolgáló is ugyanannyit kap.

Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság arról adott tájékoztatást a felvetésre válaszként, hogy a fegyveres biztonsági őrök a jogszabályi feltételeknek megfelelő feladatellátási körének bővítése megtörtént, mégpedig így:

  • a határbiztonsági zónában az ideiglenes biztonsági határzár nyitható kapuinak kezelése, a határzárrongálás valószínűsíthető bekövetkezési helyszíneinek biztosításával demonstratív jelenlét, az ideiglenes biztonsági határzár rendőrrel közösen végrehajtott őrizete
  • – a határátkelőhelyek objektumvédelme, továbbá a technikai eszközökkel le nem fedett objektumok (hidak, átereszek) helyszíni őrizete
  • a felkészítést követően a határrendészeti távfelügyeleti irányító központokban, rendőri vezető koordinátor irányításával operátori feladatok ellátása

Merthogy az FBŐ törvény lehetővé teszi fegyveres biztonsági őrség létrehozását és működtetését többek közt a rendvédelmi szervek szervezetében is olyan objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátásra, amelyekhez az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendőek. A Rendőrségről szóló törvény alapján a Rendőrség feladata, hogy megtegye az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítsa az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket.

Ezek szerint a fegyveres biztonsági őri állomány feladatkörének a rendvédelmi szerv tevékenységi körébe tartozó feladatkörnek kell lennie, és így lehet, hogy a határ mentén egyes őrzési feladatokat fegyveres biztonsági őr láthasson el.

Vagyis a fegyveres biztonsági őr feladata – a hivatásos állomány tagjával közös szolgálatellátás során – a biztonsági határzár megrongálásának megakadályozása, az ott található objektumok őrzése-védelme.

Feladataik ún. őrutasításokban kerültek meghatározásra, melyek pontosan tartalmazzák az elvégzendő feladatokat. Az őrutasítások a felállítási helyeken megtalálhatóak, az eligazítások során a szóbeli feladat meghatározás az őrutasításban foglaltak pontosítása, kiegészítése.

A fegyveres biztonsági őr képzés során az őrök megszerezték mindazon elméleti és gyakorlati ismereteket, mely alapján a számukra meghatározott feladatot önállóan vagy hivatásos állomány tagjával közösen el kell végezniük.

Nem végeznek forgalomirányítási, valamint be- és kilépő személyek okmányaival, járművekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatot.

Az általuk elkövetett hibákért, bekövetkezett károkért felelősségük a Munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései alapján kerül elbírálásra.

Az ideiglenes biztonsági határzár területén, illetve a Röszke I. és Tompa közúti határátkelőhelyen felállított őri, járőri és HTI Központban technikai eszközök felügyeletével és kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó őrök részére plusz juttatás került megállapításra, tekintettel arra, hogy a korábbi feladataiktól eltérő munkát végeznek.

A tranzitzónákból átcsoportosított fegyveres biztonsági őrök kiegészítő ruházattal kerültek ellátásra (10M gyakorló nadrág és zubbony, valamint rendőrségi bevetési bakancs), valamint előző évben felszerelték őket sivatagi kalappal is.

Munkaidőrendszerük változatlan, továbbra is 24/72 szolgálati időrendszerben dolgoznak.

Szemüveg és fogorvos – esetleg

Kérték még a szakszervezetek a munkáltatótól a fegyveres biztonsági őrök és munkavállalók vonatkozásában, hogy vizsgálják meg a szemüveg és fogorvosi ellátás biztosításnak lehetőségét is.

Az ORFK Személyügyi Főigazgatósága a kérésre akként nyilatkozott, hogy a 11/2013. (IV.23.) BM rendelet személyi hatálya rögzíti, hogy a Rendőrség személyi állományából a hivatásos és közalkalmazotti állomány jogosult a szemüveg és fogorvosi ellátásra, a szabályozás a munkavállalói állományra nem terjed ki, azonban indokolt esetben a 6/2013. (III.27.) BM rendelet alapján a munkavállalói állomány szociális segély iránti kérelmet nyújthat be fogászati és szemüveg térítés céljából.

A probléma megoldására csak a 11/2013. BM rendelet személyi hatályának módosításával kerülhet sor, de ígérték, hogy a jogszabály-módosítás feltételeit, lehetőségét megvizsgálják.

Esélyegyenlőség, de valóban egyenlő esélyek?

Szakszervezeti részről fogalmazódott meg a rendőrségi esélyegyenlőségi tervek alapelveinek országos egységesítésének igénye, hogy az állomány tagjait megillető kedvezményekhez valóban egyenlően juthassanak hozzá a munkavállalók.

Ugyanis némely kedvezmények igénybevételét eltérő módon biztosítja az ORFK az esélyegyenlőségi tervében, mint egyes megyék a sajátjukban.

Az ORFK Hivatala azonban úgy véli, hogy az esélyegyenlőségi tervre vonatkozóan csak annyi előírás van érvényben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében, hogy az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni, tehát azok tartalmát minden költségvetési szerv szabadon alakíthatja ki. Kötelező tartalmi elemei nincsenek, csak az Ebktv elveit kell figyelembe venni.

Az egyes munkáltatók által készítendő esélyegyenlőségi tervek egységesítése céljából a Rendőrség egészére kiterjedő hatályú esélyegyenlőségi terv kiadása jogi szempontból nem lehetséges, a magyarázat szerint azért, mert az Ebktv a költségvetési szervet kötelezi annak elfogadására, a Rendőrség központi szerve, valamint területi jogállású szervezi pedig önálló költségvetési szervnek minősülnek, melyek törvényben biztosított hatásköre egy közös terv kiadásával nem vonható el.

És amire nincs válasz…

Még a júliusi RÉT ülésen került sor a Nógrád megyében tapasztalt anomáliák megtárgyalására, amikor is az ORFK közbenjárását kérték a szakszervezeti képviselők a közalkalmazotti fizetési fokozat előresorolás problémáinak megszüntetése érdekében. Merthogy: az országban egyedüliként Nógrád megyében nem kaptak a fizetési fokozatban kötelezően előresorolt kollégák illetményemelést, ahol a közalkalmazotti bérek amúgy is az országos átlag alsó határán vannak. Természetesen jó hír, hogy a főkapitányság a magasabban kvalifikált és minősítésük szerint arra érdemes kollégáknak juttatott emelést, de emellett a hosszabb szolgálati idő elismerése legalább olyan fontos kellene legyen a munkáltató számára, mint ahogy ezt a Kjt bértáblája is tükrözi, mivel a magasabb fizetési fokozatokhoz magasabb szorzószámok társulnak – még ha napjainkra idejét múlta is a bértábla.

Az ORFK Személyügyi Főigazgatósága a kérdést megtárgyaltnak tekintette, mivel a kérdés a korábbi RÉT ülésen megválaszolásra került.

Ugyanígy tekint az ORFK Gazdasági Főigazgatósága az informatikusok bérrendezésének kérdésére is, a korábbi RÉT ülésen ismertetett álláspontjuk fenntartásával, annak ellenére, hogy a szakszervezetek várták az ismételt vizsgálatot – ígéret szerint – a problémák tekintetében, elsősorban a címpótlék összilletménybe történő beolvasztásával kapcsolatban, de természetesen az egyéb pótlékok (pl. rendvédelmi ágazati pótlék) vonatkozásában is.

Túlóra? – inkább csúsztasd le…

A keletkező túlórák megváltásának módjára vonatkozóan kértek kimutatást a szakszervezetek, rendőri szervenkénti bontásban, vagyis hogy a kollégák által teljesített túlszolgálatok milyen arányban kerülnek kifizetésre, illetve szabadidőben megváltásra, mert információk szerint egyes szolgálati helyeken a kollégákat a túlórák lecsúsztatására „ösztönzik”. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok a megváltás módját a hivatásos állomány tagjának döntési kompetenciájába sorolják, nyilvánvalóan jogszabálysértő ez a magatartás.

Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának nincs tudomása túlszolgálat megváltásnak módjával kapcsolatos szolgálati panaszról.

Arról kaptunk tájékoztatást, hogy a teljesített túlszolgálatok megváltása 2018. I. félévében 86,66 %-ban pénzben, míg 13,34 %-ban szabadidőben történt.

Ugyancsak felmerült, hogy a szakszervezeteknek nem állnak rendelkezésére tárgyszerű adatok arról, hogy hány fő végzett túlmunkát és hány órát, pedig az elmúlt időszakban a hírek középpontjában a Hszt túlmunkára vonatkozó szabályának 2019. január 1-jei hatályba lépével bekövetkező problémák kerültek a társadalom elé. Kérték tehát a kimutatást arról, hogy 2018. január 1-jétől 2018. június 30-ig a Magyar Rendőrségen önálló munkáltatóként – foglalkoztatási jogviszonyok alapján – hányan, hány órában végeztek túlmunkát.

Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának válasza alapján a kérdéses időszakban 31.662 fő hivatásos állományú részére mindösszesen 3.674.174 túlszolgálati órát rendeltek el az állományilletékes parancsnokok.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön – jobb a banki hitel?

Hírlik az is, hogy általános gyakorlat szerint a rendőri szervek további adóstárs bevonását kívánják meg a lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosításhoz abban az esetben, ha a kölcsönigénylő adóstársa GYED-GYES ellátásban részesül. Emiatt a kollégák inkább banki hitelhez folyamodnak, ami nyilvánvalóan költségesebb, de a hitelnyújtás rugalmasabb. A szakszervezetek kérték az ORFK vizsgálatát és intézkedését a munkáltatói lakáskölcsön szerződések egyszerűsítése érdekében.

Az ORFK Gazdasági Főigazgatósága szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának indokolt a törlesztési kötelezettség teljesülését biztosítani, mely GYES-GYED ellátásban részesülők esetében csak adóstárs bevonásával megoldott, mivel a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló BM rendelet szerint a havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a lakásügyi szerv haladéktalanul köteles 15 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezettet, de a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján a GYES-GYED-ből legfeljebb 33%-ot lehet levonni megtérítési kötelezettség esetén …

Új egyenruhák

Szakszervezeti értesülések szerint megkezdődött ugyan az új egyenruhák kiosztása, de nem történik zökkenőmentesen, így tájékoztatást kértek a felmerült problémákról.

A termékek beszállítása és az állomány részére történő átadása folyamatosan zajlik, ezzel kapcsolatos panasz az ORFK Gazdasági Főigazgatóságra nem érkezett, ahogy válaszukban közölték. Tájékoztattak viszont arról, hogy mintegy 35.500 fő részére összesen több mint 250.000 db termék kerül kiosztásra.

Nincs vissza nem térítendő munkáltatói támogatás.

Másik adatszolgáltatási igény is felmerült a szakszervezetek részéről, mégpedig, hogy a lakhatási támogatás szabályai alapján hány fő részesült egyszeri munkáltatói pénzbeli (vissza nem térítendő) támogatásban, és mennyi kamatmentes kölcsönben. Az adatokat munkáltatóként és foglalkoztatási jogviszonyonként kérték a kérdezők.

Szintén az ORFK Gazdasági Főigazgatóságtól érkezett válasz, mely szerint egyszeri vissza nem térítendő támogatási formát a Hszt 171. § (1) bekezdés d) pontja alapján lehetne folyósítani, de a Rendőrség nem alkalmazza ezt a támogatási formát.

Kamatmentes kölcsönben 427 fő hivatásos állományú, 53 fő közalkalmazott, 10 fő munkavállaló és 3 fő igazságügyi alkalmazott részesült a 2018.01.01. és 2018.07.31. közötti időszakban.

Lassú az igazolványcsere

Bács-Kiskun és Csongrád MRFK-n a szolgálati igazolványok cseréje nagyon lassú volt, amire a szakszervezetek hívták fel a figyelmet, és az ORFK Személyügyi Főigazgatóság intézkedett. Az érintett területi szerveknél mára az igazolványok cseréje megtörtént, illetve a folyamat felgyorsításra került.

Bármilyen kérdésed merült fel, esetleg észrevételeznéd a leírtakat, bizalommal fordulhatsz hozzánk, illetve szívesen fogadunk a leírtakon kívüli, egyéb jelzéseket is!