Amit az ellenőrzésekkel kapcsolatban tudni kell



TÁJÉKOZTATÓ AZ ELLENŐRZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Számos kérdés érkezett a TMRSZ vezetőségéhez a rendőrségi munkavállalók ellenőrzésével kapcsolatban. A megbízhatósági, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel kapcsolatban egyelőre nem tudunk információkkal szolgálni.


Ellenőrzés

Az egyéb ellenőrzések eljárási szabályaival a Magyar Köztársaság Rendőrsége Ellenőrzési Szabályzatáról szóló 58/2007. (OT 33.) ORFK Utasítás (a továbbiakban. Utasítás) foglalkozik.

Az Utasítás célja többek között az, hogy előmozdítsa a Rendőrség feladatainak törvényes, szakszerű, eredményes és hatékony végrehajtását.

Az ellenőrzés alapelvei a következők (zárójelben rövid magyarázatuk):

Törvényesség, szakszerűség (bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok vagy más szakmai szabályok figyelembe vételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.)

Célszerűség, tervszerűség (egyetlen ellenőrzés sem lehet öncélú, sem pedig a szakmai érdekekkel össze nem függő vagy elvtelen célból végrehajtott ellenőrzés, az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különbözı időszaki munka- és ellenőrzési programokkal, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, és nem utolsó sorban a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.)

Objektivitás-komplexitás (az ellenőrzéseknek a valós tények megállapítására, és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések megállapításaira kell törekedni, a tudomány és a korszerű technika-technológia nyújtotta eszközök és módszerek mind teljesebb körű alkalmazásával.)

Hitelesség-nyilvánosság (az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki és tartalmi követelmények szerint kell dokumentálni, korrekt tájékoztatást kell adni – szükséges mértékben – az ellenőrzött személynek, az ellenőrzött szerv vezetőjének, s ha az ellenőrzés tárgya azt indokolttá teszi, a szélesebb nyilvánosságnak is.)

Együttműködés (valamennyi ellenőrzés során – figyelemmel annak a szabályzatban meghatározott alapvető céljára – az ellenőrzési tevékenység eredményessége érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.)

Az ellenőrzésre jogosultak körét két fő csoportra különíthetjük el. Az első csoportot a vezetők alkotják, akik az úgynevezett vezetői ellenőrzések végzésére jogosultak, illetve kötelezettek. Ezek a személyek az irányításuk alá tartozó állomány tekintetében hajthatnak végre ellenőrzéseket. A kapitányságvezető a teljes kapitányság állományát ellenőrizheti, az osztályvezető az osztály állományát, az alosztályvezető az alosztály állományát és így tovább.

A másik csoportot a nyílt paranccsal, illetve megbízólevéllel ellátott ellenőrzésre jogosultak alkotják.

Az Utasítás szerint a nyílt parancs: a hivatásos állományú, ellenőrzést végző személy részére az arra jogosult parancsnok által kiállított szolgálati okmány, melynek jogosítottja az abban meghatározott rendőri szerveknél és tárgyban ellenőrzést, vizsgálatot folytathat, ennek során a nyílt és minısített iratokba betekinthet. A megbízólevél pedig, a közalkalmazott, köztisztviselő részére kiállított okmány, amely tartalma és felhatalmazása tekintetében megegyezik a nyílt paranccsal.

Nagyon fontos, hogy a nyílt parancsokat és megbízóleveleket évente felül kell vizsgálni, így általában egy évre adják ki azokat.

A nyílt parancsok, illetve megbízólevelek bemutatása során az ellenőrzés alá vontnak ellenőriznie kell, hogy azok érvényesek-e, illetve kiterjednek-e arra a területre, amelyet ellenőrizni kívánna az ellenőrzésre jogosult. Példaként azt tudnánk említeni, hogyha a nyílt parancsban, vagy a megbízólevélben az szerepel, hogy bűnügyi szakterületen bármilyen ellenőrzést végrehajthat, akkor a közterületi szolgálatot ellátó állomány felszerelését nem ellenőrizheti. Másik példaként felhozható, hogy például a nyílt parancs azt tartalmazza, hogy a Szekszárdi Rendőrkapitányság állományát ellenőrizheti a nyílt parancs, vagy megbízólevél birtoklója, akkor a Szegedi Rendőrkapitányság állományát nem ellenőrizheti.

Az ellenőrzések során az alábbi követelményeknek kell érvényesülniük:

– Az ellenőrzés csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő, legcélszerűbb módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra úgy, hogy – lehetőség szerint – ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan szolgálati feladatok végrehajtásában, illetve ne zavarja a szerv, vagy szervezet működését.

– Az ellenőrzés során az ellenőr és az ellenőrzött jogai, kötelezettségei olyan módon kerüljenek érvényesítésre, illetve teljesítésre, hogy az ne sértse az emberi méltóságot, a szolgálati és rendfokozati tekintélyt.

– Az ellenőrzés nem irányulhat a feltétlen hibakeresésre. Az ellenőrzést végző az eredmények és hiányosságok tényszerű megállapításával, az egyéni érdemek és hibák teljes körű feltárásával biztosítsa az ellenőrzés célját.

– Az ellenőrzés megállapításai legyenek megalapozottak, objektívek, következtetései reálisak. Az ellenőrzésnek nem lehetnek tisztázatlan vagy nem egyértelmű megállapításai.

– Az ellenőrzés fedje fel a hibák, valamint az elvárások és a gyakorlat közötti eltérések okait, továbbá a szabályozás esetleges hiányosságait is, tegyen javaslatot megoldásukra, illetve normaalkotásra. Az elöljárói intézkedésre is jogosult ellenőrző személy a hiba kijavítására felelőst és határidőt is jelöljön ki.

– Az ellenőrzés ténye, megállapításai minden esetben kerüljenek írásban rögzítésre.

Csak azok végezhetnek ellenőri tevékenységet, akik a szükséges képesítési követelményeknek eleget tettek, a vonatkozó jogszabályi, illetve norma előírásokat ismerik, és az ellenőrzött szakterület munkájában legalább három éves szakmai gyakorlattal, és kiemelkedő jártassággal rendelkezik.

Az ellenőrzésben nem vehet részt az, aki az ellenőrzött szerv, szervezet vezetőjének és az ellenőrzés alá vont személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, vagy volt házastársa; aki az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akire az ellenőrzés kihatással lehet, akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható.

Nagyon fontos, hogy az ellenőrzés céljának megvalósítása érdekében, az ellenőrzés idején, az ellenőrzést végzőnek joga van az ellenőrzés alá vont részére utasítást adni.

Az ellenőrzést végző az alábbiakra jogosult:

– személyazonosságának, ellenőrzési jogosultságának igazolását követően az objektumba belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni, ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe belépni;

– az ellenőrzés alá vont személyazonosságát megállapítani, meggyőződni szolgálati helyéről, beosztásáról, szolgálati feladatairól, azzal kapcsolatos jogairól, kötelmeiről;

– az ellenőrzés alá vont személy által használt szolgálati (vagy szolgálati célra használt) gépjárművet átvizsgálni;

– a titokvédelemre, az adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely iratba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíteni, dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot átvételi elismervény ellenében átvenni;

– az ellenőrzés alá vont személyhez kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni, nyilatkozatáról vagy valamely tény, körülmény fennállásáról, hiányáról jegyzőkönyvet felvenni;

– a szabályellenes szolgálati tevékenységet – a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel – megszakítani, illetve a szabályszegés természetének megfelelően a szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni;

– az ellenőrzés helyszínére rendelni vagy kérni az ellenőrzött parancsnokát, amennyiben az ellenőrzés alá vont személy a szolgálati feladat ellátására alkalmatlan állapotban van, vagy ha a továbbiakban parancsnoki intézkedésre van szükség;

– az ellenőrzött szerv működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben más szervektől felvilágosítást kérni;

– a feltárt hiányosságok, eltérések okáról az illetékes vezetőtől, vagy az érdemi ügyintézőtől tájékoztatást kérni, az ellenőrzés tárgyának megfelelő, szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről az ellenőrzött szervezet vezetőjét nyilatkoztatni;

– szolgálati feladatok végrehajtásánál az ellenőrzött szerv vagy szervezet értekezletén, beszámoltatásnál, eligazításon jelen lenni;

– az ellenőrzés megállapításait – a titokvédelmi és adatvédelmi szabályok betartásával, személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai, illetve más, előírt szolgálati célra felhasználni;

– az ellenőrzés során elszámoltatni az ellenőrzés alá vont személyt a nála lévő, a szolgálattal nem összeegyeztethető, illetve nem rendszeresített tárgyakról.

Az ellenőrzést végző kötelezettségei:

– a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint a belső normákban előírtakat, az ellenőrzési tervben foglaltakat, valamint az ellenőrzést elrendelő vezető rendelkezéseit maradéktalanul betartani;

– jelenteni parancsnokának, ha az ellenőrzési feladatra való megbízásával kapcsolatban, személyével szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn;

– az ellenőrzésre felkészülni, a vonatkozó normákat tanulmányozni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni;

– az ellenőrzés megkezdése előtt magát igazolni (szolgálati igazolványát és nyílt parancsát, illetve megbízólevelét felmutatni), közölni az ellenőrzés tárgyát, célját és menetét, és azt a tényt, hogy kép, hangfelvétel készült;

– mindazon személyeket kikérdezni, mindazon dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, akik meghallgatása, illetve amelyek vizsgálata elengedhetetlen a megalapozott vélemény kialakításához;

– a dokumentumokat – amennyiben nem kerülnek bizonyítás céljából átvételre – hiánytalanul, sértetlenül visszaszolgáltatni, illetőleg az általa eredetben átvett iratokról – titokvédelemre, adatvédelemre, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartásával másolat készítésének lehetővé tétele mellett – átvételi elismervényt adni;

– megállapításait kétséget kizáróan bizonyítani, hiányosság – az ellenőrzés helyén való, azonnali – felismerése esetén, annak ismertetésével a szabályszegésre az ellenőrzött személy vagy felettese figyelmét felhívni;

– az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul jelentést tenni, ha az ellenőrzés során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, illetve a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni, ha az intézkedéssel bűncselekmény elkövetésén éri tetten az ellenőrzés alá vontat;

– jegyzőkönyvet felvenni, ha a feltárt hiányosság azonnali intézkedést igényel;

– az ellenőrzés tényét, megállapításait az ellenőrzési naplóba bejegyezni;

– az ellenőrzés befejezését közölni, az ellenőrzött figyelmét felhívni észrevételezési, panasztételi jogára, az ellenőrzéssel kapcsolatos további kötelezettségeire;

– az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni;

– az ellenőrzés megállapításait az ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzés típusának megfelelően az ellenőrzött személlyel, annak parancsnokával, illetve a szerv vagy szervezet vezetőjével ismertetni, a szabályszegéssel gyanúsítható személlyel – a megállapítások szabályszegésre vonatkozó részét – minden esetben ismertetni;

– az ellenőrzés, valamint az ellenőrzés alapján indult eljárás során a tényállás felderítését, tisztázását elősegíteni, a szabályszegéssel érintett személyt megnevezni.

Az ellenőrzés alá vont jogosult:

– az ellenőr, vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését – az adott területre, objektumra érvényes – biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni;

– jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják;

– az ellenőrzés folyamán azzal kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni;

– az ellenőrzésnek az általa elkövetett szabályszegésre vonatkozó megállapításait, illetve az ellenőrzés egyéb adatait is megismerni;

– amennyiben összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az ellenőr kizárását kezdeményezni;

– jogorvoslati kérelemmel élni.

Az ellenőrzés alá vont köteles:

– az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a – vezetői ellenőrzés és a munkafolyamatba épített ellenőrzés esetét kivéve – szolgálati igazolvány és nyílt parancs, illetve megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni;

– az ellenőrzésnek magát alávetni, az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzésre jogosult utasításainak eleget tenni;

– lehetővé tenni az ellenőr objektumba való bejutását, a szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését;

– személyazonosságát szolgálati igazolványával, jelvényével igazolni, kérdésre közölni szolgálati helyét, beosztását, szolgálati feladatait, illetve azzal kapcsolatos jogait, kötelezettségeit;

– felszólításra megnevezni az ellenőrzés idején folytatott tevékenységre utasítást adó személyt, illetve az őt legutóbb ellenőrző elöljárót;

– a szolgálati vagy szolgálati célra használt gépjármű átvizsgálását lehetővé tenni;

– az ellenőr részére – szóban vagy írásban – a kért tájékoztatást megadni, a kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni;

– titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását, vagy átadását megtagadni;

– az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni;

– az ellenőrzés megállapításai alapján – elöljárója utasítása szerint – a hibák kijavítására, a mulasztás pótlására saját hatáskörébe tartozó intézkedéseket a megadott határidőre megtenni, és erről – elöljárója útján – tájékoztatást adni az ellenőrzésre jogosult részére;

– az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni;

– az ellenőrzés tényét elöljárójának jelenteni.

Az ellenőrzés tényét és megállapításait iratokban kell rögzíteni, így például szolgálati okmányok, eljárási, illetve más munkafolyamat során keletkező iratokban, ellenőrzési naplóban; ellenőrzési dossziéban; ellenőrzési jegyzőkönyvben; ellenőrzési jelentésben;

Amennyiben a szolgálati naplót kiváltó számítógépes ügyviteli rendszerben lehetőség van az ellenőrzés végrehajtásának megfelelő dokumentálására és archiválására, akkor az ellenőrzés ezen a módon is rögzíthető.

Az ellenőrzési naplóban történő rögzítés esetén, az ellenőrzési naplónak az alábbi adatokat kell kötelezően tartalmaznia:

1. az ellenőrzött szolgálati hely megnevezését, az ellenőrzés tárgyát;
2. az ellenőrzés alá vont személy(ek) nevét, rendfokozatát, beosztását;
3. a megállapított tényeket;
4. ha az ellenőrzésről külön jelentés készül annak tényét;
5. elöljárói intézkedésre jogosult részéről, a feltárt hiányosság kijavításáért felelős személy megnevezését, a határidőt;
6. az ellenőrzött nyilatkozatát, észrevételét (a megállapításokkal egyetért, nem ért egyet, vagy kiegészítést kíván tenni).

Az ellenőrzési naplólap eredeti példánya az ellenőrzést végző által önálló iratként, vagy az ellenőri jelentés mellékleteként kezelendő, a másodpéldány az ellenőrzött szervnél marad.

Az ellenőrzés alá vont az ellenőrzés tényével, módjával, megállapításaival szemben annak tudomására jutását követı nyolc napon belül panaszt terjeszthet elő.
A panasz elıterjesztésének az ellenőrzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Panasz ügyében az ellenőrzést végző állományilletékes parancsnoka, közalkalmazott és köztisztviselő jogállású ellenőr esetén a munkáltatói jogokat gyakorló vezető dönt.

Panasz benyújtására és elbírálására mind a hivatásos állományú, mind a közalkalmazotti és köztisztviselői jogállású, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló rendelet vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.

Összegezve a leírtakat elmondható, hogy a vezető az irányítása alá tartozó állomány tekintetében folytathat ellenőrzéseket, a nyílt paranccsal, illetve megbízólevéllel rendelkezők pedig az ezekben az iratokban feltüntetett állomány tekintetében, és tárgykörben folytathatnak ellenőrzéseket. Az ellenőrzés megkezdésekor kötelesek vagytok meggyőződni arról, hogy az ellenőrzést végrehajtani szándékozó személy valóban jogosult-e az ellenőrzés végrehajtására. Ha nem, akkor nem kell együttműködnötök, egyéb esetekben viszont kötelező segíteni az ellenőr munkáját. Az ellenőrzésről, mindig írásos anyagnak kell készülnie, amelynek másolatát részetekre át kell adni. Jogotok van az ellenőrzéssel kapcsolatban azonnal az ellenőrzési naplóban megjegyzéseket tenni, illetve 8 napon belül jogorvoslattal élni.

További kérdéseitekkel kapcsolatban forduljatok bizalommal hozzánk.

 

 

TMRSZ vezetősége