D-Day néven ismertté vált szakszervezeti kezdeményezésről

2009.09.12-i TMRSZ Vezetőségi Testület határozata

A TMRSZ Vezetői Testülete megtárgyalta a D-Day néven ismertté vált azon szakszervezeti kezdeményezést amely a Kormánynak a munkavállalói és szakszervezeti jogok csorbítására irányul.


Fotó: Stiller Ákos
Fotó: Stiller Ákos

A rendszerváltást követő 20 év folyamatosan a megszorításokról, a bérből és fizetésből élők kisemmizéséről, a politikai hatalom részesei és gazdasági holdudvara közpénzekből harácsolásáról szól. Ennek megjelenési formája, eszköze időről-időre a privatizáció, közbeszerzés, tanácsadás, racionalizálás, reform, átstruktúrálás, vagy éppen nemzeti konzultáció szemfényvesztő koreográfiája köré épül.

A munkavállalók, a magyar adófizetők elmúlt húsz esztendei zavartalan kirablása nem valósulhatott volna meg, ha vannak erős, a kormányzati hatalomtól független, hiteles szakszervezetek és szakszervezeti vezetők. Az állampárti SZOT vagyon milliárdos ingatlanvagyonának szétosztása, a szétosztásban anyagi érdekeltséget találó, a mindenkori kormányzattal a SZOT vagyon szétlopásában elvtelen érdekszövetséget kiépítő szakszervezetek vezetőinek tőkefelhalmozása, a munkavállalói jogok aprópénzre váltása, az elvtelen támogatások kialkudása és a kivételezett tisztségviselői státusok kialakítása olyan helyzetet teremtettek, ahol ezek a szakszervezeti vezetők zavartalanul és anyagilag érdekelten sütögethették pecsenyéiket, nem törődve a munkavállalók helyzetét nehezítő körülményekkel, jogszabály-változásokkal.

A TMRSZ megalakulása óta hangoztatja, hogy a munkavállalói érdekvédelmet többségében hiteltelen szervezetek, többségében megalkuvó, és korrupt, a hatalomnak és a politikai résztvevőknek lefekvő, és a gőzleeresztés szelepjét eljátszó szakszervezetek képviselik.

A kormányzatnak a rendőri hivatással és általánosságban a munkavállalói jogokkal szembeni törekvése elfogadhatatlan, de az ezzel szembeni tiltakozás csak akkor lehet hiteles a munkavállalók szemében, ha azt olyan szakszervezetek és olyan szakszervezeti vezetők hangoztatják, illetve képviselik, akik nem kollaboráltak az elmúlt 20 év munkavállalókat nyomorító kormányzati törekvéseivel, akik nem írtak alá évről-évre jogfosztást szentesítő megállapodásokat egy-egy zsíros igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságért, visszafoglalkoztatásért, vagy éppen a névérték 10%-áért adott üdülési csekkért.

Ezeknek a szakszervezeteknek a vezetői most, amikor egy újabb kormány újabb munkavállaló ellenes megnyilvánulása veszi kezdetét, a szokásos módon jajveszékelnek, amely mögött valójában saját kivételezett pozícióik féltése körvonalazódik és mutat készséget az aktuális kormányzat felé, hogy hajlandóak bármikor, bárkit eladni, csak éppen kiváltságaik megmaradhassanak. A tiltakozó szakszervezeti tömörülés sokadszor kívánja eljátszani a „tiltakozunk-tárgyalunk-megállapodunk-sikerként tálaljuk” receptet és cserébe újabb kedvezményeket kívánnak maguk számára bezsebelni.

A TMRSZ nem egyezett bele sem eddig, sem ezt követően munkavállalói szerzett jog elvételébe!

A TMRSZ ha kell, és ha lehetősége adódik rá, tiltakozni, demonstrálni fog, de nem olyanokkal, akik már eddig is sok alkalommal árulták el egy-egy tál lencséért az általuk képviseltek szerzett jogait. A TMRSZ egyetért a tiltakozókkal abban, amit mondanak, de azzal nem ért egyet, hogy ezekkel a hiteltelenné vált tisztségviselőkkel egy tálból cseresznyézzen, mert ez jóra nem vezethet.

A most tiltakozó szakszervezetek az összefogásra hívták fel a TMRSZ-t, hogy csatlakozzunk és együtt lépjünk fel a kormányzat nyomorító intézkedései ellen. Sokadszor tették ezt meg és néhányszor a TMRSZ csatlakozott is ezekhez a felhívásokhoz, aztán a végén mindig magára maradt és csak később derültek ki a turpisságok. Később derültek ki, hogy éppen igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tagságot, hogy éppen nyugdíj mellett több százezres apanázst, tanácsosi címet, üdülőt, vagy üdülési csekket 10%-os értéken kapott a megállapodást aláíró szakszervezet, vagy annak vezetője.

A TMRSZ-t mint a rendőrség ma már legtöbb munkavállalót tömörítő szakszervezetét a közelmúltban ismét összefogásra szólították fel a társ szakszervezetek vezetői. A TMRSZ annyit kért, hogy felkérésük komolyságát erősítendő, adjanak közre a TMRSZ meghurcolt tisztségviselője, Szima Judit mellett egy szolidaritási nyilatkozatot és ennek közzétételét követően el fogjuk hinni a felkérést megfogalmazók szándékának komolyságát.

Úgy gondoljuk ez nem teljesíthetetlen kérés. Nem lehet vita tárgya, hogy ma Szima Juditot a kormányzati hatalmat megtestesítő nyomozó ügyészség azért vegzálja, azért fenyegeti börtönnel, azért szakít ki egy 11 éves fejlődő gyermeki lelket megszokott közösségéből, mert a TMRSZ főtitkára elvtelen alkuktól tartózkodva, bátran áll ki a magyar rendőrség munkavállalóinak az érdekét védelmezve.

Úgy gondoltuk, hogy ennek ténye ezeknek a szakszervezeteknek is nyilvánvaló és az általuk hivatkozott összefogás egyik példája, a szolidaritás megnyilvánulása lenne ha egységesen állnának ki tiltakozni egy közlemény erejéig a TMRSZ és Szima Judit mellett.

Az együttműködés érdekében ezt a közleményt nem voltak hajlandók megtenni, amely egyértelmű és világos üzenet arra, hogy ismételten és valójában csak saját egyéni érdekeik számítanak, a munkavállalók jogainak védelme, az erős, tiltakozni és fellépni hajlandó munkavállalói kiállás pedig hiányzik.

A TMRSZ erre is és egyes szakszervezeti vezetők közismert egyéni ambícióira, a pártpolitika ráépülésére alapozva jelenleg nem tartja sem célszerűnek, sem időszerűnek azt, hogy az egyébként deklarált célokkal egyetértve és elítélve a kormányzat munkavállaló és szakszervezet ellenes törekvéseit közösen lépjen fel olyan szakszervezeti vezetőkkel, akik már eddig is többször váltak hiteltelenekké a munkavállalói érdekvédelemben.

Megfogalmazott céljaikkal, a munkavállalók számára elfogadhatatlan kormányzati törekvésekkel szembeni tiltakozással egyetértünk, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok hitelesség nincs a tiltakozásuk mögött.

Ma Magyarországon a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és annak főtitkára azon kevés kivételt jelentő szakszervezet és szakszervezeti tisztségviselő közé tartozik, aki az elmúlt években nem kötött mutyi megállapodásokat a kormánnyal, a kormány képviseletében eljáró személyekkel, saját maga számára nem könyökölt ki kivételes bánásmódot, kivételezett státust, vagy jutalmat.

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete elkötelezett híve a megalkuvás nélküli munkavállalói érdekvédelemnek, a magyar munkavállalók, a magyar rendészeti dolgozók helyzetének javításért pedig úgy áll ki, hogy a színfalak mögött nem azt mondja és nem úgy tesz, ahogy azt a mindenkori politikai hatalom elvárja.

Fentiekre figyelemmel a tiltakozás céljaival egyetértünk, de a fenti fenntartások és magyarázat megfogalmazása elengedhetetlen mindazok számára akik esetleg nem rendelkeznek naprakész információval arra, hogy a TMRSZ miért tartja távol magát a politikai haszonszerzéstől motivált és napi pártpolitikai csatározássá silányult D-day-nek nevezett performansz-sorozattól.

A TMRSZ 12 pontos követelése, melyet már 2011. tavaszán is meghirdetett:

Hivatásunk és az állampolgárok védelmének biztosítása érdekében követeljük:

1. “Halálpálya” helyett, kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító Életpályát!

Elég a politikusi ötletbörzékből, elég az országgyűlési szavazógépezet állampolgárokat nyomorító döntéseiből, melynek okozóiként a politika a tisztességgel szolgáló rendőrt jelöli meg!

2. A jelenleg hivatásos állományúak változatlan feltételekkel vonulhassanak nyugállományba!

A jövőben felszerelő rendőrök számára pedig a szolgálati nyugdíj intézményének a megőrzése, amely a jövő rendészetének záloga, és ezt csak az érdekegyeztetés szabályainak a tiszteletben tartásával, érdemi tárgyalások útján lehet megpróbálni módosítani!

3. A már nyugállományúak státuszának és juttatásainak megőrzését!

4. Az illetmények több éves befagyasztását kompenzáló illetményemelést.

Elég a hazudozásokból, ezért követeljük:

– A bér EU szintű felzárkóztatásának haladéktalan megkezdését 2011-ben!
– Lázár János FIDESZ politikus 2010-ben tett olyan ígéretet, hogy kormányra kerülésük esetén a kezdő rendőrök illetményét nettó 150 ezer forintra emelik!
– A sztrájkjogot!
– A 13. havi külön juttatás visszaadását!
– Az utazási bérlet, a tanévkezdési segély, és az étkezési utalvány adómentesen adható juttatásainak a visszaállítását az összes munkavállalónál!

5. Törvényileg 2/3-osan garantált legyen az illetményalap, és a bértábla inflációval történő évenkénti emelése!

6. Heti 40 órás munkaidő felett, ellentételezés nélkül ne lehessen munkavégzésre kötelezni bennünket!

Elég az évi 150 órás ingyenmunkából, robotból! Elég a jobbágy sorsból! A XXI. században ne lehessen robotra kötelezni senkit, így a magyar rendőrt sem!

7. Az egészségmegőrzéshez, a rekreációhoz és az elvárt fizikai erőnlét biztosításához szükséges feltételeket az állam biztosítsa!

8. Korszerű védő- és munkaeszközöket!

Törvényi fenyegetettséget, annak érvényesítésének garanciáit követeljük a megszegőkkel szemben! A rendőrök életét eddig kockáztató bűnösök felelősségre vonásának megkezdését! A védőeszközök és munkaeszközök meglétét, a munkahelyi körülményeket az érdekképviseletek a civil szféra munkavédelmi szervezeteivel akár együtt, akár külön-külön is ellenőrizhessék!

9. A rendőri vezetői kiváltságok azonnali megszüntetését! Ahogy nincs ingyen ebéd, úgy ne legyen ingyen szolgálati autó, ne legyen ingyen kollektív illetményeltérítés, ne legyen szabadkőműves páholy mintájára működtetett Főkapitányi Klub sem!

10. Követeljük a bevezetett megbízhatósági vizsgálat eltörlését, vagy annak országgyűlési képviselőkre, közjogi méltóságokra való kiterjesztését is!

Követeljük a kettős állampolgárság nyilvánosságra hozatalát a közjogi méltóságoknál, a választott országgyűlési-, önkormányzati-, és EU-s képviselőknél, annak vizsgálatát a választási bizottságok által és a szavazólapokon a kettős állampolgárság feltüntetését, hiszen a magyar érdekekkel ellentétesnek értékelt rendészeti vonatkozású döntések veszélyeztetik a közrendet, a magyar állampolgárok közbiztonságát, a Magyar Köztársaság szuverenitását!

Követeljük a bűnösök jogainak védelme helyett előtérbe helyezni az áldozatok jogainak védelmét!

11. Elég a bűnöző hordák garázdálkodásából!

Követeljük, hogy a kormány a folyamatos tartalom nélküli nyilatkozatok helyett, tettekkel is becsülje meg a rendőreit! Pénzt! Paripát! Fegyvert! Hatáskört!

Mi nem pénzbehajtók vagyunk, hogy teljen az elitnek luxusaudira, luxus szolgálati lakásra, bank konszolidcióra, hanem rendőrök, akik a magyar állampolgárokat szolgálni és védeni akarjuk!

A rendőrök önbecsülését adja vissza a kormány és az Országgyűlés, hogy a magyar állampolgárok büszkék lehessenek a Magyar Rendőrségre, a magyar rendőrökre és ne kelljen rettegniük a bűnöző hordáktól sem vidéken, sem a fővárosban!

12. Hozzáértő és tisztességes rendészeti szakembereket a döntési pozíciókba! Elég a dilettantizmusból, a rendészet rombolásából!

Erős, szakmai és megbecsült rendőrséget követelünk!

Az állampolgároknak ne vegyék el azt a jogát, hogy hazánkban biztonságban éljenek, nekünk pedig azt a jogunkat, hogy szolgálhassunk méltósággal, tisztességgel és becsülettel!