Kóros elmeállapot…

Laukó László volt TMRSZ tisztségviselő, jelenleg Lázár János nevéhez kötődő és az általa létrehozott szakszervezet tisztségviselője

igaz, hogy a bűncselekményt elkövette a TMRSZ sérelmére,

de jogerősen azért szüntették meg az ügyet ellene,

mert – a Békés Megyei Bíróság álláspontja szerint kóros elmeállapotú Btk.22. §.b) pont,

valamint azért is, mert cselekményét

téves feltevésben hajtotta végre!


Kóros elmeállapot

Laukó László a TMRSZ Küldöttértekezletének napján 2009. november 18-án a TMRSZ tulajdonát képező autót ismeretlen személynek főtitkári engedély nélkül átadta és Kondorosról a lakóhelyéről Szekszárdra küldte le, majd vissza Kondorosra.

Ez idő alatt Laukó László mindvégig Budapesten tartózkodott, a Küldöttértekezletet nem hagyta el, ahhoz többször érdemben hozzászólt és irányította a törvényes működés megbénítását célzó eseményeket. Így többek között a rendezvényen rendbontóként megjelent dr. Galsa Péter, Horváth László és Sipos János ténykedését is.

2009.12.09-én tesz feljelentést a TMRSZ.

2010. 03.11. –én a Gyulai Nyomozó Ügyészség a nyomozást részben megszünteti.

A jármű önkényes elvétele bűncselekmény megvalósulásához szükséges elkövetési magatartás, a jogtalan használat a gyanúsított részéről ezért kétséget kizáró módon nem volt bizonyítható a nyomozás során, ezért a nyomozás megszüntetéséről határoztak.

2010.04.26. –án a Gyulai Nyomozó Ügyészség a sikkasztás bűntette miatti nyomozást megszünteti, Laukó Lászlót megrovásban részesíti.

2010.05.06. –án TMRSZ panasszal él a Békés Megyei Főügyészségen

Indítványoztuk, hogy a Békés Megyei Főügyészség vizsgálja meg Laukó László gyanúsítottnak az arra vonatkozó státuszát, hogy cselekményét rendelkezési állományban lévő hivatásos állományú rendőrként, munkaköri kötelességén belül követte-e el.

A nyomozó hatóság tényként állapította meg Laukó László bűnösségét és annak ellenére, hogy bűntetti alakzat megvalósulását is tényként értékelte, mégis úgy vélekedett, hogy szükségtelen a legenyhébb szankció kiszabása is, ezért vádemelés mellőzése mellett megrovásban részesítette a terheltet.

A nyomozó hatóság nem vette figyelembe a Laukó László vallomásában meglévő ellentmondást, amely bizonyítéka annak, hogy a vádlott nem mondott igazat valós célját illetően, amikor a gépjárművel kapcsolatos kezelési kötelezettségét megszegte.

Fentiek figyelembevételével Laukó László cselekménye saját személyes státuszát, közmegbízatását tekintve, továbbá eredeti céljaihoz képest a sikkasztással mint eszközcselekménnyel a cél elérése és ezáltal a szervezetnek beláthatatlan mértékű kár okozásának szándéka, a tagság személyes adatainak a védett helyszínről történő megszerzése a küldöttek egy részének félrevezetésével, mind olyan minősítő körülmények amelyek fogalmilag egyenként is, de összességükben különösképpen kizárják azt, hogy Laukó László által elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességének a csekély foka szükségtelenné teszi a vádemelést és a bíróság részére a döntés megadásának a lehetőségét.

Ezt követően az ügy bírósági szakba került, majd a bíróság felmentette Laukó Lászlót bűncselekmény hiányában.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, majd érdekes és érthetetlen módon a felettes Békés Megyei Főügyészség a fellebbezést módosította, írásbeli beadványában már a felmentést és az eljárás megszüntetését indítványozta.

Békés Megyei Bíróság megváltoztatta az ítéletet és megállapította Laukó László – kondorosi KMB-s TMRSZ-ből méltatlanság miatt kizárt- bűnösségét azaz, hogy a sikkasztás bűntettét elkövette, de az ítélet alapján Laukó László ellen az eljárást meg is szüntette, mivel Laukó László kóros elmeállapotú Btk.22§.b) pont, valamint azért is, mert cselekményét téves feltevésben hajtotta végre, azaz, hogy az a társadalomra nem veszélyes.

Az ítélet 2011.05.26-tól jogerős!

A jogerős ítélet dátumának talán azért van jelentősége, mert a jogerős ítélet után 8. napra a főtitkárt letartóztatják. A nyomozó hatóság sajtónyilatkozatai szerint „konkrét számadatokkal alátámasztott feljelentés” alapján. Miért is változtatta meg a Megyei Főügyészség a bűnösség megállapítása és az intézkedés kérése után fellebbezését, és már ekkor felmentést és az eljárás megszüntetését kérve?

Aki bűnügyi területen dolgozott és példának okáért hallott már a vádalku intézményéről is, annak több sejtése is lehet!

Aztán az is érdekes és elgondolkodtató momentum, hogy TMRSZ az ítéletet késedelmesen csak 2011.08.08-án vehette kézhez.

 

 

TMRSZ