Nyomatékosan szeretném felhívni az Ön és klubtársai szíves figyelmét arra, hogy a válaszlevele azon része, amely szerint a szakszervezetnek nincs köze ahhoz, hogy ezeken a klubdélutánokon Önök miket tárgyalnak meg, és milyen egyeztetéseket folytatnak a belügyminiszterrel, alapvető tárgyi tévedést tartalmaz, és a Klub működésével kapcsolatban vet fel törvényességi aggályokat.
Szám:Kü-144/2011/2.
Ügyintézőjük: dr. Halmosi Zsolt
Dr. Halmosi Zsolt Klubelnök részére,
Főkapitányi Klub Vezetője!
S Z É K H E L Y É N
Tisztelt Klubelnök Úr!
Megkaptam válaszlevelét a Főkapitányi Klub (továbbiakban: Klub) természetét, hatáskörét és működési körét illetően, csak éppen annak okán, hogy válaszlevelének egyes tartalmi elemei önellentmondásban vannak válaszának más részeivel, engedje meg, hogy ezekről az alábbi felvetésekkel forduljak a sajtó nyilvánosságához és személy szerint Önhöz is, megragadva levele azon részét, amely szerint bármilyen egyéb kérdés kapcsán szívesen áll még a rendelkezésemre.
Levele alapján tényként szögezhető le, hogy a Főkapitányi Klub a Magyar Köztársaság Rendőrsége meghatározott szolgálati beosztásait betöltő hivatásos állományú rendőrökből tevődik össze. Amennyiben csak ezt veszem alapul, már megállapítható, hogy a Rendőrség és a Klub között szoros személyi átfedés van.
A válaszlevele azon formai részét illetően, hogy a fejlécben BM-es telefonszám, fax szám, rendőrségi email-cím olvasható és levele végén aláírásként használja rendfokozatát és a megyei rendőrfőkapitányság 1-es számú körbélyegzőjét is, már visszás és megkérdőjelezhető tájékoztatása azon részének a valóságalapja, hogy a Klub csupán a tagok adózott, anyagi hozzájárulásából fedezi a működését és mintegy civil szerveződés fejt ki olyan tevékenységet, amely – szavaival élve – olyan kialakított állásfoglalásokat, véleményeket fogalmaznak meg a rendészet működésével kapcsolatban, amely reményeik szerint befolyásolja a döntéshozókat.
Nem beszélve arról, hogy az iktatási szám is kísértetiesen hasonlít arra, de legalábbis alappal enged arra következtetni, mint ha ezt a Klub levelet a rendőrség iktatási rendszerében is iktatták volna, azaz nem csupán a Klubtagok végzik az iratkezelés fáradságos munkáját hanem Klubelnök Úr irnyítása alatt lévő rendőr-főkapitányság segédhivatalának a dolgozói is. Ez esetben viszont jogos az a következtetés, hogy a Klub működési fedezetének forrását nem csupán a tagok által befizetett évi 20 ezer forintos tagdíj jelenti, hanem például a megyei rendőr-főkapitányság erőforrásainak az igénybevétele sem idegen a Klub működésétől. Ez esetben viszont tényként állapítható meg, hogy ha válaszlevele ezen része nem fedi a valóságot, akkor a többi résszel kapcsolatban is fogalmazódhat meg fenntartás azok valóságtartalmát illetően.
Nyomatékosan szeretném felhívni az Ön és klubtársai szíves figyelmét arra, hogy a válaszlevele azon része, amely szerint a szakszervezetnek nincs köze ahhoz, hogy ezeken a klubdélutánokon Önök miket tárgyalnak meg, és milyen egyeztetéseket folytatnak a belügyminiszterrel, alapvető tárgyi tévedést tartalmaz, és a Klub működésével kapcsolatban vet fel törvényességi aggályokat.
A Hszt. 30.§-a ugyanis az állományilletékes parancsnok kötelezettségeként határozza meg a szakszervezettel való együttműködés kötelezettségét. Ha Ön és klubtársai állományilletékes parancsnokok, akkor ez a státus a nap 24 órájában köti önöket, még akkor is, ha különböző tematikájú klubdélutánokon tárgyalják meg az állományt érintő jogszabály-módosítási koncepciókat, vagy konkrét tervezeteket.
Ahogy a közrendőr rendőrnek minősül a nap 24 órájában, úgy az állományilletékes parancsnokok sem vethetik le a státuszukat a hivatali munkaidő lejártakor. Képletesen szólva hiába esik ki a toll a kezükből délután négy órakor, Önök klubtagok még azt követően is rendőröknek, mégpedig többségükben állományilletékes parancsnoki beosztást betöltő rendőröknek minősülnek.
Javasolom Klubelnök Úrnak, hogy az ezt követő klubdélutánokon rendszeresen tanulmányozni szíveskedjenek klubtársaival a Hszt. IV. fejezetében foglaltakat és meggyőződésem, ezt követően az abban foglaltak szerint egyet fog érteni azzal, hogy a Klub tagjai nem határolódhatnak el attól a ténytől, hogy a munkaidejük lejártát követően, ha állományilletékes parancsnoki beosztásukra figyelemmel megbeszéléseket folytatnak, javaslatokat fogalmaznak meg, ott a tájékoztatási, illetve együttműködési kötelezettségük úgyszintén fennáll a rendőrség legnagyobb létszámú szakszervezetével. Meg az összes többivel is.
Felhívom Klubelnök Úr figyelmét arra a szintén nem elhanyagolható körülményre is, hogy a belügyminiszter és a klubtagok közötti megbeszélés kapcsán elfogadhatatlannak és egyben cinikusnak tartom azt az álláspontját, miszerint: „… ahol a miniszter út tájékoztatott bennünket a nyugdíjrendszer és az életpálya modell kidolgozásával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről, de ennek tartalma és az ülésen elhangzó észrevételek és vélemények nem tartoznak az Ön kompetenciájába.”.
Klubelnök Úr álláspontja a fenti gondolatokkal kapcsolatban több lényegi következtetésre ad alapot. Az első, hogy a szakszervezeteket megillető jogosultságok vonatkozásában mind Ön, mind klubtársai, mind pedig a belügyminiszter lényeges szerepzavarban, jobb esetben ismerethiányban van.
A legutóbbi RÉF ülésen ugyanis a belügyminiszter azt a tájékoztatást adta 2011. április 5-én, hogy várja a szakszervezetek javaslatait, mivel a kormánynak még nincs konkrét elképzelése sem a szolgálati nyugdíj rendszerének, sem az életpálya modell kialakításának kérdéskörében.
Az Ön tájékoztatása viszont cáfolja, azaz meghazudtolja a belügyminiszter szavait, mivel a Klubban a belügyminiszter már 2011. március 29-én megvitatta a kormányzat elképzelését e két kérdéskörben. Adódik a kérdés, hogy akkor a RÉF csupán formális fóruma az egyeztetésnek? Illetve adódik a kérdés, hogy az Ön tájékoztatását alapul véve ezek szerint a belügyminiszter nem mondott igazat a sajtó nyilvánossága előtt tartott RÉF ülésen? Ez esetben a szó legnemesebb értelmében megköszönjük Klubelnök Úr akaratlan segítségét is, hogy a belügyminiszter mondandójának megkérdőjelezésére alkalmas tájékoztatást adott. Természetesen a legközelebbi alkalomkor a belügyminiszter urat szembesíteni fogjuk korábbi nyilatkozata és az Ön nyilatkozata között meglévő ellentmondással és annak feloldását fogjuk megkísérelni.
A valódi egyeztetés ezek szerint a Klubban zajlik, illetve zajlott le.
Ha pedig már március 29-én a volt kormányzati javaslat, akkor április 5-én a belügyminiszter miért tagadta azt le, miért nem ismertette és vitatta meg a munkavállalói szakszervezetekkel e kérdéseket: Legfőképpen a RÉF ülésen részt vevő és jelenlévő egyszerű klubtagok – úgy mint Hatala József és Lajtár József klubtagok -, miért nem emelkedtek szólásra, hogy de hiszen Belügyminiszter Úr! Meg is beszéltük már ezeket a kormányzati elképzeléseket, most miért tetszik azt mondani a szerencsétlen szakszervezeteknek, hogy nincs a kormányzatnak elképzelése e kérdéskörökben? Nem emlékszik tán arra, hogy mi el is mondtuk erről a véleményünket? Belügyminiszter Úr! Ha ismeri a klubtagok véleményét, miért tetszett utasítást adni arra, hogy az utolsó őrmester véleményét is kérdezzük meg a megbeszélt kérdőívek nemzeti együttműködéses kibocsátásával?
Sajnálatos módon a jelenlévő egyszerű klubtagok vagy nem emlékeztek, hogy volt ilyen megvitatás, vagy nem tartották lényeges törvényi kötelezettségnek azt a kötelezettségüket, amelyet a Hszt. 30.§-a még egyelőre rájuk nézve is kötelezően megfogalmaz.
Fentiek alapján álláspontom továbbra is az, hogy a Főkapitányi Klub működése zavaros, átláthatatlan, törvényileg aggályos a működése során felhasznált állami erőforrások igénybevételének jogszerűsége, törvényessége, amely a Rendőrségbe vetett közbizalom megingatására is alkalmas lehet.
Aggályos továbbá, hogy a klubtagok az állományilletékes parancsnoki illetőségüket sutba dobva, hatásköri kötelezettségüket (egyeztetési, tájékoztatási kötelezettség) figyelmen kívül hagyva olyan az állomány és a rendészet jövőjét illető kérdéseket tárgyal meg suttyomban a hivatalban lévő belügyminiszterrel, amelyet a szakmai érdekegyeztetés fórumán a belügyminiszter letagad, hogy létezik, az egyszerű klubtagok pedig elhallgatják a megbeszélésen elhangzottakat.
Mindezek tetejében pedig Ön, mint Klubelnök, veszi magának a bátorságot, és azt írja nekünk, hogy a legnagyobb rendőrszakszervezettől megtagadja a válaszadást – főkapitányként és Klubelnökként is aláírva ezt a levelet – mivel nem tartozik a szakszervezetekre az a kérdés, hogy önök főkapitányok egy klubdélután vagy klubdélelőtt keretében megtárgyalták a rendészet jövőjét flevázoló kormnyzati elképzeléseket, sőt még javaslatokat is tettek.
Volt szerencsénk néhány ilyen klubtagok által megfogalmazott levélnek az elolvasására, amelyet a parancsnoki gondoskodás helyett inkább a felfelé nyalunk, lefelé taposunk jegyében fogalmaztak meg az egyszerű klubtagok.
Klubelnök Úr!
Továbbra is várom tájékoztatását az álláspontom szerint közérdekűnek minősülő kérdésekben, egyben tájékoztatom, hogy a Főkapitányi Klub teljesebb körű bemutatása szándékának jegyében az eddigi levelezésünk alapján tagságunk tájékoztatására a szükséges intézkedéseket megtesszük.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosától, az adatvédelmi biztostól, valamint a Legfőbb Ügyésztől tájékoztatást kérünk arról, hogy közérdekűnek minősülnek-e a klubban megtárgyalt kérdések, adatok.
Valamint az eddigiek alapján felhívjuk az Állami Számvevőszék figyelmét arra, hogy a Rendőrség egyes szervezeti egységei gazdálkodásának vizsgálata során különös figyelmet fordítsanak arra, hogy a Főkapitányi Klub és a szervezeti egységek vezetőinek személyi átfedése miatt az esetleges erőforrások felhasználása jól elkülöníthetően és átláthatóan valósult-e meg.
Bízom abban, hogy Klubelnök Úr felülvizsgálja eddigi – meggyőződésem szerint jogilag nyilvánvalóan tarthatatlan – álláspontját és a további bonyodalmak elkerülése érdekében a szükséges tájékoztatást mind szakszervezetünk, mind pedig a széles közvélemény számára rövid időn belül megadja.
Szekszárd, 2011. április 12.
Üdvözlettel:
Szima Judit főtitkár
Letölthető anyag: Halmosi Úr válaszlevele
Előzmény: Főkapitányi Klub – Terelő válasz