A BRFK-n a TMRSZ irodába vezető utat a szakmai vezető szabja meg, a TMRSZ irodában is az tartózkodhat, akit a vezető engedélyez.
Szám: Kü-193/2008.
Dr. Tóth Gábor r. vezérőrnagy
Rendőrségi főtanácsos
Budapest Rendőr-főkapitánya
részére
Budapest
Tisztelt Főkapitány Úr!
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 33.§.(1) bekezdése alapján
Kifogást
nyújt be a BRFK. ellen a szervezetünket közvetlenül érintő jogellenes intézkedése miatt.
I n d o k o l á s
Történeti leírás: 2008.október 28-án a szervezet főtitkáraként tájékoztattam a Mosonyi úti TMRSZ irodavezetőt, szíveskedjen részemre (részemre) engedélyt kérni, hogy a hivatalos célra használt magántulajdonú gépkocsimat, mely erre tekintettel szolgálati gépjárműnek minősül a Mosonyi utcai parkolóban leállíthassam. Közöltem az irodavezetővel, hogy kk. gyermekem is velem érkezik, mivel iskolaszünet van és elhelyezéséről gondoskodni nem tudok.
Rövid idő elteltével Mohácsiné közölte vele, hogy Pusztai alezredessel beszélt, aki közölte vele, hogy nekem mindenhova van engedélyem.
Ezt követően a Mosonyi utcai TMRSZ irodába érkeztem, ahol az aznapi feladataimat kívántam elvégezni.
Rövid idő múlva egy kollega érkezett, aki azt közölte, hogy a gyerekemet vigyem ki az objektum területéről, mert azt a Pusztai alezredes nem engedélyezte. Telefonon beszéltem az objektum parancsnokával, aki arról tájékoztatott, hogy valóban az irodában az tartózkodik, akit a TMRSZ oda beenged, de az odavezető utat azt ők szabják meg.
Majd rövid idő múlva az irodában tartózkodó TMRSZ jogi tisztségviselő, akivel tárgyaltam elment és az őt lekisérő kollega azt közölte, hogy Pusztai alezredes kutakodott azután, hogy a személy miként jött be az épületbe stb.
Az engem beengedő kollegával jelentést íratott.
Az irodából eljövet arról szereztünk tudomást, hogy Pusztai úr kiadta, hogy csak szolgálati jegyen lehet engedélyt kérnem a továbbiakban a parkolásra, valamint a TMRSZ irodában való tartózkodásra.
Miután halaszthatatlan feladataim adódtak, a Mosonyi úti TMRSZ irodavezető 29-re és 30-ra is kérte szolgálati jegyen az engedélyt a parkolásra, illetve a TMRSZ irodában való tartózkodásra, amit Pusztai alezredes mindkét alkalommal a gyerekem kivételével engedélyezett, így feladataimat másik időpontra kellett áttennem, ami a munkánkat akadályozta.
A tegnapi napon általa kiadott körlevél szerint munkaidőn túl csak az ő engedélyével lehet benn tartózkodni, ami szintén sérti a Hszt.28.§-t, ami kimondja, hogy a szakszervezet munkaidőben és munkaidőn túl is jogosult használni a munkáltató berendezéseit, így az általa kijelölt irodát is.
Az általa kiadott körlevél alapján pedig belügyeinkbe avatkozik bele, amitől a munkáltatónak tartózkodnia kellene.
A mai napon telefonon 14,15 perckor még beszéltem Pusztai alezredessel, hogy a problémát meglehet-e oldani, de annyira cinikusan, gúnyosan és lekezelően beszélt, valamint „drágámozott”, amiért rendre is kellett utasítanom, de a vele folytatott beszélgetés csak abban erősitett meg, hogy Pusztai alezredes nem hajlandó a szakszervezettel tárgyalni és sértő megnyilatkozásai parancsnoki helyzetéhez méltatlan megnyilvánulása azt mutatja, hogy mennyire nem kíván együttműködni a szakszervezetünkkel.
A TMRSZ a BRFK-n reprezentativ szakszervezet, a legnagyobb létszámmal rendelkezik és álláspontunk szerint
- 1. Pusztai alezredes a hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor a TMRSZ irodába kiskorú gyermekem felügyeletem alatti bevitelét megakadályozta,
2. hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor szolgálati jegyen kívánja engedélyeztetni a TMRSZ főtitkárának a TMRSZ irodahelyiségében való tartózkodását,
3. illetve hivatali helyzettel való visszaélés az, hogy a TMRSZ irodába érkezőket is szolgálati jegyen kell bejelenteni
4. és hivatali visszaélés az is, hogy munkaidőn túl is engedélyköteles a TMRSZ tisztségviselőinek is a benntartózkodás,
5. valamint az is, hogy az irodánkban az érintettek akkor jöhetnek be, ha azt ő vagy az általa kijelölt személyek engedélyezték..
A munkáltató nem működött együtt a szakszervezetünkkel, a TMRSZ főtitkárát beengedő személlyel jelentést írattak, tudomásunk szerint fegyelmit is indíttat ellene, ezzel pedig Pusztai úr intézkedése működésünk akadályozására irányul.
Ezzel megsértette a Hszt.28.§-át. A Hszt. 28. § (1) bekezdése alapján a fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit.
A BRFK lényeges szakszervezeti jogosultságot akadályozott meg hivatali helyzetével visszaélve, ezért éltünk a kifogás jogintézményével.
A BRFK. jogszabályi rendelkezés hiányában tesz különbséget szakszervezetek között. A jogsértés a szakszervezetek közötti indokolatlan és a TMRSZ-re nézve egyértelműen hátrányosan ható megkülönböztetésből adódik.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Estv.) 1.§-ában foglaltak szerint: „a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.”.
Az Estv. 8.§ t/ pontja szerint: „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.”.
Nemzetközi jogi vonatkozásban:
Jelen esetben a BRFK által tanúsított magatartás olyan nemzetközi jogelveket is semmibe vesz, amelyek hazánkban is hatályos jogelvek, továbbá, amennyiben a hazai jogi jogorvoslati fórumok nem biztosítanak (mert nem tudnak, vagy nem akarnak jogorvoslatot biztosítani, és az egyébként bűnös magatartást a büntetőjog eszközrendszerével szankcionálni), megfelelő jogérvényesülést, lehetővé teszik nemzetközi bírói fórumokon megtámadni a sérelmezett jelenséget. Ugyanis a jelenlegi munkáltatói „jogértelmezés” jogsértés nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes ,munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei semmilyen visszatartó jogi előírást nem vesznek figyelembe, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének lehetősége adódik.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).
Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.
Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.
A fent előadottakból megállapítható, hogy a BRFK a hivatali helyzettel való visszaéléssel a TMRSZ-nek jogtalan hátrányt okozott, a bűnösen jogsértő állapotot tart fenn még a mai napig is.
A BRFK mint munkáltató megsértette az Mt. idevonatkozó szakasza és az 1996. évi XLIII. Tv. 5.§.) 1) (2) (3) bekezdését, mivel a jogokat és kötelezettségeket nem a rendeltetésüknek megfelelően gyakorolta, illetve teljesítette, szervezetünket diszkriminálta, működésűnket akadályozta.
Amennyiben Ön a kifogással nem ért egyet a 31.§.(4) bekezdésére figyelemmel egyeztetésnek van helye, melyet a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül, azaz 2008. november 4-ig meg kell kezdeni.
Szekszárd/Budapest, 2008. október 30.
Tisztelettel:
Szima Judit
TMRSZ főtitkár