Ismét RRI

Bírósághoz fordultunk a szakszervezeti jogok durva megsértése miatt.

 

FMBORFK-1/2008.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Budapest

 

Tisztelt Fővárosi Munkaügyi Bíróság!

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete kérelmező / továbbiakban TMRSZ/ székh: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) a törvényes határidőben a TMRSZ által bejelentett kifogás tárgyában – figyelemmel a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 31.§-ában foglaltakra –

 

k é r e l m e t

 

nyújt be a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (1675 Budapest Pf. 10. tel: 0612968045) kérelmezett (továbbiakban: kérelmezett) ellen a kifogás jogosságának megállapítása, e tárgyban a TMRSZ-t közvetlenül érintő jogellenes intézkedése, mulasztása miatt.

Kérelmünk a Hszt. 34.§. (3) bekezdésén, továbbá a Pp. 123.§ második mondatában foglaltakon alapul, mivel a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért, és a megállapítási keresetünknek való helyt adás esetén jogaink megóvása miatt szükséges a Tisztelt Munkaügyi Bíróság azon döntése, amellyel alábbi kereseti kérelmünknek helyt ad.

Fentiekre tekintettel kérjük a Tisztelt Munkaügyi Bíróságot, hogy határozatában állapítsa meg:

    1. A kérelmezett jogsértést követett el azzal, hogy nem biztosította a kérelmező részvételét és a működés feltételeit a szociális bizottságban, amely kötelezettsége a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 16.§-ában foglalt rendelkezéseken alapul..
    2. A Kérelmezett a Hszt. 5.§-ában foglaltakat is megsértette, a TMRSZ-t hátrányos helyzetbe hozta azzal, hogy a rendeletben biztosított bizottságban részvételi jogot nem biztosította a kérelmezettnél tagokkal rendelkező kérelmezőnek.
    3. Kérjük a Tisztelt Munkaügyi Bíróságot, hogy kérelmezettet perköltségünkben is marasztalja.

 

I n d o k o l á s :

 

Az R. 16.§ (2) bek. szerint: „A szociális bizottságot a belügyi szerv létszámától és sajátosságaitól függően 5-15 fővel kell létrehozni és működtetni. A bizottság tagjainak kétharmadát asz érdek-képviseleti szervek jelölése alapján, a bizottság tagjainak további egyharmadát pedig saját hatáskörben a belügyi szerv vezetője nevezi ki.

Kérelmezettnél információink szerint összesen 4 szakszervezet működik a kérelmező szakszervezettel együtt, plusz a közalkalmazotti tanács, azaz 5 szervezet delegálhat a munkavállaló oldal részéről.

A kérelmezett a szociális bizottságot 11 fővel hozta létre, amely alapján – a fenti R. beli rendelkezést figyelembe véve – 8 fővel a munkavállalói oldal képviseltetheti magát. Az R. az érdekképviseleti szervek delegálására további szűkítő szabályt nem tartalmaz, amiből az következik, hogy legalább 1 fővel mindegyik szakszervezet képviseltetheti magát

A TMRSZ 2008. 05. 22-én az RRI vezetőjének 11-138/2008-as számú levelében szerzett arról tudomást, – miután előtte való nap telefonon próbáltunk egyeztetni és kértük, hogy a Szociális Bizottságba delegált tagunk költségeit térítsék meg, melyre a válaszuk az volt, – hogy a TMRSZ delegáltját kizárta a Szociális Bizottságból, ezzel egyidejűleg a munkáltatói oldal létszámát további 1 fővel emelte.

Döntését azzal indokolta, hogy az igazgatóságán jelen lévő „reprezentatív szakszervezetek” az RRI vezetőjének Duzs r.ddtb. döntésével egyetértettek.

A TMRSZ már 2008. 03. 22-én kérte az RRI vezetőjét, hogy a Szociális Bizottságba az R. alapján tagokat delegálhassunk. Kértük, hogy ezen társadalmi munkájával kapcsolatosan a munkaidő-kedvezményt és a beutazást is biztosítsák, továbbá alkalmanként nevezett személyt kiértesítsék. Kérelmünkre azt válaszolta az RRI, hogy adjuk meg az általunk delegált nevét és elérhetőségét, de attól határozottan elzárkózott, hogy működési költségünk egy részét fedezze. Mi a delegált tag nevét és elérhetőségét megadtuk, aki egy alkalommal részt is vett a bizottság munkájában, majd ezt követően került sor a delegált TMRSZ tag bizottságból való „kizárására” .

A TMRSZ azért szorgalmazta a működéssel kapcsolatos költségek megtérítését, mivel az RRI-re az ország különböző részeiből járnak be dolgozni, így a bizottságba delegált tagunk is, aki az alkalmankénti beutazási költségek megtérítésére joggal tarthat igényt. Az R. pedig a működési költségek fedezetét egyértelműen a munkáltató kötelezettségévé teszi. Ezt rendelkezés keretében nyelvtanilag nem mondja ugyan ki az R., azonban a logikai értelmezés útján kikövetkeztethető, hogy a működés során felmerülő költségeket a munkáltatónak kell viselni, hiszen az R. hatálya a szervekre terjed ki, azaz a bizottság létrehozása és a működés költségeinek biztosítása a kérelmezett kötelezettsége. Anyagi terhet nem róhat a delegált, a feladatát társadalmi munkában végző dolgozóra az, hogy ő a szakszervezet delegáltjaként társadalmi munkában a kérelmezett kötelezettségéül szolgáló feladat végrehajtásában vesz részt.

Arról is tájékoztattuk az RRI vezetőjét, hogy az általa megadott létszám a Szociális bizottságban nem megfelelő, mivel az 1/3-ad és 2/3-ad aránya nem áll fenn, egyben továbbra is kértük a működési költség megfizetését.

2008. 05. 21-én a TMRSZ által delegált arról tájékoztatott, hogy egy másik bizottságba történő felutazásának költségét – amely úgyszintén a kérelmezett feladatkörébe tartozó bizottság működtetése során merült fel – a kérelmezett kérése ellenére nem térítette meg.

Ezt követően megkerestük az RRI vezetőjét, aki értekezett, majd a delegált TMRSZ tagunk közvetlen főnökével beszéltünk, kérve őt, hogy az elmaradt járandóság kérdésben intézkedjék. Érdeklődtünk továbbá arról a hozzánk eljutott információ valóságalapjáról is, miszerint igaz-e, hogy akik be akarnak lépni a TMRSZ-be azokkal egyenként, „elbeszélgetnek”, hogy ezt ne tegyék és különböző – nyilvánvalóan retorziós, megfélemlítő jellegű – „intézkedéseket” helyeznek kilátásba.

Az érintett alezredessel történt beszélgetést követően másnap 2008. 05. 22-én megérkezett az RRI vezetőjétől az értesítés, miszerint a Szociális Bizottságban való részvételét az RRI vezetője „megtagadja”

A TMRSZ még aznap kifogást nyújtott be, a kifogás tényét kérelmezett elfogadta, és egyeztetésre hívta szakszervezetünket azzal, hogy a kifogásunkban foglaltakkal nem ért egyet. Levelében azt is közölte, hogy amennyiben az egyeztetésen nem jelünk meg, azt úgy tekinti, hogy a kifogástól a TMRSZ elállt.

Az egyeztetés időpontját a 3. munkanapra adták meg. Az egyeztetésen 2008. 05. 27-én megjelentünk, ahol megegyezés nem született. A kérelmezett újabb időpontot kért, melyet 2008. június 3-ban jelölt meg. Időközben megküldték részünkre az általuk elkészített jegyzőkönyvet, melyet kiegészítésekkel elfogadtunk, azt vissza is küldtük részükre, de azt kérelmezett saját aláírásaikkal ellátva a mai napig nem küldte meg, így a rendelkezésünkre álló jkv. sem hiteles a kérelmezett mulasztása miatt. A 2. egyeztetésen is részt vett a TMRSZ de a kifogásnak helyt adó eredmény ekkor sem született, az ülésről hiteles jkv.-t eddig úgyszintén nem kaptunk.

Tény, hogy a kérelmezett által közölt 2. időpont már nem a 7. napon történt, mivel annak határideje 2008. 05. 31-én lejárt, de együttműködési készségünket bizonyítandó a munkáltató által megadott időpontban újra megjelentünk 2008. 06. 03-án. Így a nemperes eljárásra a keresetindítási időnk is leszűkült, mivel az a törvény szerint június 5-én lejár.

Álláspontunk szerint a kérelmezett tévesen értelmezte az 16.§-ában megfogalmazottakat, azt a kérelmezőre nézve hátrányt okozó módon leszűkítette, mivel az R. ezen pontja nem a reprezentatív szakszervezetek jogosultságát, hanem az érdekképviseleti szervek jogosultságát mondja ki. Tény, hogy a TMRSZ érdekképviseleti szervnek minősül, erről kérelmezettnek is nyilvánvalóan tudomása van, így az R. rendelkezése alapján, alanyi jogon, és legkevesebb egy fővel a bizottságban képviselheti a munkavállalói oldalt.

A kérelmezettnek nincs jogosultsága arra, hogy kérelmünk előterjesztése után – nyilvánvalóan csak azért, mert a működés költségeinek viselését is kértük – az érdekvédelmi szervezetünk által jelölt tagját előbb elfogadja, majd egyoldalúan – a „reprezentatív szakszervezetek egyetértésével” elutasítsa. Ennek valóságtartalmát egyébként az egyeztetésen többszöri kérelmünk ellenére sem tudta semmilyen dokumentációval alátámasztani, sőt kiderült az is, hogy a kérelmezett semmiféle tárgyalást személyesen e témakörben nem is folytatott az RRI-n reprezentativitással rendelkező szakszervezetekkel.

Az R. l6.§.(2) bekezdése a belügyi szerv vezetőjének kinevezési jogkörét a bizottság tagjainak 2/3-a vonatkozásában az érdekképviseleti szerv/ek/ jelöléséhez köti, azaz a jogszabály értelmében a kérelmezettnek az együttműködési kötelezettsége okán sincs lehetősége arra, hogy a TMRSZ delegáltját egyoldalúan mellőzze. A jogszabályi rendelkezésből következően a delegálásunkat (2008. 05. 06) követően egyet tehetett volna csak, hogy a delegáltat parancsilag kinevezi, melyre egyébként kifogásunk benyújtását követően sem került sor, de a második egyeztetésig sem, azaz 2008. június 3-ig.

Tájékoztatjuk a Tisztelt Bíróságot, hogy a TMRSZ országos szervezettséggel rendelkezik, jelenleg 2500 fős, dinamikusan növekvő létszámú tagsággal rendelkezünk. A Tolna Megyei Bíróság Pk. 60. 079/2004/5. sorszámú végzésének jogerőre emelkedésével, 2004. október 7. napján kaptunk jogalanyiságot, a kérelmezettnél pedig 2008. január 1-e óta vagyunk jelen tagjaink révén. A Hszt. 29. § (1) bekezdése alapján a törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

Nemzetközi jogi vonatkozásban:

Jelen esetben az RRI által tanúsított magatartása hazai és nemzetközi jogelveket vesz semmibe. A jelenlegi munkáltatói „jogértelmezése”, jogsértése nem egyedi, hiszen jogerős bírósági döntés is megállapította már, hogy a rendőrség egyes, munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egységei több esetben nem vesznek figyelembe jogszabályi előírásokat, ha a TMRSZ hátrányos megkülönböztetésének szándéka valósul meg.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciája 151. sz. Egyezményében például a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárások részletszabályait, alkotta meg (a továbbiakban: Egyezmény).

Az Egyezmény 6. cikk 1. pontja szerint: „Olyan kedvezményeket kell biztosítani a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek, hogy lehetővé tegyék számukra funkcióik gyors és hatékony ellátását mind munkaidő alatt, mind azon túl.”.

Az ILO 87. sz. Egyezményének 3. cikkében foglaltak szerint: „1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.

Tény, az is, hogy a TMRSZ mint az RRI-nél képviselettel rendelkező szakszervezet a szociális bizottságban való képviseleti szándékát 2008. március 28-án jelezte. Tény az is, hogy ezt a munkáltató előbb elfogadta, majd azt visszautasította: Álláspontunk szerint az is tény az idő múlására tekintettel, hogy a bejelentésünket követően a munkáltató ésszerű időn belül nem intézkedett a delegált tag szociális bizottságba történő kinevezésről, arra 2008. 06. 03-ig sor sem került, attól függetlenül, hogy a tagok kinevezését az RRI vezetőjének feladata. Tény, hogy a tagok 2/3-át az érdekképviseleti szervek jelölik, mindenféle szűkítő szabályozás nélkül, tehát a delegálás jogosultsága valamennyi érdekképviseleti szerv számára fennáll.

Ez mindenképpen diszkriminatív a másik 3 szakszervezet és tagsága előnyére és a kérelmező valamint tagsága sérelmére, amely a kérelmezett mulasztása és a téves jogértelmezése miatt számára felróható.

A kérelmezett nyilvánvaló jogsértése megállapítása a kérelmezett jogszerű működését hivatott elősegíteni. A kérelmezetti jogértelmezés jogsértő jellegét a vonatkozó jogszabályi rendelkezések egyértelműen cáfolják, indokolt az is, hogy a kérelmezett a további jogsértésektől tartózkodjon, illetve a Tisztelt Munkaügyi Bíróság iránymutatása alapján a jogszerű működésre kényszerítse rá a kérelmezettet.

Tárgyalás esetleges tartása esetén kérjük annak megtartását távollétünkben is.

 

Szekszárd, 2008. június 5.

 

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit
főtitkár