A XIV. Rendes Kongresszusról

 

Tájékoztatunk titeket, hogy a soros, elektronikusan tartott Kongresszusunk eredményesen zárult.

 

A küldöttek 2020. szeptember 9-16-a közötti időszakban adhatták le szavazatukat az előterjesztett határozati javaslatokra.

A Kongresszus határozatképessége megállapítást nyert, a küldöttek a határozatokat többségi döntéssel elfogadták.

A Szakszervezet 2019. évi egyszerűsített pénzügyi beszámolóját a küldöttek jóváhagyták, az OBH felé történő benyújtása megtörtént, egyébként pedig honlapunkon is közzétételre került.

Elfogadásra kerültek a 2019. évre vonatkozó beszámolók, mint a Vezetői Testület munkájáról szóló, az Ellenőrző Bizottság és a főtitkári beszámoló is.

Ahogy a korábbi években, 2019-ben is Szakszervezetünk működését az Alapszabályban meghatározott prioritások határozták meg, azaz a foglalkoztatással és a szolgálatteljesítéssel, a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő érdekképviselete és védelme, a tagok érdekeinek és jogainak előremozdítása, egységes, hatékony képviselete.

Eljártunk a tagság jelentős részét érintő, azaz általános jellegű kérdések, problémák megoldására irányuló ügyekben, amik kapcsán számos megkeresést intéztünk, írásban, szóban, vagy telefonon, a problémák megoldása, a munkavállalók helyzetének javítása érdekében a különböző vezetők, intézmények felé, melyek főleg problémafelvetésként, intézkedés kérésként, javaslattételként jelentek meg. Ezen problémák közvetlenül tagjainktól, vagy a tagszervezeteket képviselő titkárok útján érkeztek a központi irodába.

A jogszabályváltozások kapcsán minden esetben éltünk véleményezési, javaslattételi jogunkkal, mely véleményezéseinket közzétettük honlapunkon is a tagság tájékoztatása érdekében.

Tisztségviselőink által különböző – elsősorban érdekegyeztető – fórumokon vettünk részt, ahol lehetőség szerint élünk egyeztetési, véleményezési, javaslattételi jogunkkal. Tisztségviselőink által képviseltettük magunkat a megyékben működő szociális és lakásbizottságok ülésein, a Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanácsban, a Belügyi Érdekegyeztető üléseken.

A tagok sokszor az egyéni sérelmeik kezelésén keresztül mérik le a szakszervezet hatékonyságát, mivel ezek során közvetlenül tapasztalják az érdekvédelmi munkát. Ezt tükrözi az egyéni problémák miatt történő szakszervezethez fordulás nagy száma is.

Az egyéni ügyeink egy részét a munkavállalókkal szemben indított fegyelmi ügyek, de főleg a munkáltatóval szembeni munkaügyi perek tették és teszik ki, melyek többsége szolgálati panasszal indult, és nagyobb részt már a panasz benyújtásától biztosítottuk a jogi képviseletet, de eljártunk egyéb polgári perekben is mint pl. válóper, személyiségi jogi, lízingeléssel kapcsolatos, fizetési meghagyással indult, vagy akár az ún. devizahiteles per.

Természetesen büntetőügyekben is segítséget nyújtottunk, de a jogi szabályozásból adódóan ezt ún. külsős ügyvédek közreműködésével tudtuk megvalósítani.

Meg kell jegyezni, hogy napjainkban a szolgáltató szakszervezeten van a hangsúly, sokan arra fókuszálnak, hogy milyen egyéni szolgáltatást kapnak cserében a befizetett tagdíjukért. Tény, hogy a tagoknak nyújtott szolgáltatások egyidősek a szakszervezettel, és azokra mindig lesz igény, bár nem ez a fő célja, feladata a szolidaritáson alapuló szerveződésnek. Viszont mivel erre figyelemmel kell lennünk, így igyekszünk kedvezményeket is szerezni tagjainknak, s különböző szolgáltatókkal együttműködést kötni. Tavaly is több új kedvezményt sikerült megszerezni, sikeresen megtartva a korábbiak döntő részét, melyeket a tagok szívesen vettek igénybe. Ezekről egyébként a honlapunkon lehet tájékozódni.

Ide, a szolgáltatáshoz kapcsolható a szakszervezeti segély, mellyel átmeneti anyagi nehézség esetén alapszabályunk szerint – a lehetőségekhez mérten – támogathattuk a tagokat. 2019-ben ezzel a lehetősséggel igen nagy számban voltak kénytelenek élni.

A Kongresszus elfogadta a VT által javasolt költségvetési tervezetet a következő évre vonatkozóan. Abban a reális, jelenleg látható bevételekkel és kiadásokkal kerültek tervezésre az összegek. Ennek kereteit az egyébként évek óta nem emelt tagdíjakból beérkező összeg biztosítja, tekintettel arra, hogy igen szűk körben van más bevételi forrása a szakszervezet(ek)nek. Tudvalevő, hogy a szakszervezet egy sajátos társadalmi szervezet, különös típusú egyesület, és így, a munkavállalói érdekvédelemből fakadóan speciális jogosultságok illetik meg, ugyanakkor és pont ebből kifolyólag más bevételi forrásoktól (mint például hazai, vagy nemzetközi pályázati lehetőségek) nagyrészt el van zárva, tekintve, hogy működése vonatkozásában állami, munkáltatói támogatásban részesül(t). Tudni kell, hogy a ’90 után alakult szakszervezetek, mint a TMRSZ is, nem részesültek a SZOT vagyonból, vagyis teljes mértékben nulla vagyonnal kezdték működésüket. Ráadásul ezek a speciális formából eredő korábbi támogatások törvényi változások okán megszűntek, viszont nem nyitottak teret arra, hogy a más társadalmi szervezetek, egyesületek előtt nyitva álló lehetőségek számunkra is igénybe vehetők legyenek. Ennek okán még nagyobb szerepet kapott a működés és tevékenység biztosítása érdekében az önkéntesség és szolidaritás.

Ezért is a Kongresszus döntést hozott, miszerint a TMRSZ által alapított Rend-Őréért Alapítvánnyal együttműködve próbálja tevékenységi körét esetlegesen, lehetőségek szerint bővíteni, és tagjait segíteni, ennek érdekében pedig megvizsgáltatja a jogi lehetőségeket.

A fő bevételi forrást (tagdíjak) kiegészítik az általunk képviselt pernyertes eljárásokból származó perköltségek és a tagok által befizetett szolidaritási összegek. (Mostani tájékoztatónkban nem kívánjuk részletezni, de sajnos sokszor előfordul, hogy ezen összegek befizetésére nem kerül sor, csak hosszas utánajárást követően, ami igen méltánytalan az éppen segítségre szoruló tagtársakkal szemben.)

A bevétel növelési lehetőségeket keresve számtalan alkalommal felmerült a tagdíj emelése, amire végül nem került sor, mert a VT figyelembe vette a tagság kedvezőtlen anyagi helyzetét, és nem támogatta az általános emelést, viszont átdolgozta a Tagdíjfizetési Szabályzatot akként, hogy 2020. október 01-től – az eddig tagsági jogviszonyban állók tagdíján nem változtatva – az újonnan belépők tagdíjait 300 Ft-tal magasabb összegben állapította meg, amit a Kongresszus elfogadott.

Egységesen érinti a régi és új tagokat az a – szintén a tagdíjfizetéssel kapcsolatos szabályok módosulása révén történő – változás, mely a fizetéselmaradás esetén fennálló várakozási időt rövidíti le. A módosított Tagdíjfizetési Szabályzatot, mely a mai naptól hatályos, a honlapon találjátok.

A TMRSZ vagyonának megóvása érdekében is született korábbi kongresszusi döntést megerősítő határozat, mely a meg nem térült befektetési összegre irányulóan határoz meg feladatot.

Mindemellett a Kongresszus keretében tisztségviselő választásra került sor, tekintve, hogy a 2018-as Kongresszuson megválasztott vezető tisztségviselők (főtitkár, elnök és négy fő VT tag) mandátuma – a Ptk. rendelkezései szerint – 2020. október 06-án lejár. Ennek előzményeként a VT megalkotta a TMRSZ Választási Szabályzatát az Alapszabályban nem meghatározott részletszabályok rendezésére, és immár ezen rendelkezések szerint került sor a választásra. Az előzetes ajánlások alapján jelölt személyekre történt a szavazás, aminek eredményeként a főtitkári tisztséget továbbra is dr. Balázs Ildikó tölti be, és Kis Erzsébet marad a TMRSZ elnöke. A Vezetői Testületben megüresedő négy helyre a küldöttek Birinyi Mártont, Gulyás Lászlót, Kmetty Zitát és Nagy Lászlót választották, továbbá Nacsa János Mátyást póttagnak.

Tagjaink bővebb felvilágosítást a helyi titkároktól, illetve a koordinációs irodán kérhetnek.

A Kongresszusi küldötteknek, tisztségviselőknek ezúton is köszönjük az együttműködést, ami biztosította az eredményes munkát, és végül, de nem utolsó sorban a TMRSZ tagjainak a töretlen bizalmat!