Ünnepnap vagy pihenőnap?

Aktuális lehet néhány kollégának a kérdés, mellyel tagunk keresett meg minket, ezért a neki adott választ közzétesszük, az általános tudnivalókat megosszuk veletek is.

TIK-ben dolgozom. Ebben az évben a Parancsnokom azt a gyakorlatot vette fel, hogy az adott hónapban csak a hétvégékre adja meg a pihenőnap megjelölést, az ünnepnapok számát nem számolja bele. Példa: decemberi hónapban az ünnepnapokkal együtt 12 pihenőnap illetne meg, ezzel ellentétben csupán 10 pihenőnapot adott ki- Pn-ot – írt be, a többit pihenő időnek jelöli. Ezt azért nem tartom megfelelőnek, mivel ha berendel nem mindegy, hogy duplán fizetik vagy sem. – Pn. dupla; Pi. szimpla. – Ezt amikor szóvá tettem, arra hivatkozott, hogy ez azért nem számít, mivel ha ünnepnap berendel, akkor úgy is fizetik a távolléti díjat, így akkor az a napom duplán lesz fizetve.

 Ezzel csak az a probléma, hogy nem biztos, hogy ünnepnap rendel be, így akkor az csak szimplán lesz fizetve. Továbbá, olvastam valami olyasmit a munkatörvénykönyvben korábban, ami konkrét számokkal is illusztrálta volt, hogy ha valakit pihenő napról rendelnek be ünnepnapon, akkor azon kívül, hogy duplán fizetik, jár a távolléti díj is, így triplabér jár arra a napra. Mivel ránk a HSZT az irányadó, így teljesen elvesztem a jogszabályok között, hogy akkor ez nálunk hogy is van.

 Így kérdésem lenne:

1- Az ünnepnapokat pihenőnapként fel kell tüntetnie, vagy sem? – ahogy én azt gondolom

2- ránk is vonatkozik az ünnepnapi berendelésnél a dupla béren felül, a távolléti díj együttes kifizetése?

 A Hszt. egyértelműen rendezi a munka-, pihenőnapok és ünnepnapok kérdéskörét.

A pihenőnap kapcsán a Hszt. 136.§ (4) bek. a következők szerint rendelkezik:

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezeket lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

Az Ön által példaként említett 2017. december hónap 3 napból (1-jétől 3-ig) és 4 egész hétből áll.

A fent utalt Hszt rendelkezés értelmében december hónapra a Hszt. 136.§ (4) bek. értelmében 4 x 2 pihenőnap, illetve az elsejétől számított további három napra 1 pihenőnap jár.

Annak, hogy a munkáltató mely napokat jelöli ki pihenőnapnak, csak annyi a feltétele, hogy az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

A szolgálatszervezőnek elsődlegesen meg kell határoznia, hogy melyik dolgozónak melyik lesz az a pihenőnapja, amelyik vasárnapra fog esni. Ezen túl a pihenőnapokat hetente úgy kell meghatároznia, hogy „lehetőség szerint” egymás után következzenek.

A pihenőnapokat szakmai szempontok, illetve egyéb célszerűségi szempontok alapján (létszám feltöltöttsége, betegség, előre tervezhető távolléti igénynek – szabadság – helyt adás) szabadon meghatározhatja a munkáltató.

Ennek során az is elképzelhető (és szükségszerűnek is minősíthető), hogy a további pihenőnapok egyébként munkaszüneti/ünnepnapi nap(ok)ra esnek.

A TIK működtetése folyamatos, tehát ünnepnapokon is el kell látni a szolgálatot, illetve ünnepnap is kijelölhető pihenőnapként.

A fenti kereteknek megfelelően meghatározott/kijelölt pihenőnapok jogszerű meghatározásnak/kijelölésnek minősülnek.

Más kérdés, hogy ezen napok díjazása miként alakul.

Erre a Hszt. 137.§ (2) bekezdése adja meg a választ, amely szerint:

(2) Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti.”.

Tehát ha a munkáltató (szolgálatszervező) december 25-én vagy december 26-án (2017-ben ez hétfői és keddi napokra esik) pihenőnapot határoz meg mindkét napra vagy akár csak az egyik napra is, az jogszerű, ha egyébként valamelyik másik további pihenőnapja vasárnapra esik.

Természetesen, ha valamelyik napon szolgálatellátást írt elő a munkáltató, értelemszerűen a következő, vagy előző munkaszüneti nap pihenőnapként, vagy pihenőidőként lesz meghatározva.

Hogyha 25-én, vagy 26-án a munkáltató szolgálatellátásra kötelez, az adott munkanapra járó illetményen felül távolléti díj is jár. Ez törvényi kötelezettség.

Az esetben, ha a munkáltató 25-ét, vagy 26-át (vagy mindkét napot akár) a szolgálatvezénylésben pihenőnapként határozta meg eredetileg, de a körülmények alakulása folytán munkára kötelez, akkor a Hszt. 137.§ (2) bekezdésének értelmében a pihenőnapon teljesített szolgálatért jár a dupla díjazás, ez felel meg ez esetben a munkájáért járó díjazás kritériumának, és ezen felül jár a távolléti díj is. Tehát helyes a kérdező felvetése, azaz abban az esetben, ha valamelyik ünnepnap eredetileg pihenőnapként volt meghatározva, de mégis szolgálatellátásra kötelez a munkáltató, akkor azért „tripla” díjazás jár a törvény értelmében.

Amennyiben pihenőidőből rendel munkavégzésre a munkáltató – jogosult rá – azt kell figyelembe vennie, hogy a munkába rendelést megelőzően, illetve annak befejezését követően a 8 órás minimális pihenőidő biztosított legyen.

A Hszt. beli egyik korlát, hogy a szolgálatteljesítés idejét legalább egy héttel korábban (7 nappal korábban) kell közölni a dolgozóval a 135.§ (6) bek. értelmében. Ha ennél rövidebb időközzel kerül meghatározásra a szolgálatellátás, az a havi munkaidőkereten felüli túlmunkavégzésnek minősül a túlmunkavégzés szabályai szerint.

További korlát a Hszt. 136.§ (3) bekezdés rendelkezése, amely szerint: „ (3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.”.

Tehát a fenti szabályozások figyelembe vétele mellett a munkáltató szabadon dönthet arról, hogy mely napok lesznek szolgálati napok, pihenőnapok és pihenőidők.

Mindezek után összegezve:

  1. Nem kell szükségszerűen pihenőnapokként feltüntetnie a munkáltatónak a munkaszüneti napokat. (jelen esetben tehát a december 25-ét és december 26-át). December 24.-e jelenleg még szimpla munkanap a folyamatos munkaszervezésben dolgozók (TIK) számára. Az „csak” vasárnapra esik ez évben, amely a fentiek értelmében lehet az Ön kijelölt pihenőnapja, vagy pihenőideje, vagy szolgálat ellátási napja is akár.
  2. Abban az esetben, ha az ünnepnapi berendelés eredetileg pihenőnapként volt meghatározva, akkor a dupla béren felül jár a távolléti díj. Amennyiben az ünnepnap eredetileg pihenőidőként volt kijelölve, akkor a berendelés idejére – amennyiben 7 napon belüli a berendelés – a túlmunkavégzés szabályai szerinti díjazás, plusz távolléti díj jár. Amennyiben 7 napos időköz megtartott a munkáltató részéről a közlés tekintetében, akkor az ünnepnap végzett munkáért járó bére a havi bér része, plusz távolléti díj is jár érte.

Ha nem találtál választ a kérdésedre, vagy más jellegű problémád adódott, keress minket bizalommal!