Szemüveg és fogpótlás – Bm rendelet tervezet véleményezése

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter részére

Budapest

Tárgy: fogászati ellátással és a szemüvegkészítéssel kapcsolatos BM rendelettervezet véleményezése

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

A Tettrekész Magyar Rendőrség képviseletében, a hozzánk elektronikus úton eljuttatott – a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, közalkalmazottainak és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek fogászati ellátással, valamint szemüvegkészítéssel kapcsolatos költségeinek megtérítéséről, illetve támogatásban részesítéséről szóló – BM rendelet tervezettel kapcsolatban az alábbi észrevételeket, javaslatokat tesszük.

A BM új illetményrendelete [66/2011. (XII. 30.)] helyezte hatályon kívül a BM korábbi fogpótlással és szemüvegkészítéssel kapcsolatos rendeletét [1/1998. (I. 16)], amivel –remélhetőleg csak átmenetileg- megszűnt az a belügyi ágazatban évtizedes tradícióra visszanyúló szolgáltatás, hogy az egészségbiztosítás által meg nem térített egyes ellátások költségeit az alkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak megtérítik.

A rendelettervezet üdvözölhető annyiban, amennyiben ezt most újból be kívánja vezetni. Annyiban viszont már visszalépést jelent, hogy a fogpótlások terén a korábbi nagyvonalú térítéseket felső határos térítési korlátozás váltja fel a tervezetben.

A korábbi rendeletben a fogpótlások költségének 75 %-át, betegség folytán előállt legalább 50 %-os rágóképesség-csökkenés esetén 100 %-át kellett megtéríteni. Most marad a 75 %, a 100 %-os lehetőséget eltörlik, de ennél sokkal jelentősebb, hogy rögzített fogpótlásnál 12.000 Ft, kivehető fogműnél állkapcsonként 30.000 Ft lesz a fix összegben meghatározott felső térítési korlát.

Ezen túl a nyugdíjasok (járandóságban részesülők) most már csak a fogpótlás technikai költségeinek megtérítésére lesznek jogosultak.

A megszorításokra a tervezet indoklása is szerényen utal, amennyiben jelzi, hogy megtörténik „a támogatások a költségvetési lehetőségekhez igazítása”.

Tájékozódtunk a fogpótlások piacán, ahonnan azt állapítottuk meg, hogy egy fog teljes implantációs költsége 150-200 ezer Ft. A többi eset költségeiről nincs pontos információnk, de ebből azért kitűnik, hogy a 12.000 Ft, és valószínűleg a 30.000 Ft is nagyon kevés.

Határozott álláspontunk, hogy legalább abban a körben meg kellene maradjon a fogpótlások költségének 75-100 %-os térítése, amikor a fogpótlás, illetve a megfelelő rágóképesség a hivatásos állomány részére előírt egészségügyi alkalmassági követelmény.

Az előző körön kívül esők esetében a költségvetési takarékosság követelményének úgy lehetne eleget tenni, hogy

  • a legkisebb keresetűeknél (pl. a minimálbér kétszeresénél nem többet keresők) megmaradna a 75-100 %-os térítés,

  • a felett (pl. a minimálbér 2-5-szörösét keresőknél) 50-75 %-a,

  • és a minimálbér 5-szöröse felett keresőknél nem lenne térítés.

A nyugdíjasoknál és a járandóságban részesülőknél is hasonló kategóriákat lehetne felállítani figyelembe véve a nyugdíjukat, a járandóságukat és egyéb jövedelmüket is.

Más megoldások is lehetségesek természetesen, de ha szűkül a forrás, akkor mindenképpen valamilyen szociális szempontot kellene a rendszerbe bevinni, és nem egységesen mindenkinél szinte jelképes mértékűre leszállítani a térítést.

Véleményünk szerint azért is jobb lenne a költség %-ában és nem egy adott esetben nehezen módosítható rendeletben fix összegben meghatározni a térítést, mert az amúgy is nyomott összegek pillanatok alatt elinflálódnak. Attól nem kell tartani, hogy valaki a luxusigényei alapján abszurdan magas összeget számoltat el, mert ha nem a belügyi szerv fogorvosa készíti a fogművet, a fogpótlás indokoltságát és a megtéríthető összeget is a belügyi szerv orvosával igazoltatni kell.

A szemüvegtérítés a korábbihoz képest nem változik, marad az illetményalap 30 %-a, ami akár elég is lehet, mert itt is nagyon szórt a piac, illetve eltérőek az igények. Az áruházakban már pár 100 Ft-ért is kapható, sok embernek megfelelő olvasószemüveg, de 100.000 Ft-ért is csináltatható.

Itt alapvetően az a probléma, hogy az illetményalapot gyakorlatilag nem növelik, miközben a szemüvegárak nőnek. Itt is célszerűbb megoldás lenne, ha nem az illetményalap, hanem a szemüvegkészítés díjának bizonyos %-át térítenék. Igaz, hogy ez esetben kissé bonyolultabb lenne az eljárás, mert a költéség indokoltságát itt is igazoltatni kellene, ha nem a BM egészségügyi hálózatában készül a szemüveg.

A szemüvegkérdést árnyalja még a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet, melynek alapján a munkáltató ingyen köteles meghatározott időközönként szemészeti vizsgálatra küldeni és éleslátást biztosító szemüveggel ellátni a képernyős munkát végző munkavállalóit.

A korábbi állapottal ellentétben ez a tervezet nem tartalmazza a költségtérítés lehetőségét a belügyi kormánytisztviselők részére. Az indoklás ezt azzal indokolja, hogy erre nem találtak megfelelő felhatalmazást. Ez, véleményünk szerint sajnálatos, de a kijelentéssel nem tudunk mit kezdeni.

Részletes észrevételeink:

1.) A 2. § (2) bekezdésében szereplő negatív definíciót a következő pozitív meghatározással javasoljuk felváltani: … A költségtérítésnek csak akkor van helye, ha a szolgáltatás igénybevétele a rágóképesség helyreállítása szempontjából indokolt, illetőleg a hivatásos állományra vonatkozó egészségügyi alkalmassági feltételekben meghatározott esztétikai állapot helyreállítását szolgálja vagy, ha a szolgáltatás külön jogszabályban foglaltak szerint térítésmentesen nem vehető igénybe.

2.) A 2. § (5) szerint ha a fogászati ellátást nem a belügyi szerv fogorvosa készíti el, annak indokoltságát belügyi, rendőrségi fogorvossal igazoltatni kell.

Itt először is pontosítandó a szóhasználat, ugyanis egy ellátást nem készítünk, hanem pl. végezzük, ezért ezt az igét le kell cserélni.

A bekezdés nem utal rá, hogy a belügyi fogorvos minek alapján dönt az igénybe veendő ellátás indokoltságáról, de valószínűsíthető, hogy a (2) bekezdésben foglalt szempont alapján. Erre azonban utalni kell, mert ellenkező esetben önkényes visszautasítás sem zárható ki, valamint ezért is kellene pozitív megfogalmazás a (2) bekezdésben. A javasolt szöveg a következő lenne:

2. § (2) Amennyiben a fogászati ellátást a belügyi szerv egészségügyi szolgálatán kívüli fogorvos végzi, annak a (2) bekezdés szerinti indokoltságát…

3.) Az 2. § (6) bekezdését javasoljuk kiegészíteni a balesetek mellett az erőszakos külső beavatkozással is. (Ezekben az esetekben nem kell kivárni a fogpótlás igénylésénél a jogszabályban előírt időt.) A szöveg így szólna:

2. § (6) …ha a fogpótlást a fog megbetegedése, illetve baleset vagy erőszakos külső beavatkozás miatti elvesztése tette szükségessé.

4.) A kérelem mellékleteire vonatkozó előírást [3.§ (1)] pontosítanánk.

A jelenlegi megfogalmazásból az tűnik ki, hogy minden kérelemhez mellékelni kell a fogászati szűrővizsgálaton való részvételről szóló igazolást és a fogpótlási munka indokoltságáról szóló igazolást, holott ezek nem mindenkinél szükségesek. Az első igazolás a 2. § (4) bekezdése szerint csak az aktív állományú hivatásosoknak és közalkalmazottaknak kell, a nyugdíjasoknak nem, az indokoltsági igazolás pedig csak azoknak kell, akik nem a belügyi szerv fogorvosánál dolgoztatnak. Sőt, ez utóbbiaknak összegszerűségi igazolás is kell, de ez itt már elsikkadt.

További probléma, hogy a bekezdés nem jelöli meg, hogy kinek a nevére kiállított számlát kell benyújtani, csak azt mondja, hogy hivatásos vagy közalkalmazotti állomány tagjának nevével ellátott számla kell. A szemüvegre vonatkozó 5.§ (3) bekezdés már kimondja, hogy a belügyi szerv nevére kell a számlát kiállítani, itt azonban ez nem szerepel, ezért ezt pótolni kell. És kimaradtak innen már a nyugdíjasok, ez szintén pótlandó. Mindezek alapján a következő szöveget javasoljuk:

3. § (1) … A kérelemhez mellékelni kell a 2. § (4) bekezdése szerinti esetben a belügyi szerv egészségügyi szolgálata által kiadott igazolást a szűrővizsgálaton való részvételről, a 2. § (5) bekezdése szerinti esetben a fogpótlási munka indokoltságáról és a figyelembe vehető összegéről, valamint a belügyi szerv nevére kiállított, a jogosult nevével ellátott részletes számlát.

5.) Nem elfogadható a 4. § (3) bekezdése, amely a nyugállományúak költségtérítését a szerv szociális bizottságának véleményéhez, és a szerv költségvetési helyzetéhez köti. Egyrészt nincs meghatározva, hogy a szociális bizottság mit véleményez, milyen alapon dönt, így pedig semmi értelme nincs a szükségszerűen szubjektív véleményének. Ha pedig valamilyen ellátást a költségvetési helyzethez kötünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az a következő 100 évben rossz lesz, ezért nem várhatunk támogatást, kivéve néhány „havernak”. Ennek fényében vagy meg kell erősíteni és alanyi joggá kell tenni a nyugdíjasoknál is a költségtérítést, vagy a jogszabályban nyilvánosan meghatározott, igazolt szociális feltételekhez kell kötni, illetve el kell törölni.

6.) A szemüvegtérítésről szóló 5. §-ban utalni kellene arra, hogy az itt biztosított költségtérítés hogy viszonyul a képernyős munkát végzőknek járó éleslátást biztosító szemüveg ingyenes juttatatásának kötelezettségéhez. Rögzíteni kell, hogy az ebben a rendeletben biztosított költségtérítés az 50/1999. EÜM rendeletben biztosítottakon túl egyéb szemüveg(ek)re , illetve kontaktlencsékre vonatkozik

7.) A 6. § (2) és (3) bekezdésében szereplő kodifikációs megoldás nem alkalmazható. Itt két korábbi rendeletről, illetve az egyik rendelet egyik §-áról mondja ez a rendelet, hogy azok a továbbiakban az Alkotmányvédelmi Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, illetve ezek közalkalmazottira nem alkalmazható. Egy rendelet nem mondhatja ki egy másikról, hogy az részben vagy egészben nem alkalmazható. Mi van akkor, ha valaki csak a másik rendeletet olvassa, és mégis azt akarja alkalmazni? Ezen kívül két azonos kört szabályozó, de különböző tartalmú rendelet egyszerre egyébként sem lehet hatályban. Ezért a 8/2001. (XII. 13.) TNM rendeletet, illetve a 4/2008. (XII. 31.) TNM rendelet 25. §-át vagy hatályon kívül kell helyezni ezzel a rendelettel – ez lehet a szükséges megoldás-, vagy módosítani kell.

Jelezzük továbbá, hogy a tervezetben tévesen 8/2011. rendeletet írnak 8/2001. helyett.

Kérjük Tisztelt Belügyminiszter Urat, hogy fenti véleményezésünk, javaslataink alapján szíveskedjenek a tervezet szövegét pontosítani, azokat figyelembe véve kialakítani a rendelet végleges szövegét.

Együttműködésében bízva, tisztelettel:

Szima Judit
TMRSZ főtitkár

Szekszárd, 2012. november 13.