Költöztetésünk előzménye: Kifogást nyújtottunk be a BRFK illetékeseinek törvénysértései miatt – a BRFK Vezetőjének bosszúja?
Szám: Kü:504/2010.
Dr. Tóth Tamás r. dandártábornok Úr
rendőrségi tanácsos
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Vezetője részére!
Budapest
Teve u. 4-6
1139
Tisztelt Főkapitány Úr!
Alulírott Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára, a szervezet törvényes képviselője az alábbi nyilatkozatot teszem.
1. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székhelye: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) részére 2010. november 16. napján 01000-48734/1/2010. ált. számú levelében tájékoztatta Szakszervezetünket, hogy a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság szervezetébe tagozódik be az új szervezeti elemként létrejövő Központi Szabálysértési Osztály, illetőleg az osztály a BRFK Közrendvédelmi Főosztály Budapest, VIII. kerület, Mosonyi utca 5-7. szám alatti objektumában kerül elhelyezésre. Ezen szakmai döntés következtében a fent leírt épületben irodát használó TMRSZ elhelyezése továbbra a Mosonyi utcai objektumban nem megoldható.
Tekintettel azon tényre, hogy a Mosonyi utcai objektumban Szakszerveztünk taglétszáma kiemelkedő – több mint 400 fő – a hatékony érdekképviselet ellátása érdekében hatványozottan indokolt az épületben való helyiség biztosítása. A helyi jelenlét fontossága nem megkérdőjelezhető, ugyanis a szakszervezeti tagjaink felől ez határozott igény – ezen tényt alátámasztatja, hogy ez egy keresett szakszervezeti iroda -, amely számottevő ügyfélforgalmat bonyolít le napi rendszerességgel.
A Hszt. 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy „az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat.
28. § (1) A fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv
a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja.”
Érdekképviseleti jogaink jelentős akadályoztatását jelentené, hivatkozott iroda elvonása, amely a fentebb leírt jogszabályi rendelkezésekbe ütközik.
A Hszt. 29. § (3) bekezdésben biztosítottak alapján jogkörünkben konzultációt kezdeményezünk, mivel álláspontunk szerint az állomány anyagi, szociális és kulturális érdekeit sértené a Mosonyi utcai objektumban a TMRSZ által használt iroda elvonása.
A Hszt. 29. § (3) bekezdése szerint „a szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet”.
Fent hivatkozottak alapján konzultáció lefolytatását kezdeményezzük.
A 2010. november 16. napján megérkezett levél a BRFK vezetőjének már meghozott döntését tartalmazta, hogy december 15-i hatállyal másik irodát biztosítanak a TMRSZ részére.
Ezen intézkedés a Hszt. 30.§ (1) bekezdésének a) – c) pontjaiban foglalt szakszervezeti jogok érvényesülését sérti, ugyanis nem teljesítette az előzetes együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét.
A Hszt. 30. § (1) bekezdésének c) pontja kötelező jelleggel előírja, hogy „a szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt – ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti – a szervezeti egységen belül működő szakszervezeti képviselőit tájékoztatni.”
Ha és amennyiben a konzultáció lefolytatásától Főkapitány Úr elzárkózik, a Hszt. 30. § (1) bekezdésbe ütköző jogellenes munkáltatói intézkedés miatt jelen beadványunkat a Hszt. 31. §. (1) bekezdése szerinti szakszervezet által benyújtott
kifogásként
szíveskedjen kezelni.
A Hszt. 31. § bekezdése előírja, hogy
„(1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt. ”.
Továbbá kérjük a Hszt. 31. § (5) alapján biztosítottak szerint a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztést, azaz a TMRSZ részére biztosított Mosonyi utcai helyiségnek az objektumból való áthelyezését.
A Hszt. 31. § (5) kötelező jelleggel írja elő, hogy „a kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.”
Hangsúlyozni kívánjuk, hogy kifogásunkat kollektív jogsérelemre tekintettel nyújtjuk be, a TMRSZ – mint a munkáltatónál országosan reprezentatív szakszervezet- érdekképviseleti jogainak akadályoztatása miatt.
2. Továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 28. § bekezdése úgy rendelkezik, hogy
„(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, melyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve, hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.
(5) Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti.”
A TMRSZ nem ért egyet a foganatosítani kívánt intézkedéssel és e tekintetben az Mt. 28. § (2) bekezdése szerinti szakszervezeti álláspontunkat – indokaink megjelölésével – az alábbiak szerint szeretnénk kifejteni:
A tervezett intézkedés végrehajtása elnehezítené Szakszervezetünk Mosonyi utcai érdekképviseleti tevékenységének a működését, ahol 3 fő munkavállaló, választott szakszervezeti tisztségviselőként lát el feladatokat. A tervezett intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, ugyanis TMRSZ a Mosonyi utcai objektumban csupán egy irodahelyiséget használ érdekképviseleti célokra.
Tekintettel azon tényre, hogy fent nevezett objektumban Szakszerveztünk több mint 400 fős tagsággal rendelkezik, az épületből való elhelyezés rendkívüli módon akadályozná a tagokkal való közvetlen kapcsolattartást és ezzel kapcsolatosan a hatékony érdekképviseleti tevékenységet. Álláspontunk szerint több száz fő munkavállaló érdekképviseleti jogait nem lehet figyelmen kívül hagyni egy munkáltatói döntés meghozatalakor.
Ezen munkáltatói intézkedés kizárná szakszervezeti tagjaink részéről azt a lehetőséget, hogy egy esetleges munkavállalóra nézve sérelmes döntés, intézkedés vagy mulasztás esetén, ott helyben azonnali szakszervezeti segítséget, valamint tájékoztatást tudjon kérni – törvényben biztosított- érdekképviseleti jogai érvényesítéseképp.
A tagjaink érdekképviseleti jogának érvényre jutása – az eddig biztosított Mosonyi utcai helyiségben – megvalósult. Ezt bizonyítja azon tény, hogy jelen irodahelyiség több mint 400 főre kiterjedő érdekképviseleti és az ezzel járó mindenkori adminisztratív feladatok ellátására volt hivatott, amelyből megállapítható, hogy szignifikáns ügyfélforgalom kerül minden nap lebonyolításra.
Álláspontunk szerint a munkáltató felé előzetesen benyújtott állományt érintő kifogásunk retorziója azon munkáltatói döntés, hogy a TMRSZ iroda áthelyezésre kerül.
Fentiekre tekintettel a TMRSZ nem adja egyetértését az Mt. 28. § (1) bekezdésre hivatkozással – amely egyetértést előzetesen a munkáltató a jogszabályi kötelezettségek ellenére sem kért ki a szakszervezettől – a szakszervezeti tisztségviselők másik épületbe való átköltöztetéséhez.
A TMRSZ másik helyre való átköltöztetése egyértelműen megnehezítené a szakszervezetünk működését és ellehetetlenítené a szakszervezeti tagok jogainak, érdekeinek hatékony védelmét és képviseletét.
Különösen megnyilvánul ezen munkáltatói döntéssel a munkavállalókat érő hátrányos jogsérelem, tekintettel azon tényre, hogy a TMRSZ a közelgő ünnepek alkalmával tagjainak és gyermekeiknek kis értékű ajándékcsomagokat ad át – megközelítőleg 2000 fő részére, csak a BRFK-n belül -, továbbá a Mosonyi utcai objektumban kell bevonulniuk berendelésekkor a vidéki csapatszázadoknak is, amely eseményekkor a TMRSZ saját költségei terhére szakszervezeti hovatartozásra tekintet nélkül, minden kollégának kávét és ásványvizet biztosít, illetve a nyári időszakban hűtött vízzel, télen pedig forró teával látja el a dolgozókat.
A 2002/14/EK irányelv is tartalmaz a munkavállalók képviselőinek munkajogi védelemmel kapcsolatos előírást. A 7. cikk értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a munkavállalók képviseleti funkciójuk teljesítése során megfelelő garanciát kapjanak, amely lehetővé teszi a rájuk ruházott feladatok elvégzését.
A Legfelsőbb Bíróság több esetben elvi határozatban mondta ki, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem kiterjed a munkavállalónak – a munkáltató által kezdeményezett – más munkahelyre való beosztásra is. A munkajogi védelemnél fogva az intézkedéshez a szakszervezet egyetértése szükséges. A szakszervezeti hozzájárulásnak a konkrét intézkedéssel való egyetértést kell tartalmaznia, más ügyben tett, illetve általános nyilatkozat nem vehető figyelembe. A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem rendeltetése a szakszervezet zavartalan működésének biztosítása. Az szakszervezeti egyetértés akkor tagadható meg, ha a tervezett munkáltatói intézkedés akadályoztatja a szakszervezeti tevékenységet.
Jelen esetben az akadályoztatás ténye kétséget kizáróan megállapítható.
A nem munkaidő-kedvezmény terhére kikért szakszervezeti tisztséget el nem látó munkavállalókat is megilleti az a munkajogi védelem, hogy a munkaszerződésükben bekövetkező változáshoz hozzájáruljanak, vagyis a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a kinevezésüket.
Fokozottan kell ezen elvnek érvényesülnie a szakszervezeti tisztséget ellátó munkavállalók esetében, azaz a munkakörülmények – jelen esetben a szolgálati/munkavégzési hely – megváltoztatásához nem csupán a munkavállaló hozzájárulása, hanem ezen túlmenően a szakszervezet előzetes egyeztetése is szükséges.
Fent leírtakon kívül továbbá megjegyezni kívánjuk, hogy a jövőben a BRFK részéről biztosítani kívánt irodahelyiség szemrevételezése után egyértelműen kijelenthető, hogy az a szakszervezeti szempontból kiemelkedő fontosságú irodai – érdekképviseleti és az ezzel járó mindenkori adminisztratív – feladatok ellátására alkalmatlan. Nem biztosított a faxvonal, nincs megfelelő irodai felszereltség, a megfelelő áramellátás nem megoldott, valamint a helyiség mérete sem alkalmas 3 fő szakszervezeti tisztségviselő munkavégzésére, a kollegákkal való kapcsolattartásra, fogadására, valamint a megfelelő munkakörülmények (dokumentumok tárolása, őrzése) sem biztosítottak.
Szekszárd, 2010. november 19.
Üdvözlettel:
Szima Judit
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Főtitkára
