Az alábbiakban Felkai Úr által a Hszt. és más jogszabályok módosításával kapcsolatosan megküldött tájékoztató levelét olvashatjátok.

ATM/429/13/2010.

 

Szima Judit főtitkár asszony
részére

 

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

 

Szekszárd

 

 

Tisztelt Főtitkár Asszony!

 

 

A Hszt. és egyéb jogszabályok módosításával kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

Az egyes szabályozandó kérdéseket illetően, miniszter úr döntéseket hozott. E döntések, valamint – ezekre tekintettel – a munka további menete a következő:

 

1. A képzési rendszert alapvetően át kell alakítani, ennek lényege: a moduláris képzés. Ez azt jelenti, hogy először mindenki részt vesz egy néhány hónapos alapképzésen (generalista képzés), majd ezt követően a kiválasztott szakmájának megfelelő modulokban tanul tovább (specialista képzés).

Ebből az is következik, hogy a felsőfokú végzettségűeknek is át kell esniük mind az alapképzésen, mind a speciális moduláris képzésen.

A megváltozott képzési rendszerhez ki kell dolgozni a szükséges oktatási kapacitást, annak költségigényével együtt. A kapacitásnál azt kell figyelembe venni, hogy elégségesnek kell lennie a meglévő hiányok -, valamint a következő három évben jelentkező fluktuáció felszámolásához és – ezen túlmenően – a Kormányprogramban szereplő 3500 főnek még e kormányzati ciklusban történő kiképzéséhez.

Fontosak a kellően cizellált átmeneti szabályok is.

Miután az új koncepció kidolgozásához idő szükséges, azt egy munkacsoport augusztus 6-ig konkretizálja; ebbe a szakszervezet – igénye esetén – egy főt delegálhat.

 

2. A bérezést illetően célul kell kitűzni, hogy az állomány átlagbére legalább 30%-kal több legyen a jelenleginél.

A pótlékrendszert jelentősen át kell alakítani (példa lehet a német rendszer is). Egy lehetséges megoldás a pótlékrendszerre:

– rendészeti pótlék vagy rendészeti illetményalap (ez azt jelenti, hogy a Ktv.-ben szereplő illetményalapnak eleve egy szorzatát kapná az, aki rendészeti szervnél dolgozik),

– a beosztáshoz fűződő pótlék (minden beosztottnál – a szolgálati ágtól függetlenül – azonos; az egyes vezetői szinteknél is, nem a szolgálati ágak, hanem a vezetői szint szerinti differenciált),

– hely szerinti pótlék (ez azt jelenti, hogy bizonyos szolgálatteljesítési helyeket – például hátrányos helyzetű kistelepülések, főváros – preferálhatna),

– a teljesítménytől függő pótlék,

– a szolgálatteljesítés körülményeivel összefüggő pótlék (ez rendkívül ritka és kisszámú lenne).

Megfontolandó még:

– korpótlék

– rendfokozati pótlék.

Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyzést érdemel, hogy – az 1. pontban írtakkal összhangban – jelentős részben értelmét veszítheti (amerikai rendszer – kapitány, hadnagy, őrmester – mely látszólag rendfokozati, de valójában beosztáshoz kötődő).

Át kell tekinteni a nyugdíjba vonulás feltételeit és meg kell fontolni a kiskapuk bezárását (pld. az 50 év alatti nyugdíjba menetel lehetőségét; az 1,2 szorzót – ahol ez indokolt – pótlékkal kiváltani.)

E pontnál különösen fontos a – szerzett jogokra tekintettel – a pontos és részletes átmeneti szabályozás kidolgozása.

Miután az új koncepció kidolgozásához idő szükséges, azt egy munkacsoport augusztus 6-ig konkretizálja, ebbe a szakszervezet – igénye esetén – egy főt delegálhat.

 

3. A szervezetben meglévő – Kormányprogramban is említett – korrupció visszaszorítása érdekében az RSZVSZ létszámát és technika eszközeit meg kell növelni.

Be kell vezetni (pld. az angol és a román rendszerhez hasonlóan) a megbízhatósági vizsgálat intézményét; ez azt jelenti, hogy törvényességi kontroll mellett mesterséges szituációkban vizsgálhatná az illető személy magatartását.

A jogszabályt kidolgozó munkacsoportba a szakszervezet igénye esetén egy főt delegálhat.

 

4. A korábbi feljegyzésben említett egyéb – alapvetően büntetőjogi tárgyú – jogszabály-módosításokat akként kell megvalósítani, hogy a más tárcák által a 2. félévben megvalósítandó törvénymódosításokra (pld. a KIM Btk. és Be.) kell rácsatlakozni.

 

5. A 212/2010 (VII.1.) Korm. rendelet a büntetésekkel és intézkedésekkel kapcsolatos törvény megalkotását a KIM miniszter hatáskörébe utalta. Ezért az eddig keletkezett anyagot részére megküldtük.

 

Az 1. és 2. pontban írt koncepciót szeptember végén tervezzük, annak költségkihatásaival együtt, a Kormány elé terjeszteni; a jogszabály megszövegezése a Kormány döntése után történik.

A 3. pontban foglalt jogszabálytervezetet ősszel tervezzük Kormány elé terjeszteni azzal, hogy – lehetőség szerint – még ez évben a Parlament fogadja el. (E tervezetnek egyéb szakmai – például jogharmonizációs – tartalma is lenne.)

 

 

Budapest, 2010. július 19.

 

 

Üdvözlettel:

 

 

Dr. Felkai László