Tárgy: Hszt. felülvizsgálati koncepciójának szakszervezeti egyeztetése
EMLÉKEZTETŐ
A 2010. 06. 29-én megtartott szakértői egyeztetésről
A 2010. június 25-én a Belügyminisztériumban tartott egyeztető megbeszélésen elhangzottak szerint 2010. június 29-én a Budapest Pozsonyi utca 56. szám alatt, a 4. emeleti tárgyalóteremben sor került a Hszt. felülvizsgálatával kapcsolatos szakszervezeti egyeztető ülésre.
Az érdekképviseletek részéről az alábbi 12 szakszervezet vett részt:
TMRSZ (Szima Judit főtitkár, dr. Baracz Vilmos jogtanácsos),
FRSZ (Pongó Géza és munkatársai),
BRDSZ (dr. Bárdos Judit és munkatársai),
RV (Pach Dániel és munkatársa),
FTSZ (Nagy Gábor),
NBHSZ (Tajti István),
HTFSZ (Árok Kornél),
FBVSZOSZ (Kucsera Miklós, dr. Ese Ferenc),
VPFSZ (Holecz Gábor),
PVDÉSZ (Talabér Zoltán),
BVDOSZ (Lampert Csaba)
RKDSZ (Vincze Tibor).
Az ülés összehívásának célja a Hszt. felülvizsgálata, illetve a szövegszerű javaslatok megfogalmazása annak érdekében, hogy július 8-ig egységes Hszt. javaslat-tervezetet tudjon a munkavállalói oldal benyújtani a minisztériumnak.
A jelen egyeztető megbeszélésre csak a TMRSZ és az RV érkezett konkrét a Hszt. módosítására vonatkozó javaslattal.
Pongó Géza- az FRSZ főtitkára- nyitotta meg az ülést és köszöntötte a megjelenteket, majd az alábbiak szerint összegezte a vitapontokat.
A 2010. június 25-én megtartott egyeztető megbeszélésen dr. Felkai László Államtitkár úr javaslata szerint a mai egyeztető ülésen is a Hszt. módosítását illetően az alábbi pontok megvitatása, felülvizsgálata volt napirenden:
– rendészeti (rendőri) korrupció szűkítése, kiszűrési lehetőségei;
– irodisták helyett inkább közterületi rendőröket;
– életvitel szabályai ellenőrzési lehetőségeinek bővítése a szigorítás jegyében;
– előmenetel, rendőri képzés;
– bérezési rendszer egyértelműsítése (sokféle pótlék helyett);
– nyugdíjrendszer felülvizsgálata;
– szülési, szülői, gyermeknevelési szabályok felülvizsgálata.
Szima Judit TMRSZ főtitkárasszony javasolta, hogy a 2010. június 25-én a Belügyminisztériumban dr. Felkai László államtitkár úr vezetésével megtartott egyeztető ülésen elhangzottakról készült feljegyzést (emlékeztetőt), valamint – amennyiben ilyen rendelkezésre áll- a Kormány koncepcióját, vagy szövegszerű javaslat-tervezetét közösen kérjék a szakszervezetek, hogy részükre küldjék meg.
Pongó Géza – FRSZ részéről- javasolta, hogy a szakszervezetek Hszt. felülvizsgálatával kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket még ezen a héten – minél hamarabb- tegyék meg és küldjék meg dr. Topánka Erika – FRSZ képviselő- részére.
Szima Judit a fenti javaslat tekintetében megjegyezte, hogy tekintve, hogy a munkabizottságban elsődlegesen a TMRSZ képviseli a szakszervezetek álláspontját az FRSZ mellett, ezért szükséges és célszerű, ha a szakszervezetek a módosító javaslataikat egyúttal a TMRSZ jogtanácsosának – dr. Baracz Vilmosnak- is megküldik, és a javaslatok „összefésülését” a két jogi képviselő közösen végzi.
A fenti javaslatot az FRSZ nem fogadta el, az összefésülést az FRSZ egyedül akarja végezni, azzal, hogy a TMRSZ jogi irodájával, illetve dr. Baracz Vilmossal a későbbiekben telefonon egyeztetnek.
Ezt követően a TMRSZ javasolta, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozókra vonatkozó hatályos nyugdíjrendszer változatlan maradjon, azaz a szerzett jogokhoz valamennyi szakszervezet ragaszkodjon, és a jövőre nézve ez legyen a szakszervezetek közös álláspontja. Ezt követően vita alakult ki, amely úgy zárult, hogy valamennyi jelenlévő szakszervezet egyetértett a TMRSZ javaslatával, és a TMRSZ álláspontját egyhangúlag elfogadta.
Ezt követően Pongó Géza javasolta, hogy a 4 munkabizottság munkájának koordinációjával hatalmazzák meg a jelenlévők dr. Bárdos Juditot. A javaslatot a jelenlévők elfogadták, azzal, hogy a koordináció csak és kizárólagosan adminisztratív feladatellátást jelent.
Továbbiakban dr. Ese Ferenc kért szót, aki:
– a Hszt. 1. §-ra tekintettel, amely a Hszt. hatályát állapítja meg, azt javasolta, hogy ezen ne változtassanak a szakszervezetek, azaz fogadja el mindenki a jelenleg hatályos megfogalmazást. (A jelenlévők a fenti javaslatot nem kifogásolták.)
– a Hszt. 3. § (1)-(3) bekezdései tekintetében javasolta új fogalomként felvenni a “rendészeti köztisztviselő” meghatározását.
E tekintetben a jelenlévők között vita bontakozott ki. Több szakszervezet azon az állásponton volt, hogy a közalkalmazotti jogviszonynak a hivatásos állománybeli jogviszonnyal együtt kellene mozognia. E tekintetben azonban egyetértés nem született. Ellenben a közép- és felsőfokú képzés megreformálásával több javaslat is elhangzott, tekintve, hogy mind a szakma mind a szakszervezetek felől egyöntetűen felmerül az igény a jelenlegi képzési rendszer átalakításra.
Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi egyeztetés célja a Hszt. módosításával kapcsolatos szakszervezeti észrevételezés volt a jelenlévők újra tisztázták a Hszt. 1. § és 3. § szakaszok vonatkozásában a fenti álláspontjaikat, azaz mind az 1. §-ban, mind pedig a 3.§-ban foglaltakat hagyják változatlanul.
Az egyeztető megbeszélésen rátértek az életvitel szabályai ellenőrzési lehetőségeinek bővítésére. Több szakszervezet részéről felvetődött az igény, hogy az ellenőrzést egy teljesen függetlenített szervnek kellene végeznie.
Arra vonatkozóan, hogy egy már létező szervet függetlenítsenek, vagy újat hozzanak létre, megállapodás nem született, annál is inkább, miután a TMRSZ egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az ilyen irányú ellenőrzés nem életszerű, a már meglévő szabályok szigorítástól valamennyi szakszervezetnek el kellene határolódnia, tekintve, hogy ez idáig is számos visszásság volt tapasztalható – pl. méltatlansági eljárások esetében. Ezért nem az életvitel szabályainak ellenőrzési lehetőségeinek bővítéséről kellene vitatkozni, hanem a méltatlansági eljárás elrendelésének eseteit kellene oly módon leszűkíteni, hogy csak a szabálysértőkre és a notórius visszaesőkre lehessen méltatlansági eljárást elrendelni.
Ezt követően a megbeszélés ismételten a szakképzési reformról folytatódott. Dr. Baracz Vilmos- a TMRSZ jogtanácsa a TMRSZ nevében elmondta, hogy a konfliktus alapját az adja, hogy a képzési rendszer intézményesített formája sem egységes (középfokú szintű szakiskola, tisztképző főiskola).
A szakszervezetektől teljesen különböző javaslatok érkeztek, de abban egyetértettek, hogy a képzést egységesíteni kell, és a további fokozatos előmenetel tekintetében a 3-5 kivárási, gyakorlati év minden jelenlévő részéről elfogadható.
Következő napirendi pontként a jelenlévők a bérezési rendszer egyértelműsítésére tértek át. A BRDSZ javaslata, hogy a bér választódjon le a köztisztviselői illetményalapról, és e helyett rendészeti illetmény legyen, melynek minimum összeg érje el a mindenkori minimálbér szintjét, ezzel helyettesítve a pótlékokat.
A TMRSZ kifejtette a bérezési rendszer módosításával kapcsolatosan, hogy csak egy olyan mérték fogadható el, amely a pótlékokat teljes mértékben helyettesíteni tudja, illetve ezzel egyidejüleg egy igen jelentős bérfejlesztés is megvalósul – amely állásponttal egyébként valamennyi résztvevő egyetértett.
BRDSZ javasolta a szolgálati időpótlék bevezetését a korpótlék helyett, melynek mértékét az alapilletményhez viszonyítottan kell meghatározott.
RKDSZ: jelenlegi bértáblával a gond, hogy csak 10 éves távlatban használható, azaz ez alkalmatlan arra, hogy hosszú távon fenntartható legyen.
A TMRSZ álláspontja az, hogy a bérezési rendszerben fizetési fokozatokat kell kialakítani 3 éves idősávokra lebontva, azzal, hogy ne kerüljön a bérplafon meghatározásra.
Erre a BRDSZ megjegyezte, hogy egyetért azzal, hogy egy olyan bérezési rendszert kell kialakítani, amely egy tízéves periódust követően nem zárul le, valamint álláspontjuk szerint a jelenleg hatályos kétszintű – közép-, és felsőfokú- bérezési rendszert nem lehet összemosni.
A TMRSZ a fentiekhez hozzáfűzte, hogy ugyan összemosni nem lehet a kétszintű bérezési rendszert, de indokolt azok közelítése.
Dr. Ese Ferenc a bérezés vonatkozásában felvetette a távolléti díj intézményét indokolt lenne törölni, mert ennek a megfogalmazása a civil szférára nézve megtévesztő, tehát erre az időszakra átlagilletményt kellene bevezetni. Ezen javaslatot egy szakszervezet sem kifogásolta.
A szolgálati idő vonatkozásában dr. Ese Ferenc javaslatára, de valamennyi szakszervezet egyetértésével, a jelenlévők megállapodtak, hogy szükségszerű lenne a munkaköri leírásokban negyedéves munkaidő-beosztás megállapítani, valamint a heti munkaidő mértékét maximalizálni 48 órában.
Erre a TMRSZ akként reagált, hogy a túlóra és a túlszolgálat fogalmainak tisztázása az értelmező rendelkezések között lefektethető, illetve a túlóra valamint a túlszolgálat elrendelése a 10 napos előközlési kötelezettséghez is kell, hogy igazodjon.
Dr. Ese Ferenc felvetette az állományilletékes parancsnoki posztot illetően, hogy ez decentralizált vagy centralizált legyen. Hallgatólagos megegyezés született a jelenlévők között, hogy decentralizált legyen.
A szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a héten még sort kell keríteni további egyeztetésre, azzal, hogy dr. Topánka Erikának megküldött javaslatok összefésülésének, illetve az összesített javaslatok kiküldésének mielőbb meg kell történnie, majd ezt követően – lehetőség szerint még ezen a héten- a szakszervezeti képviselőknek újra össze kell ülniük a jogalkotási javaslatok megvitatása céljából.
Budapest, 2010. június 29.
TMRSZ