avagy a tényállás megerőszakolása
és ami a „boszorkányüldözés” mögött van
A TMRSZ ellen az utóbbi időben folytatott „boszorkányüldözés” egyik apropójaként a Zalai Hírlap által közölt valótlan tényállítás is jelentős szerepet játszott. Mindez annak volt köszönhető, hogy a TMRSZ merészelt élni a jogszabályban foglalt lehetőségeivel és a munkavállalók érdekében a Zala megyében munkahelyi ellenőrzéseket tartott. Ennek az állampolgárok felé történő kommunikálása viszont kívánnivalókat hagyott maga után, hiszen a Zala megyei Rendőr-főkapitány dr. Tiborcz János r. ddtb. az ellenőrzésekkor semmiféle együttműködést nem mutatott, sőt azt adta utasításba, hogy a munkahelyi ellenőröknek semmiféle dokumentációt ne adjanak ki. Tett mindezt felszólalásaink ellenére is mindenféle jogi következmények nélkül. A TMRSZ ezért kérte a sajtó-helyreigazítást. Miután úgy I. és II. fokon elutasították a keresetünket a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a keresetünknek helyt adott. Közzétesszük az ítélet lényeges megállapításait okulásul.
Íme az ítélet lénye:
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bírósága dr. Baracz Vilmos jogtanácsos által képviselt Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u.4.) felperesnek a dr. Lackner Melinda ügyvéd által képviselt Zalai Hírlap Szerkesztősége (8900 Zalaegerszeg, Ady u. 62.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Zala Megyei Bíróság előtt 15.P.2l.395/2009. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.374/2009/8. számú Jogerős ítéletével befejezett perében a TMRSZ által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán ítéletében a Legfelsőbb Bíróság a Jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és kötelezte az Zalai Hírlap Szerkesztőségét, hogy 8 napon belül a Zalai Hírlap című lapban az eredeti cikkel azonos helyen és betűszedéssel a következőket tegye közzé:
Zalai Hírlap Szerkesztősége Helyreigazításának szövege:
Lapunk 2009. augusztus 12—i számában „Jogerősen nyert a rendőrfőkapitány” című cikkben valótlanul híreszteltük, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete által a munka körülmények vizsgálatával kapcsolatban feltárt nézetkülönbségek körében a Zala Megyei Rendőrkapitánysággal zajlik az egyeztetés.”
Kötelezte a Zalai Hírlap Kiadó Kft—t (8900 Zalaegerszeg, Ady u. 62.), hogy fizessen meg 15 napon belül a TMRSZ-nek 40.000 (negyvenezer) forint perköltségre
Előzmény: A Zalai Hírlap című napilap 2009. augusztus 12-i számában „Jogerősen nyert a rendőr-főkapitány” című cikkben megjelent, dr. Tiborcz János megyei rendőr-főkapitány azon nyilatkozata miatt, mely szerint zajlik az egyeztetés közte és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) között, a TMRSZ által tartott munkaügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok kapcsán.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a TMRSZ keresetét elutasította és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az Zalai Hírlap Szerkesztőségének 47.000 forint perköltséget. A kereseti illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.
Első fokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy az Zalai Hírlap Szerkesztősége eleget tett bizonyítási kötelezettségének, mert a felajánlott bizonyítékokkal alátámasztotta a felperes által sérelmezett tényállítás valóságát. Álláspontja szerint ugyanis a nyilatkozatban hivatkozott egyeztetésnek minősül az ORFK által folytatott vizsgálat és a válaszirat elkészítése.
Kifejtette azt is, hogy a felperes sajtó-helyreigazítás iránti kérelme meghaladta az újságcikk tartalmi körét, mert a megyei rendőr-főkapitány munkaügyi ellenőrzés során tanúsított magatartásával és a további felperesi intézkedésekkel az írás nem foglalkozott.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte a TMRSZ-t hogy 15 napon belül fizessen meg az Zalai Hírlap Szerkesztősége részére 20.000 forint másodfokú perköltséget.
A jogerős ítélet kifejtette, hogy a felperes eljárási jogai nem sérültek az első fokú eljárás során, mivel a tárgyaláson felmutatott iratokról a tanú nyilatkozott, arra a felek reagálhattak, és ezt a TMRSZ képviselő is megtette. A per tárgyát képező „zajlik az egyeztetés” kifejezés tekintetében megállapította, hogy ez köznapi értelemben – a PK. 12.sz. állásfoglalás szerint – nem jelent mást, minthogy az ügy nincsen lezárva, folyik a vizsgálat. Ebből a szempontból közömbös részlet az, hogy a rendőr-főkapitány közvetlenül egyeztetett-e a felperesi szakszervezet vezetőjével, vagy ezt egy beosztottjára bízta. Dr. Tiborcz János arról konkrétan nem is nyilatkozott, hogy kik között zajlik az egyeztetés. A jogerős ítélet osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a körben is, hogy a való tényként közzétenni kért közlemény a cikkben foglaltak tartalmát meghaladta.
A jogerős ítélet ellen a TMRSZ felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az Zalai Hírlap Szerkesztősége helyreigazítás közzétételére kötelezését kérte.
Álláspontja szerint a „zajlik az egyeztetés” kitétel csak úgy értelmezhető, hogy a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a felperes között van ez folyamatban. Az Zalai Hírlap Szerkesztősége által sem vitatott tény, hogy a szakszervezettel dr. Tiborcz János nem tartott egyeztetést. A sérelmezett mondat értelmezése alapján téves az a megállapítás, hogy az összetett mondatban felmerült az ORFK érintettsége. A felperes arra is hivatkozott, hogy egy vitás munkajogi helyzet értékelését, az azzal kapcsolatos egyeztetést nem az ellenőrzött és az ellenőrzött felettes szerve közötti egyeztetésnek kell követnie, hanem az ellenőrzött és az ellenőrzésre jogosult szakszervezet között kell egyeztetést lefolytatni. Ezért téves az a következtetés, amely szerint a szövegkörnyezetből úgy értékelhető a közlés, hogy az ügy nincsen lezárva. A TMRSZ érvelése szerint iratellenesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy dr. Tiborcz János konkrétan nem is nyilatkozott arról kik között zajlik az egyeztetés, ugyanis a szöveg értelmezése alapján dr. Tiborcz János, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a TMRSZ közötti egyeztetés tényéről számolt be.
A helyreigazító közlemény megfogalmazásával kapcsolatban azt adtuk elő, hogy a cikk teljes összefüggésében való vizsgálata alapján a kért közlés indokolt, mert a valótlan tartalmú sajtóközleménnyel szemben a teljes reparációt ez biztosítja.
A TMRSZ előadta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során, olyan okiratok tartalmára alapította döntését, amelyeket nem csatoltak be, és azokat csak a bíróság tekintette meg.
Ez lényeges és súlyos eljárásjogi hiba, amit nem pótolt az a tény, hogy a bíróság az okiratból az általa szükségesnek tartott információkat rögzítette a jegyzőkönyvben, és ezt ismertette a felperessel. Ha az eljáró bíróság az ORFK és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közötti levelezést releváns bizonyítéknak tekintette, abban az esetben nem elegendő az okirat bemutatása, azt a Pp. 93. S (2) bekezdése, a 139. 5-a, a 141. 5 (2) bekezdése alapján csatolni kell az ügyirathoz.
A Zalai Hírlap Szerkesztősége felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint alaposnak találta:
A perbeli írás a felperes által a Zala megyei rendőrfőkapitány intézkedése miatt kezdeményezett munkaügyi perben meghozott jogerős bírósági ítéletről számolt be, majd a cikk azzal zárult, hogy „az 1098 fős létszámú zalai rendőrségen belül 280 tagot számláló Tettrekész az elmúlt hónapban ellenőrzést tartott, amelynek során a munkakörülményeket vették górcső alá. Megállapításaikat illetően még vannak nézetkülönbségek a vezetés és az érdekképviselet tisztségviselői között, de zajlik az egyeztetés, közölte végezetül dr. Tiborcz János.”.
A TMRSZ helyreigazításként annak közzétételét kérte, hogy ez a nyilatkozat valótlan, „ugyanis a főkapitány az ellenőrzés során még a törvényi kötelezettségét is megszegve szakszervezetünk tisztségviselőit akadályozva járt el, melynek kapcsán a TMRSZ megtette a szükséges jogi lépéseket”.
A cikk TMRSZ által sérelmezett szövegének a Legfelsőbb Bíróság PK. 12. számú állásfoglalásának megfelelő, szövegkörnyezetben történő, nem formális, hanem valós tartalma szerinti értelmezésével megállapítható, hogy a nyilatkozat a szakszervezet és a rendőr-főkapitányság közötti egyeztetésre vonatkozott. A rendőr-főkapitány kijelentése szerint ugyanis a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban a vezetés és az érdekképviselet tisztségviselői között vannak még nézeteltérések, azonban „zajlik az egyeztetés”. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó szövegrészekből egyértelműen az következik, hogy az egyeztetés a szakszervezet és a rendőr-főkapitányság között van folyamatban.
Ezzel szemben a tény az, hogy a rendőr-főkapitányság vezetése és a szakszervezet semmiféle egyeztetést nem folytatott a feltárt hiányosságokról. Az ORFK a felperes fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó bejelentése nyomán kért tájékoztatást a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságtól. Ez a vizsgálat azonban nem vonható ebbe a körbe, mivel a cikk szövege szerint a szakszervezettel tartott egyeztetésről volt szó. Erre figyelemmel a jogvita elbírálása szempontjából nem volt relevanciája annak, hogy az eljárás során az ORFK-val folytatott levelezés becsatolására nem került sor.
Mindezek alapján a cikk a főkapitány nyilatkozatának közzétételével valótlanul híresztelte azt, hogy a szakszervezet és a rendőr-főkapitányság között zajlik az egyeztetés.
A Zalai Hírlap Szerkesztősége a per során alaptalanul hivatkozott arra, hogy a közlés lényegtelen a felperes személyére nézve, ezért szükségtelen annak helyreigazítása.
A Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalása értelmében a helyreigazítást kérő személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra.
E kijelentés azonban nem tekinthető pontatlanságnak, mivel valójában egyáltalán nem folyt egyeztetés a Rendőr-főkapitányság és a szakszervezet tisztségviselői között. A felperes megítélése szempontjából közömbös részletnek, lényegtelen tévedésnek sem minősíthető az, hogy a munkaügyi ellenőrzést lefolytató, az érdekvédelmi feladatokat ellátó szakszervezettel egyeztet-e a vezetés az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, mert e valótlan tény híresztelése arra utal, hogy a vezetés a szakszervezetet partnerként fogadja el. Ezzel szemben a valóság, az egyeztetés hiánya arra utal, hogy a rendőrség vezetése nem tárgyal, nem egyeztet a hiányosságokat feltáró szakszervezettel, azaz a szakszervezetet nem tekinti partnernek, amely a személyét hátrányosan érinti.
Összefoglalóan tehát a perbeli sajtóközlemény valótlanul híresztelte, hogy zajlik az egyeztetés a szakszervezet és a rendőr-főkapitányság között. Ez a közlés a felperes megítélése szempontjából nem tekinthető pontatlanságnak, közömbös részletnek, ezért a felperes e tény híresztelése miatt alappal tartott igényt a helyreigazításra.
Mindezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával megváltoztatta, és az Zalai Hírlap Szerkesztőségét helyreigazítás közzétételére kötelezte.
TMRSZ
Előzmény: Sajtóhelyreigazítást kezdeményeztünk