A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet tiltakozó közleménye

az utóbbi években elburjánzott katonai ügyészi és katonai bírói önkény ellen

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, amely 2004- októberében alakult 34 fővel, ma a Magyar Köztársaság Rendőrségének legnagyobb létszámú szakszervezete. Tagjaink között 95%-nál is nagyobb arányban vannak azok a rendőrségi dolgozók akik munkájukat nap mint nap felelősséggel, hivatástudattal, rendkívül nagy leterheltség mellett és szégyenletesen alacsony jövedelmi viszonyok mellett végzik.

A rendszerváltás utáni években a rendészeti dolgozók szolgálati törvényének elfogadását követően egyre inkább tapasztalható, és nyilvánvalóvá lett a politika által meghatározott rendészeti stratégiák átgondolatlansága, a rendészeti vezetők kiválasztása rendszerének pártállami időket idéző jellege, a kapkodás, a rendőrök pénzbehajtókká silányítása és a tomboló bűnözés ellen az elégtelen törvényi rendelkezések miatti rendőri tehetetlenség ma már közismert tény.

 

A rendőrök kiszolgáltatottságának közepette alakult meg szakszervezetünk azokkal a célokkal, hogy a rendészetben uralkodó áldatlan állapotok, valamint a rendészet területén tapasztalható érdekképviseleti elvtelenség ellenében a munkavállalók összefogásával egy erős, hatékony, tisztességes és elvtelen alkuk megkötésétől tartózkodó hiteles szakszervezetet hozzunk létre.

 

Egy ilyen szakszervezet létrehozását követően a hibák feltárása, a felelősökkel szembeni fellépés és a rendészeti struktúra átpolitizáltságának nevén nevezése szokatlan és elfogadhatatlan volt a pártállami időkből békés átmenettel továbbra is pozícióban maradó egyes rendőri vezetők, katonai ügyészek és katonai bírák részéről. A pártállam utódpártjaként 8. éve kormányzó, nevében Magyar és Szocialista Párt szakmai irányítása alatt működő rendészeti vezetés és katonai ügyészségek, valamint az Alkotmány nevében elvileg független Katonai Bíróságok az utóbbi időben olyan átfogó, szisztematikus, a TMRSZ munkáját és annak tisztségviselőit megfélemlítő tevékenységet fejtenek ki, amely jellegét tekintve elfogadhatatlan egy demokratikus berendezkedésű rendszerben. Ez a folyamatos vegzálás ugyanis jellegét tekintve a legsötétebb pártállami, 50-es éveket idéző, Péter Gábor, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Kádár János nevű alakok nevével fémjelzett hatalmi struktúrák megismétlődését, helyesebben fogalmazva továbbélését jelenti tartalmában.

 

A TMRSZ-szel és annak tisztségviselőivel szembeni folyamatos, az állam hatalmi és egyéb szervei részéről megnyilvánuló folyamatos vegzálásokat az alábbi példákkal lehet alátámasztani. A példák ismertetéséhez szükséges bizonyítékokat a sajtó érdeklődő munkatársai részére ezúton ajánljuk fel, felhasználásukhoz feltételt és kikötést nem szabunk.

 

A szakszervezetünk főtitkára Szima Judit ellen a rendőri vezetés az utóbbi öt évben – mióta a TMRSZ megalakult – közel 10 esetben rendelt el fegyelmi eljárást, amelyek között volt olyan eset is, hogy a fegyelmi eljárás alapja az volt, hogy a munkahelye kulcsdobozának pecsétnyomóját nem kellő erővel nyomta be a gyurmába és ezért a pecsétnyomója egyik számjegye nem látszott tisztán. A fegyelmi eljárást dr. Soczó László r.dandártábornok, Tolna Megyei rendőrfőkapitány rendelte el, aki hasonló súlyú más cselekmények miatt még 3 esetben rendelt el fegyelmi eljárást a TMRSZ főtitkára ellen. A főtitkár ellen ha egy ügy megszüntetésre kerül, rögtön legalább hármat indítanak ellene.

 

Az együttműködés során a főkapitány volt amikor megalázó, kioktató és sértő hangnemben Szima Judit munkavállalók érdekében történő kiállását „ugatásnak” nevezte. Az ügyben feljelentést követően az eljáró Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa dr. Biszak János nevű hadbírója I. fokon, míg azt helybenhagyva a II. fokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa dr. Ruzsás Róbert nevű hadbírójának egyező álláspontja szerint nem büntetőjogi kategória ma, ha egy parancsnok ilyen hangnemet enged meg magának beosztottjával szemben.

 

A Magyar Köztársaság Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatala megalakulásunk óta 3 alkalommal ellenőrizte a szakszervezetünk gazdálkodását, eddig kisebb korrigációt igénylő észrevételektől eltekintve gazdálkodásunk és nyilvántartásunk példaértékű, bár ezt csak szóban merték elmondani a hivatal egyes munkatársai, írásban a „nem találtunk szabálytalanságot” tárgyilagos megállapítással zárultak ezek az ellenőrzések.

 

A Magyar Köztársaság államhatalmi gépezete 2010. január 19-én újabb adathalászási szándékát megvalósítandó elrendelte a TMRSZ központjának munkaügyi szempontú ellenőrzését. Az ott foglalkoztatott munkavállalóink egy részét kikérdezték, a jelenléti íveket ellenőrizték, a munkahelyi munkakörülményeket, munkaszerződéseket, szabadság nyilvántartásokat úgyszintén ellenőrzés alá vonták. A rendszerváltás óta eltelt 20 év során példa nélkül álló az, hogy szakszervezetet ellenőrizzen munkaügyi szempontból egy hivatal, a jelen lévő hivatalnokok közlése szerint ők még soha nem ellenőriztek szakszervezetet, de nem is hallottak róla, hogy bármelyikőjük ilyet tett volna. A TMRSZ vonatkozásában ez is megtörtént, mutatva, hogy a kormányzat és annak egyes szervei gereblyézése tovább folytatódik a TMRSZ struktúrájának és működésének feltérképezése szándékával.

 

A jelenlegi országos rendőrfőkapitány, dr. Bencze József r. altábornagy, aki saját hivatalos életrajza tanúsága szerint is pártállami tanácselnökből azonnal nagykátai rendőrkapitányként kezdte el meghatározni a rendőrség szakmai munkáját Pest megyében, majd összességében 8 év rendőrségi gyakorlattal – amelynek mind a 8 évében rendőrkapitányság vezetője volt – találtatott alkalmasnak arra, hogy egy több tízezer munkavállalót foglalkoztató szervezet első számú vezetője legyen, hivatalba lépése óta folyamatosan gátolja a TMRSZ munkáját. Több alkalommal tett büntetőfeljelentést a szakszervezet főtitkára ellen, miközben sajtónyilatkozatában valótlan, az olvasókat megtévesztő és személyiségi jogot sértő állítást is tett szakszervezetünkről. Ezzel kapcsolatban feljelentésünket – a sorozatos katonai bírósági elutasítások következtében pótmagánvád keretében – 2008. július 16-a óta fekteti el a Fővárosi Katonai Bíróság dr. Varga Béla nevű hadbírója, nyilvánvalóan abból a célból, hogy mint azt tették Gergényi ex főkapitány esetében egy idő után büntetés kiszabása nélkül mentesüljön dr. Bencze József az általa elkövetett cselekmény szankciójától.

 

Az országos rendőrfőkapitány ténykedése során – miközben más szakszervezet részére akár 14 db szolgálati gépkocsit is biztosít, továbbá több száz rendőri vezető személyi használatra kap a magyar adófizetők pénzéből fenntartott szolgálati gépkocsikat – a TMRSZ részére még térítés ellenében sem hajlandó szolgálati gépjárművet rendelkezésre bocsátani, hogy azzal érdekképviseleti munkánkat végezhessük, és teheti mindezt büntetlenül.

 

Az országos rendőrfőkapitány más szakszervezetek vezetőit és tisztségviselőit központi állományba veszi, illetményüket jelentősen megemeli, a főtitkárokat például ORFK főosztályvezetői illetménnyel honorálja, míg a legnagyobb rendőrszakszervezet tisztségviselőit nem veszi központi állományba és illetményüket jelentősen lecsökkenti. Más szakszervezetek vezetői akár nyugállományúak is lehetnek, ez sem zavarja az ORFK vezetőjét abban, hogy egy nyugdíjast vegyen központi állományba, részére ORFK főosztályvezetői illetményt (kb 700.000,- Ft-ot) biztosítson, addig a TMRSZ tisztségviselői fizetését csökkentik. A TMRSZ tisztségviselőivel szembeni megfélemlítés szándéka a rendőri vezetés részéről általános, egyes munkavállalókat vezetővé történő kinevezésüket megelőzően szóban több esetben nyilatkoztatták, hogy tagja-e a TMRSZ-nek, mert kinevezésüket attól teszik függővé.

 

A rendőri vezetők jövőbeni jogsértéseinek azonban egy szakmailag független, hiteles katonai ügyészség, vagy katonai bíróság elejét tudná venni. Sajnos azonban 2010-ben ez egyáltalán nem tapasztalható. Több esetben tettünk feljelentéseket rendőri vezetők által nyilvánvalóan elkövetett különböző bűncselekmények miatt, amelyek kivétel nélkül mind megszüntetésre kerültek. A feljelentett bűncselekmények széles spektrumon mozognak. Alárendelt megsértése, hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, vagy hanyag kezelés, hogy csak a legjellemzőbbeket említsük. Van hogy törvénysértő módon hónapokig még csak nem is válaszolnak több millió forintot követelő munkavállalói szolgálati panaszokra.

 

A katonai ügyészségek élen járnak a rendőri vezetők által elkövetett bűncselekmények elleni felelősségre vonás elkenésében, eltussolásában, bagatellizálásában, megengedhetetlen módon mintegy bűnsegédi magatartást tanúsítanak. Nagy tárgyi súlyú bűncselekményekről van szó, társadalomra való veszélyességük kiemelkedő. Kezdve a 290 rendőri vezető kollektív illetményeltérítésétől, a közvagyonnak minősülő szolgálati gépkocsik korlátozás nélküli használatán, a beosztottakkal szembeni foglalkoztatás során az illetmény jelentős részének meg nem fizetésén keresztül egészen addig, hogy állam részére jogosan járó több tízmilliós értékű követelésről mondanak le közbeszerzési szerződést megsértő civil Kft. javára, majd ugyanez a cég a későbbiek során ugyanúgy zavartalanul nyeri meg a közbeszerzéseket akár a Rendőrség, akár a HM ír ki pályázatot haditechnikai termékekre.

 

Egyes nyomozó ügyészség bizonyíték nélküli feljelentések esetében is adatszolgáltatásra kötelezi az eljárás alá vont TMRSZ-t, gazdálkodási, pénzintézeti utalási adatokat kér meg pénzintézettől, mondván, hogy gyanú áll fenn a feljelentés alapján. A TMRSZ főtitkárának orvosi papírjait kérik be visszamenőleg, úgy, hogy semmiféle eljárás nincs ellene, az orvost pedig arra kötelezik, hogy a bekért különösen védett adatokat nem közölheti a betegével. Hogy ez a gyanú miben és ki ellen nyilvánul meg, azt nem részletezik, és azt sem, hogy adott esetben a vizsgálat „célszemélyét” kötelezik adatszolgáltatásra. Az is előfordult az utóbbi időben, hogy megkeresés keretében önvallomást kértek a TMRSZ főtitkárától.

 

A katonai bíróságok a büntetőeljárási garanciákat durván és sorozatosan megsértik. A TMRSZ főtitkára ellen folyó bujtogatási ügyben a bíróság tárgyalást tűzött ki 2010. január 20-ára, amelyen a TMRSZ főtitkára egészségügyi okok miatt nem tud megjelenni. Az egészségügyi állapotát orvosi igazolással támasztotta alá 2010. január 18-án, majd két nappal később a Fővárosi Katonai Bíróság részéről dr. Tóth Szabolcs hadbíró „idézés büntetőügyben” formanyomtatvány megküldésével kötelezte a TMRSZ főtitkárát arra, hogy az orvosi tanúság ellenére 2010. január 22-én jelenjen meg Budapesten „kitűzött igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra”. Nevezett hadbíró határozatot sem hozva 2 napon belül döntött a felülvizsgálatról, miközben a 2006. őszi zavargásokban felelősként megnevezett budapesti ex rendőrfőkapitány ügyében egyáltalán nem mutatott ilyen ügybuzgalmat a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa.

 

A fenti példálózó jellegű események is mutatják, hogy ma Magyarországon a nevében Magyar és Szocialista kormányzó párt rossz néven veszi, ha az ország irányításában tanúsított eredménytelenségét, a rendészet területén tanúsított züllesztő ténykedését a munkavállalók érdekében eljárva egy szakszervezet és annak vezetője „szóvá meri” tenni. A kormányzó párt részéről tanúsított hatalmi arrogancia ezen formája, a rendőri vezetés és a katonai ügyészségek féktelensége, szabadon eresztésük olyan helyzetet teremtett 2010-re amely megkérdőjelezi a jelenlegi kormányzatnak a 4 évente ismétlődő választásokkor ismertetett programpontjai komolyságát a rendészet körüli anomáliák felszámolása terén.

 

A jelenlegi kormányzat ugyanis saját alkalmatlanságának sokadszori bizonyítása mellett – amelynek során a magyarországi munkavállalók eladósodása és a külföldi bakok kénye-kedvének történő kiszolgáltatása ma már ténykérdés – nem riad vissza az ötvenes évek restaurációjára törekvő ténykedésétől sem.

 

Azok a hatalmi struktúrák ugyanis amelyek a köztisztviselői, és a hivatásos állomány terén a közvetlen kézi vezérlés lehetőségét nem zárják ki, ahol a vezető tisztviselői kar kinevezése pártpolitikai szempontok, jóelvtársi pedigrék megléte alapján történik, és ahol a szakmailag alkalmas, de politikailag megbízhatatlannak minősített, vagy a szakmai szempontokat a politikai elvárások elé helyező vezetők elmozdítása indokolás nélkül lehetséges, egy demokratikus berendezkedésű államban megengedhetetlen.

 

Ma, amikor a létbizonytalanságba taszított rendészeti munkavállalók érdekeinek valós képviseletét évek óta csupán a TMRSZ vállalja fel és ennek során tisztségviselőinek meghurcolásától sem riad vissza a kormányzat, felhasználva a hű csatlósokként viselkedő, politikai ejtőernyőzéssel az állami hivatalokban elhelyezett egykori pártkádereit, nem lehet tovább elhallgatni, hogy valódi rendszerváltozásra, változásokra van szükség a rendészet területén is.

 

Az utóbbi hónapok történései azt mutatják, hogy rendkívül erős pszichikai hadviselés folyik a főtitkár ellen, mára már a rendőri vezetők mellé beszálltak egyes ügyészek, lásd Pálvölgyi Legfőbb Ügyészségi Vezető ténykedését is, aki előbb hozott marasztalást, minthogy a felkérést megkapta volna, ezen belül ügyészségi nyomozó hivataliak, katonai ügyészek, sőt katonai bírák is arra kaptak parancsot, hogy eredményt produkáljanak, készítsék ki a szakszervezet vezetőjét, fejezzék le, mert a TMRSZ-t szét kell verni, annak vezetőjét pedig a hatalom megvenni nem tudja.

 

Elfogadhatatlan, hogy a rendszerváltást egyesek politikai túlélésük biztosítása mellett a közvagyon mértéktelen és maradéktalan eltulajdonítására használták fel. Elfogadhatatlan hogy az ország szétlopásában élenjáró pártok közpénzből eltartott csatlósaikkal koncepciós eljárások elrendelésével fenyegeti a kisemmizett rendészeti munkavállalókat képviselő Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét, és annak tisztviselőit. Azt a szakszervezetet fenyegeti a jelenlegi kormányzat, aki bűnös és megengedhetetlen magatartásukra folyamatosan rámutat, leleplezi az álságos és visszataszító jelenségeket. Követeljük, hogy a rendészet szétverésében, privatizációjában a közpénzek lenyúlásában gyakorlatot szerző hatalmi elit saját jól felfogott érdekét szem előtt tartva hívja vissza és próbálja meg visszaterelni a szakmaiság útjára a féket vesztett rendőri vezetőket és katonai ügyészeket, a csupán nevében pártatlan és független egyes katonai bíróságokkal egyetemben. Ennek elmaradása esetén ugyanis a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete is további olyan lépéseket helyez kilátásba a magyarországi szakmai rendészet megteremtése érdekében, amely a jelenlegi helyzetnél is kellemetlenebb lesz a rendészetet züllesztő hatalmi elit számára.

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a tiltakozó közlemény közzétételével a közvélemény figyelmét szeretné felhívni arra, hogy 2010-re Magyarországon a rendészeti szakterületen és az igazságszolgáltatásban olyan helyzet alakult ki, amely fényévekre áll egy demokratikus berendezkedésű állam minimum követelményeitől is.

 

 

Szekszárd, 2010. január 27.

 

 

 

TMRSZ Médiaszolgálat