A TMRSZ az érdekképviseleti tevékenysége során különös hangsúlyt fektet arra, hogy a felszínre került problémákat elsősorban nem a szőnyeg alá söprés technikájával, nem az egyes rendőri vezetők ismétlődő kifogásai mögött meglévő, a felsőbb vezetők irányában megnyilvánuló meghunyászkodással, hanem a jog, a nyilvánosság és a cselekvés eszközével igyekszik megoldani.
Ez az érdekvédelmi stílus a magyarországi szakszervezetiség története során szokatlan, szinte egyedi jelenség. A rendőrség szakmai ellehetetlenítéséért felelős kormányzati koncepciók, stratégiák mögött minden esetben felbukkantak a hatékonyság, átszervezés, racionalizáció, reform álságos jelszavai, de saját tapasztalataink szerint a látszatintézkedések, és az erélytelen érdekvédelem oda vezettek, hogy a rendőri hivatás ma már szinte valamennyi vonzerejét elvesztette, amellyel 1996-ban, a szolgálati törvény hatályba lépésének idején rendelkezett.
A rendőrséget sújtó elvonások, a sok esetben alkalmatlan szakmai vezetés, és a korábbi erélytelen szakszervezeti érdekérvényesítés nagyfokú elégedetlenséget alakított ki már évekkel ezelőtt a testületen, legfőképpen a végrehajtói állományon belül.
Az elégedetlenség, a problémák felismerése azonban önmagában kevés, ha nem párosul mellé tettrekészség, összefogás, szolidaritás egymás iránt, és kreativitás a problémák megoldására.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete évek óta küzd azért, hogy az állam, a mindenkori végrehajtó hatalom elismerje, és becsülje azokat a rendőröket is, akik a közterületeken látják el nemes, de sok esetben embert próbáló feladataikat.
Sajnálatos, hogy a törekvéseink a munkáltató időnkénti dühös, és sok esetben jogsértő ellenállásába ütközik, miközben felső szinteken irritálóan szembetűnő a pazarlás és a felső vezetés javadalmazásának, személyi juttatásainak mértéke. Szakszervezetünkkel szemben az utóbbi időben olyan törekvések, megnyilvánulások történtek, olyan jelenségek ütötték fel a fejüket egyes rendőri vezetők, és „társ” szakszervezetek részéről, amely leplezetlen módon, nyíltan a hatályos törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyása mentén igyekeznek gátat szabni a TMRSZ térnyerésének.
Ez ellen minden esetben a jog, és a határozott, küzdés eszközével lépünk fel. Rendkívül fontos, hogy ezekben a hetekben, hónapokban, amikor szakmai, érdekvédelmi törekvéseink hatékonyabb megvalósítására nyílt esélyünk, akkor még jobban figyeljünk egymásra, és utasítsuk el a törekvéseink ellen megnyilvánuló nemtelen támadásokat.
Rendkívül fontos, hogy érezze minden munkavállaló az összefogás, összetartás erejét, hiszen együtt, egymást megvédve a TMRSZ szervezetén belül, senki nem marad valós védelem nélkül. Ugyanakkor a TMRSZ védelme mellett a TMRSZ-nek is szüksége van egy bátor, nem meghátráló, a megfélemlítésre még erősebb öntudattal, és összetartással válaszoló tagságra.
A TMRSZ vállalja a valós érdekérvényesítés minden nehézségét, mert meggyőződéssel valljuk, hogy nyafogással, nyűgösködéssel, a megszokott langyos vizes látszat érdekvédelemmel, elvtelen alkukba bocsátkozással nem lehet hatékonyan orvosolni a munkavállalók problémáit.
Az elmúlt hetek határozott munkahelyi ellenőrzéseinek köszönhetően például több százmillió forint értékben derítettük fel veletek együtt a kifizetetlen túlórák tízezreit.
Sok esetben azonnal van kézzelfogható eredménye törekvéseinknek, azonban vannak olyan döntések, amelyek kifutási ideje hónapokban, sok esetben években mérhető.
Kérünk benneteket, továbbra is bízzatok a TMRSZ tettrekészségében, küzdeni tudásában, és valós munkavállalói érdekvédelmi küzdésünk értelmében.
Várjuk sorainkba a rendőrség azon munkavállalóit is, akik eddig csupán kívülállóként tekintettek több ezer TMRSZ-es összefogásának erejére.
Tarts velünk és küzdjünk együtt sorsunk jobbra fordulásáért!
Szekszárd, 2009. június 5.
