Az IRM 2009. március 5-re hirdette meg eredetileg az IRÉT ülést, melynek napirendi pontjaként a Hszt. tervezett módosításával kapcsolatos egyeztetés szükségessége volt. Ezt az IRM  elhalasztotta, majd azt március 20-ra tűzte ki, további két ponttal kiegészítve. A TMRSZ meghívása többszöri sürgető levelünkre történt csak meg, ugyanakkor a többi szakszervezetek által közzé tett, de egyébként nem nyilvános kormányzati munkaanyagot az IRM többszöri kérésünkre sem küldte meg.

A TMRSZ által javasolt további napirendi pontokat lesöpörték az asztalról, azt nem tartották fontosnak. Kónya Péter az FRDÉSZ elnöke megkeresésünkre cinikusan reagált, melynek lényege az volt, hogyha őt elfogadjuk az SZÉF munkavállalói oldal vezetőjének, akkor majd foglalkozik az általunk felvetett munkavállalókat érintő problémákkal.

Miután a TMRSZ által javasolt kérdések megvitatását mindkét oldal elutasította, így kérdéseinket újra közvetlenül fogjuk eljuttatni. Mivel kérdéseink közérdekűnek minősülnek, várhatóan április 15-e körül már tájékoztathatjuk tagságunkat a válaszról.

A 2009. március 13-án érkezett meghívóban a SZÉF ülés napirendi pontjai a következők voltak:

Dr. Turi András államtitkár bejelentette, hogy az IRÉT ülésen dr. Draskovics Tibor miniszter úr tesz bejelentést, majd ezt követően a miniszter úr köszöntve a jelenlévőket, az alábbiakat mondja:

 

Az állampolgárok biztonságérzete nem megfelelő, egy felmérés alapján a megkérdezettek 2/3-a állította, hogy romlott a közbiztonság, növekszik a bűnözés. Elmondta azt is, hogy amikor a felmérés szerint a megkérdezetteket arról faggatták, hogy közvetlen környezetében mit tapasztal, akkor már csak 1/4-a állította, hogy romlott a közbiztonság. Álláspontja szerint ez köszönhető a médiának és a politikának, a média által keltett érzéseken alapul a megítélés.

Elmondta, hogy átrendeződés van a bűnözésben, ez eltolódott az erőszakosabb bűncselekmények irányába, illetve bűncselekménynek nem minősülő vagyon elleni szabálysértések is izgatják a kistelepülésen élőket és magára hagyatottnak érzik magukat.
Tájékoztatást ad arról is, hogy az összbüncselekmények a statisztika szerint 20%-al, a sértettek száma 30%-al, emberölés 40%-al, autólopások 60%-al csökkentek.

A Kormány a társadalmi elvárásokat érzékelve határozott intézkedéseket kíván tenni a felmerült problémák orvoslására. Ezen intézkedések 3 pillérre épülnének:

A jogalkotási feladatokat illetően a Btk. módosításával erősíteni kívánják. Az általános résznél a sértettek pozícióját, a jogos védelmi helyzetet, megelőző jogos védelem, illetve kompenzálják az anyagi kárt.

Btk. különös részénél súlyosbítani tervezik a fegyveresen, vagy felfegyverkezve elkövetett, valamint az erőszakos jellegű bűncselekmények, továbbá az idősek, betegek, vagy egyébként elesettek sérelmére elkövetett jogsértések büntetési tételeit. Súlyosbítani tervezik az erőszakos jellegű bűncselekményeket visszaesőként elkövetőkkel szembeni szankciókat is, továbbá nagyobb teret kívánnak biztosítani az elkövetőkkel szembeni kártérítési felelősség biztosításának.

Elmondta, hogy a rendőr, pénzügyőr, polgárőr büntetőjogi védelem megerősítését is tervezik.

Álláspontja szerint józan politikai elvekkel történő vátoztatás történne, a közvélemény is ezt várja el tőlük.

A felelősségre vonás gyorsítása érdekében módosítani tervezik a büntetőeljárásról szóló törvényt is. Például kizárás, meg nem jelenés, nyomozó hatóság felelősségének megerősítse.

Elmondta, hogy a közbiztonságot ne tekintsük magánügynek, hozzuk létre azokat a mechanizmusokat, polgárőrség, mezőőr, halőr, vadőr, környezetvédelmi őr esetében, ha rendőrség fokozott ellenőrzést rendel el, akkor kapjon a rendőrség utasítási jogot az őrök vonatkozásában is. Álláspontja szerint a térfigyelőket át kell adni, az ne a rendőrség kezelésében legyen a továbbiakban, összességében ez erősíti a rendőrség pozícióját.

Ugyanakkor többletmunkát is kapna a rendőrség, mivel a vagyonelleni bűncselekményeknél az emberek magukra maradottnak érzik magukat, ezért a szabálysértéseknél visszahoznák az 1968. évi I. tv. rendőrségi előkészítő eljárását, az „enyhe nyomozást”, mert probléma, hogy az emberek nem számíthatnak a közvetlen környezetükben elkövetett kisebb lopások esetén arra, hogy az elkövetőket elfogják, megbüntessék.

Célkitűzésük az, hogy év végére legyen állandó rendőri jelenlét minden településen.

Kétfázisú programot dolgoztak ki az ORFK vezetői:

Álláspontja szerint objektumőrzésre 500 fő fegyveres biztonsági őrt vesznek fel a rendőrség kötelékébe, és ez által felszabadítják a kiképzett rendőröket.

Érdemi létszámbővítés lesz a bűnügyi területen 200 fő nem hivatásos állományú, akik a bűnügyi munkát segítik például: szakértők, könyvelők, jogászok stb., valamint egy sor belső szervezési lépést tesznek, hogy a meglévő állomány nagyobb arányban lásson el közterületi szolgálatot.

A végzős Rendészeti Szakközépiskolások hamarabb fejezik be az évet, és előbb szolgálatba tudnak állni, illetve a Készenléti Rendőrség Miskolcon is létrehozza a 4. vidéki Alosztályát.

Járőrszolgálatot a főváros egészére hozzák létre és nem kerületenként.

Mindehhez a kormány pénzügyi forrást is biztosított 14 milliárd forintot, melyből 4 milliárd fejlesztésre kerül, ebből 112 bevetésrányitás, térfigyelő rendszer megvásárlása történik.

A Hszt. módosításakor kitért arra is, hogy túlnyomó rész azok kerülnek be változtatásra, amit a szakszervezetek adtak.

Nyugdíjazás, FÜV eljárással folyatatta a miniszter Úr.
Elmondta, hogy többféle síkon vannak történések, rögzíteni szeretné, hogy részben személyes, részben kormányzati garancia van arra, hogy a 2007. évi tv. a nyugdíjak rögzítéséről mondottak érinthetetlenek. Szakközépiskola beszámításánál az AB döntésével egyetért, de ez nem érinti és érintheti azt, ami beszámíttatott, jóhiszemű szerzésről beszélünk, az már nem kerül visszavonásra. Ez a politika szándéka is, de ez személyes és kormányzati garanciavállalás is. Akiknek akkor megvolt az nem változhat. Kéri, hogy kollegáink is így értsék, ahogy ez most elhangzott. Szeretné, ha lenne tere a közös gondolkozásnak, hogy a haza üdvére szolgáljanak fiatal és tapasztalt kollegáink, mert amit ők tudnak arra az országnak szüksége, van, és ez nem darab-darab alapon működik, mert a tapasztalatokkal rendelkező rendőrre szükség van.

Elmondta azt is, hogy a társadalom egyre nagyobb rosszallással tekint a rendőrségi dolgozók kedvezményeire, ez pedig feszültséget szül.

Megoldás az, hogy nyerjen az ország, ehhez kéri a kollegák segítségét.

FÜV csatornákat újra kell gondolni, és akinek valóban eü. alkalmatlanságot állapítanak meg csak a legvégső esetben menjenek ki a rendszerből. Változtatni kell a szabályokon, a magatartásokon és a régebben itt dolgozókat érdekeltté kell tenni, hogy hosszabb ideig maradjanak.

Hűségpénz, hűségszerződés intézményét hogyan lehetne bevezetni, ehhez kér segítséget, mert azt világossá kell tenni, hogy ez életre szóló hivatás. Erős, jól felkészült, eredményes rendőrségre van szüksége az országnak. Politikai szándék a rendőrség megerősítése, eredmények elvárásával, a szakszervezetekkel együttműködve. Fő kérdésekben egyetértésre kívánnak jutni.

Elmondta, hogy fordulópont előtt állunk, és ha a rendőrség be tudja bizonyítani, hogy képes eleget tenni az elvárásoknak, hiszi, hogy eleget tud tenni. Ha pedig nem, akkor súlyos tekintélyvesztés áll be az állampolgárok és a rendőrség között. Szeretné jó irányba elfordítani a történéseket.
Munkamódszerként dr. Túri Andrással történő konzultációt ajánlja, vele kezdjük el akár 2 héten keresztül nonstop is. Dr.Draskovics Tibor beszédét 10, 50 órakor befejezte, majd távozása előtt dr. Bárdos Judit BRDSZ főtitkára rákérdezett arra, hogy a 2009-es évben a Kormány hány milliárd forintot zárolt.

Dr. Draskovics Tibor válaszában közölte, hogy minden fillér, ami zárolásra került azt a rendőrség visszakapta, rendőrségnek nincs elvonása. Azért kellett így csinálni, mert erőviszonyok a kormányon belül is vannak, zárolás csak formálisan történt ez a Magyar Közlönyben benne van. A 14/milliárd forint az efölött van. A BV tekintetében csökkent, de a kényszerű megszorításokat érinti.

IRM vezetője 10, 55 órakor távozott az IRÉT üléséről. Dr. Túri szünetet rendel el. A szünetben az ORFK részéről megjelent dr. Sípos Gyula r.ddtb. az FRSZ, BRDSZ és RV tisztségviselői  félrevonultan tárgyalnak.

Dr. Túri András bejelenti, hogy hétfőn RÉT ülés lesz, reméli mindenki, tud róla. A TMRSZ főtitkára szóvá teszi, hogy az ORFK együttműködési kötelezettségének a TMRSZ vonatkozásában szemmel láthatóan most sem tesz eleget.
Dr. Túri András emelt hangon közli a főtitkárral, hogy vegye tudomásul, hogy most a szünetben döntötték el a hétfői ORFK-val történő érdekegyeztetést, mely délután 5 órakor kezdődik.

Szima Judit főtitkár dr. Túri András emelt hangneméhez hasonlóan ”köszönöm szépen” válasszal reagált Túri úr „tájékoztatására”, Ezt követően sem került sor az ORFK. részéről meghívás a TMRSZ részére, hogy a RÉT ülésre elvárják, illetve annak napirendi pontjait sem közölték.

Az ülés folytatásakor dr. Túri András hosszasan méltatta az FRSZ újságját a FRÁSZ-t, mert abban szerinte minden benne van, neki különösen tetszett. E dicséret hallatára Pongó Géza szemérmesen elvörösödött.
Majd rátért arra dr. Túri András, hogy felháborítónak tartja azt, hogy egy belső munkaanyagot, ami a tervezet tervezete egyesek felraktak a honlapjukra.

A FÜV vizsgálattal kapcsolatosan elhangzott példálódzó jelleggel, hogy szeretnék azokat szigorítani, például sorsolással kijelölni a bizottságot, hogy melyik napon melyik bizottság jár el.
Elmondta, hogy a szakmai alkalmatlanság adott beosztáshoz kötődhet, a felkínálás az alakszerű felkínálás lesz, és ha valaki oktalanul nem fogadja el, akkor nincs lehetősége arra, hogy 52 év alatt akár 100%-ban elvonuljon nyugdíjba. A szakszervezetek meg gondolkodjanak, van erre két hét, hogy miként legyen ez megoldva.

Hűségpénzzel kapcsolatosan vár ötleteket a szakszervezetektől.

BRDSZ részéről elhangzott, hogy a Hszt-t szakértői bizottság elé utalják, illetve az új Hszt. igen tág hatáskört biztosít az IRM vezetőjének, ami nem jelent garanciát.

BRDSZ részéről a 2 hetes intenzív munkának szívesen részesei lesznek.

A BRDSZ kérte továbbá a minisztérium vezetését, hogy bocsásson rendelkezésre egy olyan kimutatást, mely életkor és betegség típusok szerinti megoszlásban mutatja be az egészségügyi alkalmatlanság miatt leszereltek megoszlását.

Fentiekkel összefüggésben Dr. Túri András szakállamtitkár nyomatékosan felhívta a munkavállalói oldal figyelmét, hogy gazdasági válság idején nincs béremelésre kormányzati szándék, nem lesz béremelés.

Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit asszony, az IRM Rendészeti Kodifikációs Főosztályának vezetője az államtitkár szavait kiegészítve elmondta, hogy a minisztérium a szakszervezetekkel egyeztetett törvény-tervezetet 4 ponton egészítette ki:

Fentieket úgy értékelte, hogy azok nem csorbítják a hivatásos állomány jogait, a felhatalmazó rendelkezéseket pedig az alkotmányjogászok észrevételei alapján, pusztán technikai jelleggel, a pontosítás érdekében fogalmazták át. A 4. pontra vonatkozóan előadta, hogy az csupán technikai jellegű, csak az eljárási rendre vonatkozik. Ezt nem támadásnak szánták, a szakszervezetekkel leülnének tárgyalni 2009. 03. 24-én 9 órakor.

Major Mária IRM részéről kifejtette, hogy a FÜV eljárásnál „liberális szokásjog” van. A hűségpénzre vonatkozóan előadta, hogy nem lesz 70-100 ezer forint körüli összeg, hanem a kettő között kell gondolkodni.

Dr. Túri András a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan segítő szándékkal felszólalni kívánó beosztott kollegájába „belefojtotta” a szót, nem engedte álláspontját kifejteni.

A TMRSZ részéről felszólaló Szima Judit főtitkár elmondta, hogy az elmúlt években nem volt világgazdasági válság, a rendőrség dolgozóinál mégis 4 éven keresztül bérbefagyasztás volt, 2009-es évre pedig fizetéscsökkentést értek el. A Hszt. módosítással kapcsolatban pedig elmondta, hogy kár belezavarni a rendszerbe, 1 év múlva választások lesznek és nem valószínű, hogy ebbe az irányba mennek majd a dolgok.

A FÜV eljárás megváltoztatását a TMRSZ nem támogatja, az úgy van jól, ahogy jelenleg szabályozva van. Amennyiben mégis ezt meglépik, és a FÜV-et leszűkítik, úgy csak a rendőri állományt fogják felhergelni. Hivatkozott arra is, hogy Draskovics miniszter úr a szavát adta, hogy a nyugdíjrendszerhez nem nyúl hozzá. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a TMRSZ által előterjesztettek alapján szükséges és indokolt lenne a rendőrségi dolgozók végrehajtói állományának bérfejlesztése, mellyel kapcsolatosan írásos dokumentációt jutattak el 2008. decemberében a Kormány vezetőjéhez.

Egyben meglepődésének adott hangot, hogy dr. Draskovics miniszter úr mondandójában a TMRSZ által elkészített, és a politikai pártoknak eljutatott együttműködési támogatás tervezet tartalmának közel 70 %-át mondta vissza.

Az ülést lezárták, majd Az IRÉT ülését követően pár perc múlva megkezdte munkáját a SZÉF is, miután a tanácskozó delegációk kiegészültek a HM a PM és az ÖTM irányítása alá tartozó szervek és szakszervezetek képviselőivel. A SZÉF tanácskozása során a munkáltatói oldalt továbbra is az igazságügyi és rendészeti miniszter képviselte, míg a munkavállalói oldal elnöki feladatait Kónya Péter úr, az FRDESZ elnöke látta el. A tanácskozás során a munkáltatói oldal megismételte az IRÉT ülésén kifejtett álláspontját.

Kónya Péter napirend előtt arra kért választ, hogy a hivatásos állomány adótörvények módosítása következtében várhatóan bekövetkező többlet terheit a kormányzat miként kívánja ellentételezni. Az Országgyűlésnek benyújtott Szja. módosítási javaslat ugyanis részben megszüntetné például a lakhatási támogatás és a ruhapénz adómentességét.
Draskovics Úr válaszában kifejtette, hogy az adókedvezmények szűkítésével a kormányzat az adóterhek mérséklésének fedezetét kívánja megteremteni.

Két lépésben tervezik emelni a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát, ami az adózók 85 %-a számára kedvező változást fog eredményezni. Példaként a 200 ezer forintos jövedelmi sávba tartozókat emelte ki, akik a módosítás Után 12-13 ezer forinttal kevesebb adót fognak fizetni. Nem felejtkeztek azonban meg a hivatásos állomány tagjairól sem, a kompenzációra vonatkozó terveken azonban jelenleg még dolgoznak. Amint elkészül a szabályozási koncepció, azt a szakszervezetekkel is meg fogják vitatni.

Kónya Péter elmondta, hogy az FRDÉSZ üdvözli a kormányzat szakközépiskolai idő beszámításával kapcsolatos kötelezettségvállalását, ugyanakkor választ vár arra, hogy a  Honvédelmi Minisztérium az alkotmánybíróság döntése előtt sem ismerte el a szóban forgó tanulmányi időt szolgálati időként, ezért kéri, hogy különbséget ne tegyenek a katonák és az egyéb szolgálati jogviszonyba tartozó között.

Javasolta, hogy a két oldal adjon ki közös nyilatkozatot a szolgálati idő elismerésével kapcsolatban.

Felhívta a figyelmet, hogy a kormány és a szakszervezetek között tavaly decemberben kötött megállapodás szerint a szolgálati nyugdíjra vonatkozó szabályokat csak a szakszervezetek egyetértésével lehet módosítani jelen kormányzati ciklusban!

Kifejtette továbbá, hogy a munkavállalói oldal számára elfogadhatatlan, hogy a kormányzat a hűségpénz tekintetében is különbséget akar tenni a fegyveres és rendvédelmi szervek között.

Draskovics úr válaszában megerősítette, hogy a tavaly decemberben vállalt kötelezettséget nem akarják megsérteni, nyomatékosan felhívta azonban a figyelmet arra, hogy senki sem tilthatja meg a kormányzatnak, hogy a felmerült problémákra megoldásokat keressen, és javaslatokat dolgozzon ki!

A szakközépiskolai idő szolgálati időbe történő beszámításának ügyében a HM és a HOSZ között külön tárgyalásokat javasolt miniszter úr. Dr. Alkéri István vezérőrnagy, a HM Védelmi Tervezési Főosztályának vezetője miniszter Úr válaszát kiegészítve úgy nyilatkozott, hogy a honvédelmi tárca nem kívánja módosítani a szakközépiskolai idő beszámítására vonatkozó eddigi álláspontját.

A továbbiakban Draskovics Úr kifejtette, nem ért egyet azzal, hogy a hűségpénzre való jogosultság szempontjából egységesen kell kezelni az összes a fegyveres és rendvédelmi szervet. Indokolásként elmondta, hogy mások a feladatok és mások a követelmények is, ami véleménye szerint megalapozza a különbségtételt.

Az ülés 13,40-kor befejeződött.

                                    TMRSZ