2024. 07. 05. BÉT ülés emlékeztető

A BÉT ülést vezette Kovácsné Dr. Szekér Enikő személyügyi helyettes államtitkár Asszony, vm. megjelent Marsi Márta Erzsébet Gazdasági Helyettes Államtitkár, Dr. Dargaly Eszter Jogi és Koordinációs Helyettes Államtitkár, DrRuszó Gyula a Belügyminisztérium Kabinetfőnöke, az ORFK részéről Czene Csaba r, ezredes Úr, továbbá az OKF-etképviselte Vietórisz Ágnes tü. ezredes Asszony, a TEK, az NNI, a NVSZ, a Vízügy a küldött képviselőkkel.

A szakszervezetek részéről a BÉT oldalelnöke, Kucsera Miklós bv. alezredes, a FRSZ főtitkára, Pongó Géza, a BRDSZ elnöke, dr. Bárdos Judit Asszony, a RSZV főtitkára, Pach Dániel, a RKDSZ elnöke, Kiss Sándor, a KÖVIOSZ elnöke,Tarró Péter, és a TMRSZ főtitkára, Birinyi Márton.

A megnyitást követően Kovácsné Dr. Szekér Enikő helyettes államtitkár Asszony a BÉT ülést megnyitotta, és megkezdte tájékoztatását, hogy a szakszervezetek képet kapjanak az elmúlt időszak változásairól, elmondta, hogy kiemelten három dologról kíván szólni az első napirendi pontban, ezek voltak:

A 2024. évi XXIX. törvény tájékoztatásával kapcsolatban elmondta, hogy a

  • 07. 01. napjával lép hatályba,
  • érinti a kjt, a kormányzati igazgatási törvény alá tartozókat, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alá tartozókat, a NAV jogállásáról szóló törvényt, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, azokat a hivatásos vagy szerződéses szolgálati jogviszonyban álló tiszti vagy altiszti állományú honvédokat, akik az 55. életévüket betöltötték, a rendvédelemhez vezényelt honvédokat, stb.
  • a közszolgálati foglalkoztató szerveket arra kötelezi a törvény, hogy a Honvédségtől fentiek szerint megfelelő személyeket köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelelnek, ha nincs megfelelő hivatásos vagy rendvédelmi státusz a rendvédelmi szervnél, ami a vezényelt képesítésének megfelel, akkor a szerv köteles gondoskodni a szükséges képzés biztosításáról és a képzés időtartama alatt a rendvédelmi szerv vezetője meghatározza azt a feladatot, amit a vezényelt honvédnak végeznie kell. Nagyon fontosnak tartotta Helyettes Államtitkár Asszony kiemelni, hogy kiemelt törvényi szabály, hogy a rendvédelem feladat körébe tartozó feladatokat a szervhez vezényelt honvéddal is elláttathatja a szerv;
  • a törvény különleges eljárásrendben került elfogadásra, a végrehajtással kapcsolatos kérdések jelentős részben nyitottak; tekintettel arra, hogy a meglévő rendvédelmi dolgozók helyzetét nem sérti, viszont azt az elvárást, ami honvédek foglalkoztatását lehetővé teszi, a legteljesebb mértékben kell biztosítani.
  • a törvény második része, hogy a kormányhivatalokhoz átkerülnek a katasztrófavédelmi szervtől egyes hatósági feladatok,
  • az időbeli hatályossága 2024. október 01.napja lesz, ekkortól indul az új működési rend, a szabályrendszert a törvény tartalmazza;
  • a cél, hogy a szakmai feladatok működőképességének szakmaiságának és megvalósulásának biztosítása;
  • lehetőség lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyra, a kormányhivatali KIT-es bérszint magasabb a „riaszos”-nál, ezt a jogviszonyt a hivatásosok is választhatják, és 2 évig a mostani, hivatásosok számára nyújtott bért meg kell kapni, ha kormányzati szolgálati jogviszonyra váltanak, a jogviszonyváltásra október 1.-ével kerülhet sor;
  • akiknek a státusza, álláshelye, a hatósági jogkörök átkerülése okán átkerül a kormányhivatalhoz, arról a munkáltató egyoldalú munkáltatói intézkedéssel dönt, ún. hatósági vezénylésről dönt, és aki nem kéri, illetve nem fogadja el a hatósági vezénylést, az egyoldalú munkáltatói intézkedést, a felajánlott vezénylést nem fogadja el, akkor vagy lemondással, vagy körös megegyezéssel tud távozni, illetve tudja a szolgálati jogviszonyát megszüntetni;
  • a vezénylés ideje maximális 2 év, valamennyi hivatásos jogosultságuk az átvezényelteknek megmarad, illetve minden jogviszonyelemet, amit eddig megkaptak, azok tovább is biztosítottak lesznek;
  • a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányhivatal vezetője lesz, a 2 év vége 2026. szeptember 30.-a lesz. 2 év után a Katasztrófavédelmi szervezet vezetője köteles lesz az érintett kollégákat tovább foglalkoztatni;
  • ha lesz olyan riaszos, aki nem akar KIT-es beosztásba kerülni, neki is lesz kidolgozott körülmény, szabályozási környezet, egy speciális hatósági kirendelés szabályrendszer, a kormányhivatalnak pedig feladata, hogy kialakítsa a működési feltételeket.

A 154/2025. (VI. 19.) Kormányrendelet módosításával kapcsolatban elmondta, hogy

  • a cél az volt, hogy a hivatásos jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedésekben ne legyen hiba, vagy kevesebb szolgálati panasz keletkezzen, ne legyenek problémák az illetmény kifizetésekben; ezt a belügyi ágazat vállalta;
  • a munkáltatói intézkedéseket előkészítése a Katasztrófavédelem feladata, minden ezzel kapcsolatos munkatevékenység ottmarad;
  • 30 napos határidő marad a személyzeti intézkedésekre, a megbeszélésekre, ezek 2024. szeptember 01. napjával kezdődnek;
  • tételesen lesznek a feladatkörök meghatározva, de azt nem tudják még (a BÉT ülés napján), hogy ez hány főt, hány munkakört fog érinteni, hogy milyen hatáskörök fognak átkerülni.

A meglévő vezénylés és áthelyezéshez új szabályrendszer kialakítására kerül sor;

  • a KIT-ben (kormányzati igazgatási törvény) nem volt áthelyezés;
  • a kérelmezett vezénylés jogintézmény 2024. augusztus 01.-el jelenik meg;
  • Ha két minisztérium között nincs egyetértés a vezénylésről, akkor az újként bevezetendő, a nemzetbiztonsági főtanácsadó dönthet erről, amivel kapcsolatban az a Belügyminisztérium álláspontja, hagy ez a személy független döntéshozó lesz;
  • a tehetséges tiszthelyettes hivatásos pótlékemelésével kapcsolatban az illetményalap 50%-ban volt meghatározva, hogy például a tisztjelöltek motiválására kerülhessen sor, az illetmény emeléséhez szükséges szabályrendszer is kialakításra került, ez majd BM rendeletben kerül érvényesítésre, 2024. szeptembertől;
  • a digitális állam 2024. évi XII. törvénnyel kapcsolatban a munkáltatói intézkedéseket elektronikusan fogják mindenkinek megküldeni (kiadmányozás és kézbesítési rend), megszűnik az ügyfélkapu, digitális állampolgárság alkalmazás lesz, és Ügyfélkapu Plusz lesz;
  • a munkavállalóknak dönteniük kell, hogy vagy a digitális állampolgárság alkalmazást vagy az Ügyfélkapu Pluszt választja majd, és lesz majd tájékoztatás az EHR alkalmazással kapcsolatban;
  • a tárhely szolgáltatás és az AVDH szolgáltatás megmarad, a felület fog lecserélődni;
  • a munkáltatói intézkedések mind elektronikus úton fognak kikerülni a munkavállalói állományhoz
  • a statútum törvénymódosítással kapcsolatban a nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkárság a felelős;
  • a vízügy 12 éves, belügyi működésével kapcsolatban Helyettes Államtitkár Asszony elmondta, hogy a változás érinti majd az összes igazgatóságot, az Energiaügyi Minisztériumhoz fognak kerülni, 2024. augusztus 01 napjával. A tájékoztatást, és a BÉT ülés 1. napirendi pontját helyettes államtitkár Asszony 11 óra 47 perckor befejezte.

Ezt követően a BÉT oldalelnöke, Kucsera Miklós bv. alezredes Úr megköszönte a BÉT összehívását, köszöntötte a munkáltatói oldal, és a szakszervezetek képviselőit, és felkérte, hogy az 1. napirendi ponthoz a szakszervezetek képviselői ha kívánnak, szóljanak hozzá.

Ennek során Bárdos Judit Asszony, a BRDSZ részéről, majd Pongó Géza, a FRSZ részéről, majd Pach Dániel, a RSZV részéről kifejtette hozzászólásait, ezt követően Birinyi Márton, a TMRSZ főtitkára elmondta, hogy:

  • szomorú, hogy a döntés – előkészítés folyamatából a szakszervezeteket nem vonták be;
  • kérdés, hogy a 2024. évi 29. törvény bevezetését követően a TÉR jogintézménye megmarad –e a kormányhivatalokhoz vezényelt munkavállalói állomány tekintetében;
  • inflációt követő béremelésre sor fog –e kerülni nemcsak a kormányhivatalokhoz átvezényelt, hanem a teljes „riasz” és munkavállaló állomány tekintetében;
  • a leszerelt hivatásos vagy „riasz” állomány közvetlenül a kormányhivatalokba felszerelhetnek e.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő, Helyettes Államtitkár Asszony válaszában kifejtette, hogy:

  • az illetménnyel kapcsolatos kérdésekre az egyebek napirendi pontban kívánnak válaszolni;
  • az egyeztetésre válaszul közölte, hogy a koordináció során más lett, minden tárca nyújtott be javaslatot, és nem volt lehetőség a különleges eljárásrendben a szakszervezetek bevonására;
  • arra a kérdésre, hogy a leszerelt hivatásos állomány a kormányhivatalokba felszerelhetnek e, nem tudnak válaszolni, elméletileg ennek nincsen semmilyen akadálya.

Ezt követően Kiss Sándor, a RKDSZ részéről előadásában kifejtette, hogy egy 2024. május 9.-i előkészítő anyag szerint 71 feladat átadására fog sor kerülni, 20500 ügy van, 1850 ügy van határidőn túl, és megfogalmazta negatív véleményét, egyrészt, hogy nem vonták be a döntés – előkészítésbe és a jogszabály véleményezési folyamatba a szakszervezeteket, illetve hogy a szakszervezetek rövid idős határidőket kapnak a véleményezésre, előfordul, hogy ez másfél napra korlátozódik. A válaszában Helyettes Államtitkár Asszony kifejtette, hogy a kapott anyag egy feltehetően előkészítés anyaga volt, nem tudja, az hogyan került a szakszervezetekhez, nem kíván arra és az abban foglaltakra érdemben a BM reagálni. Továbbá a Minisztériumokban is a nagyod rövid idős határidők a jellemzőek, ezeket a minisztériumokban dolgozóknak is tartani kell, minősíteni azokat nem kívánta a BM.

Ezt követően a HTFSZ részéről Salamon Lajos előadta HTFSZ által vélt problémákat, a végrehajtási utasítás véleményezését kérte, és az volt a kérdése, hogy az állománytáblát érinteni fogják e az új munkáltatói intézkedések, hogy fognak tudni dolgozni.

Szőllősi István bv. őrnagy, a FBVSZOSZ részéről kérdését kifejtette, hogy a hozzájuk rendelt honvédek katonák fognak e maradni, milyen feladatokat kell majd nekik adni, mennyire fogja az alaplétszámot befolyásolni. Helyettes Államtitkár Asszony válaszában kifejtette, hogy mintegy hiánypótlást fognak jelenteni a bv-hez rendelt honvédek, foglalkoztatási kötelezettség áll majd fenn, a foglalkoztatás státusztól független, sem a toborzást, sem az alaplétszámot nem fogja befolyásolni, hiátust fog jelenteni.

A KÖVIOSZ részéről Tarró Péter elmondta, hogy a 172. kormányrendeletből adódóan ez volt az utolsó együtt töltött BÉT ülés, ezért hozzászólásában megköszönte a belügyes együttműködést. Ezt követően Helyettes Államtitkár Asszonytól a köszönetnyilvánítást követően kapott egy BM-es emlékplakettet.

Ezt követően, 12 óra 39 perckor megkezdődött a második, Egyebek napirendi pont megtárgyalása.

Pongó Géza Úr, a FRSZ főtitkára megköszönte a BÉT összehívását, a belügyi tájékoztatást, hangsúlyozta a párbeszéd fenntartását.

  • Sérelmezte, hogy közel egy éve nem kaptak semmilyen egyeztetésre meghívást, de megpróbálták különböző beadványokkal az állományt képviselni. Hiányolta a béremelést,akafetéria mértékének ugyanolyan mértékét, a béren kívüli juttatások emelésének elmaradását.
  • Pongó Gáza Úr sajnálkozást fejezte ki, hogy a munkábajárási költségtérítés 18 Ft helyett a munkáltató adhatna 30 Ft-ot, továbbá FRSZ szerint a fog és szemüvegpótlás, az albérleti hozzájárulás rendszere és a RUSZ felülvizsgálatra szorul.
  • A lakáskölcsön helyzete siralmas, az elméletileg kérhető 20 milliós kölcsönt nem adják ki, és javasolták a munkavállalói állomány jubileumi juttatásának visszaállítását, főleg azoknak, akik közalkalmazottakból lettek MT hatálya alá tartozó munkavállalók, bérlakás-építési programról érdeklődés
  • a szakszervezetekkel való párbeszéd és a szakszervezeti jogok újratárgyalása időszerű lenne, a szolgálati járandóság melletti bér / jövedelem korlátozása erős problémákat vet fel, mivel sokszor az túllépné a minimálbér másfélszeresére való lekorlátozása, továbbá ismételten napirenden van még a szolgálati gépkocsik helyzete és állapota.

Személyügyi Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy fontosnak tartja kiemelni, hogy béremelést kapott a teljes hivatásos állomány, erről senki ne feledkezzen meg, a RUSZ-al kapcsolatban elmondta, hogy nem érkezett a Belügyminisztériumhoz probléma, a díszegyenruha átvarrását a KR-nél díjmentesen elvégzik.

Továbbá elmondta, hogy a 2025. évvel kapcsolatban 2024. őszén kerül sor a tervezésre, a riaszos kérdés nagyon komoly probléma, ígérte, hogy fognak vele foglalkozni, a kormány felé előkészítő anyag áll rendelkezésre.

A jubileumi jutalmakra vonatkozólag bekérték az adatokat, a hivatásosok megkapták, a riaszosok és munkavállalók esetében ez 200 milliós kiadás lenne, ezt egyelőre semmi sem teszi lehetővé, mivel nem áll rendelkezésre forrás, monitoringozzák ennek lehetőségét, mivel egy intézkedési terv van a nullszaldó elérésére.A szolgálati járandóságban részesülő kollégák tovább foglalkoztatásával kapcsolatban új, kivételes esetekben kerülhetett sor, a korlátozásmentes tovább foglalkoztatása a nyugdíjas körben lévőknek mindig a fogadó szervi oldalról vizsgálja a kormányzat, hiányterületeken teszi lehetővé.

Marsi Márta, a Gazdasági Helyettes Államtitkár Asszony elmondta, hogy az idei költségvetés kellemetlen, és kellemetlen is volt tavasszal a tervezése, a veszélyhelyzet miatt az átlagnál is szigorúbb költségvetési gazdálkodást kell ebben az évben folytatni, továbbá Miniszter Úr előírta minden költségvetési szervnek, hogy 2024. október 31.-ig érjék el a tartozásmentes állapotot, abba az irányba kell a költségvetési szerveknek haladni. A 2025-ös költségvetés tervezése őszre tolódott, úgy vélte, hogy tudni fognak kérni plusz forrást. Simon Imre, a Gazdálkodási, Beruházási és Beszerzési Főosztály Vezetője elmondta hozzászólását, a gépjármű állományt vizsgálták, folyamatosan napirenden vannak a fejlesztési programok, látják, hogy a javítások a problémás helyzetek a szervek részéről, céljuk a zökkenőmentes működés biztosítása.

Ezt követően Pach Dániel, az RSZV részéről kérte, hogy a bankszámla hozzájárulást, ha már nem emelik, töröljék el, mivel szerinte ingyenes számlavezetéseket is lehet választani, valamint kérte a munkáltató által lakásvásárláshoz biztosított lakáskölcsön rendszerének felülvizsgálatát, mivel egy pár milliós kölcsönösszeg a RSZV szerint inkább több papírmunkát jelent, mint segítséget, főleg például a budapesti lakáspiacon.

Marsi Márta, a Gazdasági Helyettes Államtitkár Asszony válaszában elmondta, hogy a lakáskölcsön nyújtott összege évente 2,8 milliárd Ft-ot tett ki, ebben az évben erre nem állt forrás rendelkezésre. Bár idén a BM nem tud adni a szűk pénzügyi helyzet miatt, de hatalmas volt a lakáspiacra való tőkeinjekció, amely vissza is forgott, annak volt hozadéka. Ettől függetlenül Gazdasági Helyettes Államtitkár Asszony ígéretet tett, hogy meg fogják a helyzetet szervenként vizsgálni

Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár válaszában elmondta, hogy azt szeretnék kérni, hogy legyenek óvatosak a szakszervezetek hogy mit szeretnének kérni, mivel ha sokaknak adnak keveset, akkor az kevés, ha keveseknek adnak sokat, akkor a kívül maradóknak lesz keserű és sértett emberek. Ez nehéz feladat, de szeretnék azt elkerülni, hogy a sok vívódásból a végkimenetel vége a nincs legyen.

Dr. Bárdos Judit szerint ezt a problémát az érintett szociális és lakásbizottság elé lehet vinni, szerinte ezzel a bizottságok tudnak foglalkozni. Szerinte a bankszámla hozzájárulást évi 12 ezer Ft-ra kellene felemelni, és akkor megnyugodna ebben a témában mindenki.

Pach Dániel elmondta, hogy az esélyegyenlőségi tervek módosításaival kapcsolatban elmondta, hogy a család és a gyermekkel kapcsolatos dolgok nagy támogatottságot kaptak, de nincs olyan támogatási forma, amit igénybe tudnának venni azok, akik beteg szülőt, hozzátartozót ápol és gondoz, ezt a kérdést nem tudja a munkáltató kezelni, és az esélyegyenlőségi norma sem ad erre választ.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony válaszában elmondta, hogy ez egy új aspektus, amivel foglalkozni kell, és a RSZV által felajánlott szakmai anyagot beérkezés után megvizsgálják, és megköszönte az észrevételezést.

Ezt követően Birinyi Márton, a TMRSZ főtitkára elmondta, hogy a Belügyminisztérium részére a TMRSZ a kért napirendi pontra való felkérésre elküldte a javaslatait, melyekre tisztelettel várnak választ.

Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony válaszában elmondta, hogy:

  • a TÉR értékeléssel kapcsolatos kérdésre reagálva lehet különbség az egyéni és a szervezeti eredmény alapján, ennek és a forrásnak a szétosztása kialakítása tudatos volt (szervezeti értékelés alapján történik a forráselosztás); a kivételes értékelés esetén köteles a munkáltató teljesítményértékelésre járó juttatást adni, a jó és közepes érték esetén nem kötelező a teljesítmény juttatás, ezt azért jó, ha mindenki tudomásul veszi. Továbbá nincsen kvóta, módszertan van, mely metodikát minden szervezet maga alakított ki, nem a szétaprózódás a cél;
  • megkapták a riaszos állománnyal kapcsolatos levelet, arra azért nem válaszoltak, mert nem fognak levelezgetni ilyen ügyekben, a hasonló ügyek a BÉT ülésekre tartoznak, azon fórumon lehet ezen kérdéseket megvitatni, azon a fórumon kíván a BM válaszolni, és nem akarja ezzel a szakszervezetek önállóságát és függetlenségét megkérdőjelezni;
  • a megbízási díj rendszerével kapcsolatban került sor a Hszt. módosítására, folyamatosan figyelik az ítéleteket, a jogcímeket kell a munkáltatónak megnézni, ami a hszt. szerint megbízási díj kifizetését lehetővé teszi, tehát pluszfeladat – többletteher, vagy másik beosztás elvégzése esetén járjon. Főleg a rendvédelemben jellemző, ebben folyamatos munka van, elsősorban ez az Rendőrséget érinti;
  • a fegyverpénz kérdésére reagálva a kormányzat a rendelet előkészítése során volt akkor szó a folyamatosságról, majd egyszerre vált ez az ígéret semmivé, mivel nincs mögötte döntés, sem a folyamatosságra jogszabály, illetve forrás, tehát kéri a Belügyminisztérium ennek a szakszervezetek részéről való kommunikációját;
  • az MRK tagsággal kapcsolatos kérdést nem tudták kifejezetten értelmezni, nem lehet az MRK, mint köztestületi tagságot megszüntetni, a szakszervezeti tagságát mindenki maga megválaszthatja, a MRK-nak az a dolga, hogy jogszabály alapján a rendvédelmi dolgozókat ernyőszervezetként képviselje;
  • az egészségkárosodási ellátással kapcsolatban elmondta, hogy arra a Rendőrségnél 62 fő jogosult, abból 39 fő kap kereset-kiegészítést, 138 ezer Ft-ot, ami ráépül a munkabérre. Továbbá van 41 fő riaszos, aki egészségkárosodási járadékra jogosult, akik nem dolgoznak, azok átlagosan 378.962 Ft-ot kapnak havonta. A Katasztrófavédelemnél 39 fő jogosult az ellátásra, ebből 14 fő járadékos és 25 fő kereset-kiegészítésre jogosultat tartanak nyilván. Egyes egészségkárosodási járadékban részesülőknél a felülvizsgálatok is megtörténtek és ár a hosszabbító határozatokat, vagy a felülbírálati határozatok is elkészültek.
  • Továbbá Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony elmondta, hogy a megbízási díj célrendszerével szembemennek a bírósági ítéletek, természetesen azokat végrehajtják, de egyenként mérlegelni kell, automatizmusra nem fog sor kerülni.
  • A riaszosok táppénzével és a korpótlékkal kapcsolatos kérdésre az idei őszi pénzügyi tervezésnél fognak visszatérni.

A HTFSZ részéről, Salamon Lajos elnök úrtól kérdésként érkezett, hogy régiósítani kívánják -e az igazgatóságokat, melyre nemmel válaszolt Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony Nemmel válaszolt. A megbízási díjjal kapcsolatos anomáliát a HTFSZ is jelezte, melyre Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy az a fajta jogértelmezés, az a fajta a bírósági gyakorlat, ami kialakult, az kontra produktív, a megbízási díj célrendszerével teljesen szembemegy, természetesen végrehajtják a bírósági ítéleteket, más a megnyugtató az állomány tagjának, és más a költségvetési szervnek. A BM szerint az biztos, hogy a riaszosok számára 100%-os fizetésemelés megnyugtató lenne, de általánosságban az állomány részére nem tudják a megbízási díj esetében ezt nyújtatni, mert minden eset más és más, általános szabály biztos nem kerül felállításra, de azt látja a BM, hogy erre a jelenségre reagálni kell.

Arra a kérdésre, hogy az átszervezés után mi lesz a kirendeltségekkel, Személyügyi Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy 2 év után visszaáll az eredeti állapot. Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha elszipkázzák a tűzoltó állományt az átszervezés folytán az új ipari parkokba, Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy ismerik, van ilyen jelenség, ahol létesítményi tűzoltóságokat kell létesíteni, az utánpótlással együtt biztosítják a képzést, és folyamatos a toborzás, ezt erősítette meg reflektáló válaszában Vietórisz Ágnes tü. ezredes Asszony ezredes Asszony az OKF parancsnoka. A túlórakeret kérdésére Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy lesz, találni fognak megoldást. A rövidnadrág kérdésére Személyügyi Helyettes Államtitkár Asszony engedélyével Vietórisz Ágnes tü. ezredes Asszony az OKF parancsnoka válaszolt, aki közölte, hogy tudomása szerint egyáltalán nincs a rövidnadrág alkalmazásának lehetősége, a laktanyákba való bejutásról nem kívánt nyilatkozni, később egyeztetésre fog sor kerülni. Továbbá kérdésre elmondta, hogy nincsen napirenden új egyenruha bevezetése, de vannak egyenruha fejlesztések.

Személyügyi Helyettes Államtitkár Asszony közölte, hogy a lakáskölcsönökkel kapcsolatban az érintettek, az azt igénylők adják be a maximális, 20 milliós összegre a kérvényüket, mivel minden esetben vizsgálják a kölcsön mértékének lehetőségét, valamint a BM fenntartja a jogot, hogy a kiadható kölcsön mértékét maga határozhassa meg.

Szőllősi István bv. őrnagy, a FBVSZOSZ részéről elmondta, hogy az ő, illetve a szakszervezet felvetése inkább pénzügyi vonzatú lett volna, erre az ősszel remény szerint megtartandó BÉT ülésre fogják kérdéseiket behozni.

A KÖVIOSZ részéről Tarró Péter elmondta, hogy nem kíván érdemben a napirendi ponthoz hozzászólni.

Ezt követően Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony elmondta, hogy remélhetőleg lesz több területen illetményfejlesztési lehetőség, melyek megnyugvást tudnak majd hozni, a BM részére fontos, hogy a BÉT ülés központi témája, a Katasztrófavédelmet érintő változásokkal, átalakulással, hatósági vezényléssel kapcsolatban a szakszervezetekhez intézte kérdését, hogy a nap folyamán kapott tájékoztatást követően a munkavállalói oldal vállalhatónak tartja e, elfogadja e a tájékoztatást, valamint a változással kapcsolatos tényállást elfogadhatónak tartják –e, melyre minden szakszervezet képviselője igennel válaszolt.

Ezt követően Kovácsné Dr. Szekér Enikő Helyettes Államtitkár Asszony megköszönte mindenkinek a részvétét, és a segítőknek a tevékenységét, és az ülést lezárta.