avagy
általános magatartási szabályok megsértése
Tagunk hozzánk fordult segítségért, amikor a munkáltatója a rendelkezésére álló adatok alapján fegyelmi eljárást rendelt el vele szemben. Az ügy kapcsán egyébként normál panasz eljárás is lefolytatható lett volna.
A határozat szerint tényfeltáró parancsnoki kivizsgálás állapította meg, hogy az eljárás alá vont kolléga magatartása vezetett egy olyan konfliktus kialakulásához, ami megalapozta a gyanút, hogy szolgálati tevékenysége során nem teljesítette, illetve figyelmen kívül hagyta a rá irányadó egyes jogszabályokat, mint a
Hszt. 102. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseket: „a szolgálati beosztásából eredő, valamint – a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül – a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani.”
és az
Rtv. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat: „A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.”
és ezáltal az általános magatartási szabályok megsértése fegyelemsértést követte el.
Történt ugyanis, hogy Tagunk egy fő polgári személy elővezetésekor a Járásbíróság bejáratához közeli – bójával a közforgalom elöl elzárt – parkolóhelyen állt meg. Ott hozzá lépett a személy- és vagyonőr, közölte vele, hogy az a hely a Törvényszék elnökének fenntartott hely és felszólította, hogy álljon el onnan. A kolléga a felszólításnak nem tett eleget, és szóváltás alakult ki köztük.
Tanúmeghallgatások történtek a fegyelmi eljárás során, de még az esetleg terhelő nyilatkozatok sem voltak arra alkalmasak, hogy azok alapján egyértelmű következtetéseket és tényeket lehessen megállapítani Tagunk fegyelemsértésére. Összességében a tanúk olyan nyilatkozatokat nem is tettek, hogy becsmérlő, sértő kijelentést tett volna, vagy használt volna olyan kifejezést, amely az emberi méltóságot sértette. Sőt…
Másrészt fényképfelvételek is készültek a helyszínről, melyeken (a kihelyezett jelző tábla alapján) egyértelműen látható, hogy a bíróság előtti részen kialakított parkolók a törvényszéki és BM hivatali járművek részére szolgálnak, így pedig Tagunk jogszerűen kezdte meg a gépkocsival a várakozást, nem szegett szabályt e tekintetben sem.
Meglátásunk szerint a személy- és vagyonőrnek azon túlmenően, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az adott parkoló a Törvényszék elnökének van fenntartva és megkéri a rendőrt, hogy álljon el onnan, egyéb jogosultsága nincs. Főleg nincs arra joga, hogy egy intézkedő rendőr munkáját akadályozza, esetleg annak eredményességét veszélyeztesse.
A Tagunknak felrótt emelkedett hangnem, ha volt is, egy olyan személlyel szemben történt, aki a feladatvégrehajtását akadályozta.
Egyébként pedig A Rendőri Hivatás Etikai Kódex 5. pontjában foglalt rendelkezés Az emberségről és a segítségnyújtásról úgy szól, hogy „A rendőr a ráruházott hatalom alkalmazása során megfontolt és mértéktartó, intézkedéseit előítéletektől és indulatoktól mentesen hajtja végre, kerüli a szükségtelen konfliktusok kialakítását. Nem alkalmaz kínzást, könyörtelen, embertelen vagy megalázó bánásmódot és ezt mástól sem tűri el. Empátiával fordul embertársai felé, védelmet és segítséget nyújt a rászorulóknak.”
A fent idézett Hszt. beli jogszabályhely megsértése Tagunk vonatkozásában egyáltalán nem volt értelmezhető, hiszen utasítást hajtott végre, amikor az elővezetést foganatosította, ezt a feladatot pedig az utasításnak megfelelően, elvárható szakértelemmel végezte, és olyan hiányosság fel sem merült az ügyben, amelyre az idézett jogszabályi rendelkezés megsértését lehetne alapítani.
Meggyőződésünk szerint Tagunk nem követett el olyan cselekményt, amely megalapozná a kiszabható fenyítés büntetések bármelyikének alkalmazását vele szemben, mert az eljárás során nem került bizonyításra a vele konfliktusba került személy állítása, vagyis semmi, ami a fegyelmi eljárás elrendelését, annak megalapozottságát igazolta volna, ezt védekezésünkben részletesen ki is fejtettük.
Ezzel a munkáltató is egyetérthetett, mert a Tagunkkal szemben indított fegyelmi eljárást végül – mivel a bejelentett cselekmény nem fegyelemsértés – megszüntette.
Keress minket bizalommal, ha problémád adódik!
