I. rész
Kötelező oltás és fegyverpénz
2021. november 25-én összeült a Belügyi Érdekegyeztető Tanács és az elfogadott napirendi pontok szerint a két fél – munkavállalói érdekképviseleti oldal és a munkáltatói oldal – dr. Zsinka András Személyügyi Helyettes Államtitkár levezető elnökségével elfogadta és megtárgyalta a napirendi pontokat.
Ennek részletesebb ismertetése előtt a munkavállalók jelentős részét érintő – BM ágazaton belül mintegy 25-30 ezer fő, illetve Rendőrség állományában mintegy 15 ezer fő – kötelező oltakozás tárgykörében szeretnénk tájékoztatni titeket arról, hogy a BÉT ülést megelőzően, november 23-án a munkavállalói oldal felkérte a virológia területének egyik legnevesebb szaktekintélyét, hogy kötetlen beszélgetés keretében az előállt helyzetről, és az egészségügyi-szakmai kérdésekben megismerhessük véleményét, illetve e téren ne teljesen felkészületlenül menjünk el a BÉT ülésére.
Az oldalági ülésen címszavakban az alábbi információkat kaptuk:
- A kötelező oltakozás bevezetéséről a kormányzat nem kérte ki a szakmai szervek, szervezetek véleményét, meg sem kérdezték őket a kötelező oltás bevezetésének szükségességéről.
- Az oltáspártiként ismert nagy nevű virológus professzor úgy nyilatkozott, hogy ő személy szerint ellene van a kötelező oltás bevezetésének, azt szakmailag nem tartja elfogadható intézkedésnek.
- Az egészséges fiatal emberek esetében – és a BM aktív állománya ebbe a kategorizálásba belefér – a megfertőződés utáni szövődményes megbetegedések aránya 1-2%, és ezen 1-2%-os szövődményes megbetegedésbe kerülők esetében rendkívül kicsi arányú a mortalitás aránya (ezrelékben is alig mérhető). Tehát ez a betegség egy egészséges szervezet számára spontán is leküzdhető. Idősek, egyéb tényezők alapján rizikófaktorokkal bíróknak (cukorbaj, elhízás, szervi elégtelenségek, stb.) ez a betegség már 25%-os szövődmény kialakulás veszélyével fenyeget és náluk nagyságrendileg is megnő az elhalálozás aránya.
- Vérvétellel a kb. 25-30 ezres oltatlan állományból egy reprezentatív felméréssel – például a Honvéd Kórház bevonásával egy ezer fős mintavétellel – meg lehetne állapítani, hogy az oltatlanok hány százaléka esett már át a vírusfertőzésen és az átesettek esetében milyen arányú a sejtes immunitás (védettség a kórokozóval szemben) aránya. Egy ilyen vizsgálatot (1000 fő mintavétel vizsgálatával) egy felkészült laboratórium egy nap alatt el tud végezni, az összköltsége kb. 15-20 millió forint lenne.
- Nem kizárt, hogy az oltatlanok között az átesetteknek az aránya 80% feletti, ez esetben lehet beszélni arról, hogy a nyájimmunitás fennáll, így a kötelező oltakozás szakmailag is indokolatlan lehet.
- Az antitestek aránya egy skálán ha egy egészséges ember esetében „50”, akkor az oltás következtében ennek a négyszerese azaz „200” esetében már védettségről beszélhetünk.
- A spontán a betegségen átesettek antitestszáma „10.000” feletti és ennek száma 6 hetente feleződik, de amikor minimálisra csökken akkor sem védtelen a spontán átesett szervezet, mert emlékszik a vírusra és védettségről lehet ezen személyek esetében beszélni. Az oltás esetükben azt segíti elő, hogy a spontán fertőződés esetén kialakuló 10.000-es antitest számot a szervezet nem hetek alatt, hanem 2-3 nap alatt feltornássza a tízezres mértékűre.
- Van, aki átesik a fertőzésen, de nincs antitest a szervezetében (átvészeléses eset), amikor is a fiatal, élsportolókra jellemző módon történik a betegségen átesés. De ez is kimutatható vizsgálattal.
- Professzor úr kifejtette, hogy fertőzött személyre ráoltani veszélyes, akár életveszélyes helyzetet is előidézhet.
- Kifejtette, hogy terhes nők esetében, vagy gyermeket vállalni akaró nők esetében sem javallott az oltás, mivel a havi ciklust szinte minden esetben megzavarja az oltás, és számos esetben a rendszeres helyett rendszertelen vérzéses tünetek fordulnak elő.
- Rákos betegségek és egyéb betegségekben szenvedés esetén is jelentősen nő az oltás miatti életveszély.
- Álláspontja szerint egy sejtes immunitásban igazolható személy esetében teljességgel szükségtelen az oltás, de ártani biztosan nem fog, és ennek igazolási időközére kb 4 havonta volna szükség azzal, hogy aki spontán átesett és volt antitestje, az gyakorlatilag védett a betegséggel szemben.
- Kifejtette ez nem egy klasszikus védőoltás, hiszen azt gyermekek kapják egészen fiatalkorukban, ennek az oltásnak a prioritása pedig a legyengült beteg, idős szervezettel bíró emberek esetében indokolt.
- Az oltóanyag teljes összetételéről senkinek nincs ismerete csak a licenc tulajdonosnak. Nem zárható ki, hogy az oltás után évekkel, vagy évtizedekkel később nem várt mellékhatások jelentkeznek. Jelenleg a licences jelleg miatt a teljes összetétele az oltóanyagoknak egyszerűen nem ismerhető meg.
Mindezen előzmények ismeretében 2 nappal később megjelentünk a BÉT ülésén és az alábbi napirendi pontok kerültek megvitatásra:
- Kiegészítő juttatás
- RIASZ –os állomány 5%-os bérfejlesztése
- Tiszti jelölti képzés átstrukturálásának kérdésköre
- 6 havi fegyverpénz
- Lakhatási támogatás
- Kötelező védőoltás felvétele
A napirend előtti felszólalók egységesen tették szóvá, hogy az érdekegyeztetések száma drasztikusan lecsökkent, a szakszervezetek a hozzájuk forduló állománynak sokszor nem tudnak elégséges tájékoztatást adni, a szakmai egyeztetés a munkáltatói oldal résztvevőinek felróhatóan ritkul és emiatt az állomány hangja sem jut el a munkáltatókhoz illetve rajtuk keresztül a döntéshozókhoz. A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ebben az évben például egyszer ült össze, amely még a járványkorlátozások idejét figyelembe véve is kevés és elégtelen. Ez is az oka, hogy sokszor az állomány valós helyzetét figyelmen kívül hagyó intézkedések születnek a jogalkotásban.
Ezt követően kezdtük el megtárgyalni sorban a fenti napirend szerinti pontok alapján a kérdéseket, de mivel a legnagyobb érdeklődés az oltás és a fegyverpénz vonatkozásában mutatkozik – és mint látni fogjátok a két dolog még össze is függ egymással – ezzel kezdjük a tájékoztatásotokat.
Először is Zsinka úr kifejtette, hogy a kötelező oltás elrendelésére a felelősségvállalás jegyében kerített sort a kormányzat, amely meglátása szerint egyezik a munkavállalói oldalt tömörítő szakszervezetek álláspontjával és a korábbi alkalmakkor oltás kiterjesztő „sürgetéseknek” is megfelel.
A munkavállalói oldalon sűrűn nézegettünk egymásra, és mindenki rázta a fejét, mert erről, vagy ilyesmiről a korábbi alkalmakkor szó sem volt. Az első, illetve a második hullám idején a szakszervezetek azt kérték, hogy a végrehajtói állomány részére legyen biztosítva a védőoltás felvételének a LEHETŐSÉGE, nem pedig az, hogy azt kötelezően ki kell terjeszteni a munkavállalókra.
Powell Pál oldalági elnök úr a munkavállalói oldal képviseletében reagált a kötelező védőoltás miatti – fentiek szerinti – aggályok vonatkozásában és alternatív megoldásokban gondolkodásra kérte a munkáltatói és a döntéshozói oldalt, hiszen mi ekkor már megismertük azt, hogy ha például valaki elvégeztet magán egy antitestvizsgálatot (kb. 10 ezer forintba kerül személyenként) és az magas antitestszámot igazol, akkor legalább 4 hónapig biztos, hogy nem szükséges az oltás felvétele, de a professzor szavai szerint a szervezet ez esetben később is emlékezni fog a vírusra. Így igazolt lehet a védőoltás felvételének szükségtelensége.
Professzor úr által felvértezett oldalági elnök úr érthetően tolmácsolta a szakszervezetek tudományos igénnyel is alátámasztott egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szempontból is jelentős álláspontját, amelynek belügyminiszter úr felé tolmácsolására Zsinka úr ígéretet tett.
Időrendben a fegyverpénz tárgyalása korábbi napirendi pontként már lezajlott, ezért az oltás kapcsán megfogalmazott szakmai aggályoknak az illetmények, vagy jutalomnak tekinthető fegyverpénzre gyakorolt hatására irányuló aggályra/kérdésre Zsinka úr saját álláspontját a következők szerint lehet összegezni a két napirend egymással összefüggése tekintetében.
Aki nem veszi fel a védőoltást, jelen szabályozás szerint illetmény nélküli szabadságra kerül. Mivel az illetmény nélküli szabadság idejére sem illetmény, sem jutalom nem jár, álláspontja szerint az oltás fel nem vétele miatt ilyen státuszba kerülők – amennyiben az illetmény nélküli szabadságra kerülés utánra esne a fegyverpénz folyósításának időpontja – nem részesülhetnek a fegyverpénzben. Arra az aggályunkra, hogy nem a munkavállaló kérelmére, hanem a munkáltató döntése miatt fog illetmény nélküli szabadságra kerülni a dolgozó, az államtitkár úr szerint nem releváns körülmény.
Felvetődött, hogy aki illetmény nélküli szabadságra kerül, az nem tud élelmiszert vásárolni, az elveszítheti a lakhatását (albérlet, hiteltörlesztés stb.) és még az sem tisztázott, hogy ezen egy év alatt vállalhat-e másodállást, vagy azt is engedélyeztetni kel, Zsinka úr nem tudott érdemi választ adni, mondván, hogy a részletszabályok még nem ismertek, az jogalkotói feladat.
Arra sem kaptunk választ, hogy a kötelező tb-t ki fogja fizetni azért, hogy biztosított legyen az állami ellátásokra a dolgozó, hiszen dolgozni akaró, dolgozni tudó embereket küld illetmény nélküli szabadságra a munkáltató, a részletszabályok nem ismerete miatt.
A munkavállalói oldal kérte, hogy mind a fegyverpénz, mind pedig a kötelező oltás ezen részletszabályainak ismeretében – amikor az még csak tervezet szintjén körvonalazódik – kerüljön összehívásra újból a BÉT amelyet Zsinka úr szintén úgy reagált le, hogy a kérést tolmácsolni fogja belügyminiszter úr felé.
Álláspontunk szerint a BÉT munkáltatói oldala is érzékelte a munkavállalói oldal felvetéseinek a jogosságát, miközben Zsinka úr hangsúlyozta a fokozott felelősségvállalás indokoltságát, ebből következően a kötelező oltás elrendelésének az indokoltságát is. Arra a kérdésre, hogy készült e felmérés az érintett 25-30 ezres állományból mennyien fognak kitartani álláspontjuk mellett és mennyien fognak kiesni egy évre a rendszerből, Zsinka úr azt válaszolta, nincs ilyen felmérés, amely ugyancsak azt támasztotta alá, hogy egyrészt szükséges lett volna kikérni az érintett állomány véleményét, felméréseket végezni, hiszen ha akár csak 1-2 ezer rendőr nem veszi fel a védőoltást, sok kapitányságon nem lesz ember arra , hogy 0-24 órában a rendőrség el tudja látni az alapfeladatát.
Mivel az oltást felvenni nem hajlandó munkavállalók hangja most először juthatott el belügyminiszter úr hallótávolságán belülre, és mivel – professzor úr szavai szerint – a munkavállalói oldal tolmácsolásában most először szembesülhettek virológiai szempontból is alátámasztott aggályokkal a kötelező oltással szemben, továbbá munkajogi aggályokat is megfogalmazott a munkavállalói oldal, álláspontunk szerint a közeljövőben ennek lesz az állományt is érintő kedvező hozadéka. Bízunk abban, hogy a kellően elő nem készítettnek tűnő döntést indokolatlannak minősíthető esetekben jelentősen fellazítják a jelenlegi ex catedra (megmondtam, ezért ez így lesz) attitűdről tanúskodó rendelet vonatkozásában és a részletszabályok révén kellően indokolt esetben lehet úgy élni az oltás fel nem vételének lehetőségével, hogy abból semmilyen hátránya ne keletkezzen a dolgozónak.
Fegyverpénz
Zsinka úr nem tudott részletszabályokról beszámolni, azok kidolgozása folyamatban van. Nem tudjuk, hogy ez illemtény lesz-e vagy jutalom, utóbbi esetben például a fegyelmi eljárás alatt állók, a fegyelmi szankció hatálya alatt állók, vagy a büntetőeljárás hatálya alatt állók sem részesülhetnek alapesetben jutalomban. Nem tisztázott, hogy az ő esetükben is kiterjed-e az az ígéret, hogy „egységesen minden hivatásos megkapja”.
Arra a kérdésre, hogy a Fegyveres Biztonsági Őrök – akik ugyan nem hivatásosak, de sokszor járőrszolgálatot, fogdaszolgálatot, kísérő őri szolgálatot, kapuszolgálatot, stb. látnak el, fegyvert viselnek, kiképzésben részesülnek, számos esetben hivatásosakkal azonos munkát végeznek – részesülhetnek-e majd a fegyverpénz nevű juttatásban, Zsinka úr azt válaszolta, hogy nem részesülhetnek. Hogy miért nem, amikor sokszor ugyanolyan veszélyes tevékenységet látnak el – fegyveres szolgálatot, és ugye ezt ”fegyverpénznek” nevezte el a legfőbb döntéshozó is – az volt a válasz, hogy az FBŐ tagjai „nem ugyanolyan esküt tesznek”, mint a hivatásos állományba tartozók.
Jelen állás szerint tehát az a személyi állomány, aki együtt húzza az igát sokszor járőrpárban a közvetlen hivatásos kollégájával, az nem fog fegyverpénzben részesülni, amely álláspontunk szerint sérteni fogja az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Ez alapján borítékolható, hogy ez miatt jutalom lesz, amely viszont egyedileg adható és azt nem lehet majd sajnos bíróságon vitatni. A jutalom átnevezésének indokoltsága is felmerülhet az elhangzottak alapján „fegyverpénzről” „esküpénzre”. Jutalom jelleg esetében viszont a fegyelmi és egyéb szankciós eljárások hatálya alatt lévők sem fognak belőle részesülni. Mivel sok a tisztázatlan kérdés, nincsenek részletszabályok sem, ezért csak a fenti aggályok megfogalmazásával tudtuk kvázi javaslatainkat a döntéshozók felé tolmácsolni. Bízunk benne, hogy elhallatszik az állomány képviseletében megfogalmazott hangunk oda is ahol erről a döntések megszületnek.
Beszámolónk második részét a többi napirend tekintetében külön tájékoztatóban közöljük.
Forduljatok hozzánk bizalommal!