Általánosságban elmondható, hogy az oltás felvételére kötelezés a munkáltató és a foglalkoztatott szempontjából is fontos probléma. Egyfelől, a munkáltató köteles gondoskodni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, és ennek keretében mindent meg kell tennie a koronavírus okozta kockázatok kiküszöbölése, de legalábbis minimumra csökkentése érdekében. Ehhez fontos eszköz lehet a védőoltás felvételének előírása. Másfelől, a foglalkoztatottat megillető (egészségügyi) önrendelkezési jog alapján maga jogosult dönteni arról, az egészsége védelme érdekében milyen lépéseket tesz, vagy már kialakult betegség esetén milyen ellátást, terápiát vesz igénybe. Ez az önrendelkezési jog korlátozható – például mások egészségének védelme, a fertőzés átadásának elkerülése céljából –, ám minden esetben mérlegelni kell, hogy az önrendelkezési jog korlátozása milyen célból történik, a cél elérése érdekében szükséges-e, és azzal arányos-e.
A SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást kötelezővé tevő kormányrendelet október 28-án jelent meg, november 1-jén lépett hatályba.
Szinte félóránként érkezik hozzánk telefonhívás, e-mail üzenet tagjainktól, és másoktól a kötelező oltással kapcsolatban: mi történik majd az oltatlanokkal, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak, mit tesz a szakszervezet ? stb, hiszen rengeteg olyan munkavállaló van, aki nem oltatta be magát, s nem is szeretné az oltást felvenni, viszont az 599/2021. ( X.28. ) Korm. rendelet a munkavégzés feltételévé teszi az oltás meglétét, melynek következtében sok munkavállaló egzisztenciája veszélybe került.
Nézzük, mit is mond ki a rendelkezés:
- A munkáltató november 15-ig köteles írásban közölni a munkavállalóval, hogy a munkavállaló munkaköre olyan körbe tartozik-e, hogy a munkavégzés során rendszeresen találkozik ügyfelekkel, továbbá a védőoltás elmaradásának jogkövetkezményeiről is tájékoztatást kell adnia, melyhez hozzátartozik a jogorvoslati lehetőségekről történő kioktatás is.
- Aki munkavégzés során rendszeresen találkozik ügyfelekkel és még nem rendelkezik oltással december 15-ig fel kell vennie ( kétdózisú esetén legalább az elsőt ). Az aki nem találkozik rendszeresen ügyfelekkel, 2022. január 31-ig köteles felvenni az oltást. (Bár a rendelet időbeli hatálya addig nem terjed ki.)
- A munkáltató felhívására 5 napon belül igazolni kell a védőoltás felvételét.
- Amennyiben a munkavállaló december 15-ig nem oltatta be magát, a munkáltató felhívja, hogy a védőoltást a felhívástól számított 15 napon belül vegye fel, és annak felvételét igazolja. ( Tehát 2021. december 30-31. a végső időpont az oltás felvételére, a rendelet jelenlegi szabályozás szerint 2022. január 1-ig van hatályban, persze ezt bármikor módosíthatják.)
- Az oltás alól lehet mentesülni, ha a foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ennek hiányában a csapatorvos szakvéleményt ad, hogy egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele.
- Ha felhívás ellenére sem oltatja be magát a munkavállaló ( tehát december végéig ), akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendel el, aminek időtartama 1 év.
- Ha a fizetés nélküli szabadság 1 éve alatt nem oltatja be magát a munkavállaló, ezt a munkáltatónak nem igazolja vagy orvosi szakvéleményt az ellenjavallatról nem nyújt be, és még a különleges jogrend fennállása miatt a kormányrendelet akkor is hatályban lesz, az 1 év eltelte után a munkáltató azonnali hatállyal felmentéssel megszünteti jogviszonyát ( azaz nincs felmentési idő, a végkielégítésre való jogosultságról a rendelet nem rendelkezik ).
Jogorvoslat:
- Álláspontunk szerint a Hszt. alapján a védőoltásra kötelezéssel szemben szolgálati panaszt lehet benyújtani, mely esetben a panasznak az oltás beadására halasztó hatálya van ( vélhetően a munkáltató azt fogja mondani, hogy nem lehet panaszt benyújtani, a különleges jogrendre fognak hivatkozni, mert egyébként a Hszt. irányadó lenne, mindenesetre erről a rendeletben nincs semmi, ennek hiányában pedig vélhetően ki fogják használni a joghézagot az időhúzásra).
- Alkotmányjogi panaszt lehet benyújtani ( erre csak egyesével, munkavállalóként van lehetőség ) hivatkozva az Alaptörvényben rögzített alapjogok sérelmére. ( Az egészségügyben dolgozók panaszai már az Alkotmánybíróság előtt vannak, de még elbírálásuk nem történt meg. )
Ha fizetés nélküli szabadságra küldik a munkavállalót az oltás fel nem vétele miatt, akkor
- a szolgálati idejébe, a nyugdíjhoz szükséges időbe, a jubileumi jutalom idejébe nem tudni a jelenlegi szabályozási hiányosságok miatt, hogy fog bele fog-e számítani – bár jogellenes lenne – a szabadság ideje ( ezt sem a rendelet, sem a Hszt. konkrétan nem szabályozza az oltással kapcsolatban, így akár hivatkozhat a munkáltató a Hszt-re, hogy„ § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a hivatásos szolgálati időbe és a tényleges szolgálati időbe.”)
- mivel nincs miből levonni a TB-t, ha máshol nem végez munkát a dolgozó, akkor a havi 8000 forintot be kell fizetnie, hogy legyen egészségbiztosítása,
- ha a fizetés nélküli szabadság letelik, vagy visszatér a munkavállaló a munkavégzéshez ( mert beoltatta magát vagy megszűnt a különleges jogrend ) azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani számára, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, tehát nincs garancia arra, hogy ugyanoda kerül vissza, ahonnét szabadságra ment,
- a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt másutt munka végezhető, az viszont kérdéses – hiányos a szabályozás -, hogy ahhoz is kell-e a munkáltató engedélye, mert másodállásként tekint majd a másutt történő munkavállalásra,
- bár még az ún. „ fegyverpénz”-ről nincs jogszabály ( a BM októberre ígérte a tervezetet ) a korábbi – 2019-es – szabályozásból következtetve azt feltehetően az aktív munkavállalók fogják kapni, a fizetés nélküli szabadságon lévők valószínűleg nem.
Ha beoltatja magát a munkavállaló az elvei ellenére és az oltás következtében megbetegszik, maradandó egészségkárosodása keletkezik, abban az esetben az Eütv. alapján az államtól kártérítést követelhet, ha bizonyíthatóan az oltás következménye a megbetegedés ( kérdéses ennek bizonyíthatósága ), illetve a Hszt. kártérítésre vonatkozó szabályai is alkalmazhatóak, viszont a szolgálati kötelmekkel való összefüggés a jelen szabályozás alapján nehezen lesz igazolható.
Mit tesz a szakszervezet?
- a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal tagjaként már jeleztük a problémát a Belügyminiszter felé, a BÉT Munkavállalói Oldala tájékoztatást kért a szankciókkal kapcsolatban is,
- szakszervezetünk a Belügyminiszterhez fordul az oltatlanok érdekeinek védelme érdekében ( megkeresésünket itt a honlapon közzé tesszük )
- a hozzánk fordulóknak egyedileg segítséget és képviseletet nyújtunk, ha szolgálati panaszt, alkotmányjogi panaszt kívánnak benyújtani,
- a Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanács, valamint a Belügyi Érdekegyeztető Tanács felé is jelezzük az álláspontunk szerint alapjogokat sértő rendelkezést tiltakozásunkat kifejezve, a probléma mielőbbi megoldását kérve,
- vizsgáljuk az uniós normákba ütközés fennállását és a jogi lépések lehetőségét,
- vizsgáljuk a további jogi lehetőségeket.
Bármilyen új információ jut a tudomásunkra, azt közzé tesszük.
Problémáddal keresd szakszervezetünket bizalommal!
*598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről