visszakövetelt – ki nem fizetett túlórák, illetményalap emelés, cafetéria, IUCS és más

Avagy: a RÉT ülésen történt

A veszélyhelyzet okán június 25-én került megtartásra a májusra tervezett RÉT ülés. Még áprilisban egy 21 pontból álló kérdéssort küldtünk az ORFK felé a titeket leginkább foglalkoztató problémákkal, viszont eddig, ígéret ellenére, semmilyen írásos válasz nem érkezett a pandémiás helyzetből adódott leterheltségre hivatkozva, és kérdéseink többségére – a RÉT ülésen – szóban sem kaptunk választ…

Ehelyett személyzeti kérdésekben a Személyügyi Főigazgatóság főigazgatója, illetve gazdasági, pénzügyi kérdésekben a Gazdasági Főigazgatóság főigazgatója az alábbi témakörökben adtak tájékoztatást:

  • Nagy valószínűséggel az idei 10%-os kiegészítő juttatás rendvédelmi illetményalapba történő beemelése nem fog megvalósulni, legalábbis e téren semmilyen biztató tájékoztatást nem kaptunk.
  • A RIASZ-os dolgozók jogi helyzetének Hszt.-be integrálásának okán problematikus, hogy csupán 70%-os táppénzes ellátásban részesülnek. A táppénz-kompenzáció ügyében, vagyis a helyzet igazságos rendezése érdekében nincs előrelépés, így ezzel kapcsolatban marad a közalkalmazotti illetményemeléses perekhez hasonló konstrukció, azaz minden érintettnek egyéni jogvitát indokolt kezdeményezni.
  • Ugyanez a helyzet a 2015-ös határszolgálati túlórák vonatkozásában is:

A TMRSZ képviselője jelezte, hogy az EU Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásban kifejtette – közel 5 évnyi pereskedést követően -, hogy a határra levezényelt rendőrök teljes időtartama munkaidőnek minősül. Ezt évek óta következetesen képviseljük is a hazai bíróságok előtt, amelyet munkavállalóknak helyt adó jogerős ítéletek is igazolnak. Határozott véleményünk, hogy az EUB döntése alapján mégiscsak akként kellene a határszolgálati munkaidőket számolni, mint azt tette jogilag helyesen pl. Komárom-Esztergom megye rendőri vezetése, de az ORFK-t képviselőktől érkezett válasz az volt, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a családjuktól hosszú időtartamra elszakított rendőri munkavállalók részére 0-24 órás munkaidő elszámolást alkalmazzanak, noha vitathatatlan tény, hogy az ORFK Csapatszolgálati Szabályzata is az EU Bíróság állásfoglalásának megfelelően szabályozza a kérdést.

Az ORFK RÉT ülésen elhangzott álláspontja szerint mindenkinek egyénileg kell megpróbálni a saját igazát bizonyítani, központilag erre nem születik rendelkezés.

Vagyis, ha el is vesztik a folyamatban lévő pereket, a kollektív rendezés nincs az ORFK szándékai között.

Arra a felvetésünkre, hogy ennek tükrében az ORFK jogi állásfoglalása kárt okozott a munkavállalóknak és a kárt a károkozó nem tarthatja meg a polgári jog szabályai értelmében, az volt a reagálás, hogy a Hszt. 3 éves elévülési időt tartalmaz, és ha esetleg kárt is okozott a munkavállalóknak az ORFK jogértelmezése, akkor sem követelhető már a munkavállalók rovására „megtakarított” ezen összeg.

Ezzel kapcsolatban felhívjuk az állomány figyelmét, hogy a most már kiforrott jogi álláspontunkat az EU Bíróságának döntése is alátámasztja, azaz ténykérdés, hogy azon határra átirányított dolgozók, akik nem heti 168 órára eső munkabért kaptak (azaz hetente nem 128 óra túlórát fizetett ki nekik a munkáltatójuk) az egyhetes határszolgálatért, azoknak a munkáltatójuk bizonyíthatóan kárt okozott.

Valóban 3 év a Hszt. elévülési időtartama, azonban a rosszhiszemű, szándékos károkozás esetén a polgári jog szabályai szerint a munkáltató nem tarthatja meg a károkozással szerzett vagyoni előnyét.

Így a károkozás esetén kvázi nincs elévülési idő, hiszen a jogsértő állapot fennáll (állapotsérelmet okozva mindaddig, míg a kár „meg nem térül”), mert az elvont összeget a munkáltató „magánál tartja” , márpedig a jogalkotói szándék szerint a káron szerzett előnnyel szembeni követelhetőség „elévülhetetlen”.

 Kérdésünkre, hogy a (fent) kifejtettek alapján az ORFK gondolkodik-e azon – elkerülendő a tömeges perindításokat – hogy a károkozással szerzett vagyoni előnyt esetleg kifizeti, az volt a válasz, hogy nem, nem fizetik ki, csak jogerős bírósági ítélet alapján, de ehhez mindenkinek egyénileg kell perelni a munkáltatóját.

Mindenki fontolja meg, hogy megteszi-e jogi lépéseket – adott esetben több százezer forint kamatos visszakövetelése tárgyában -, hiszen álláspontunk szerint mára már világosan látszik, az ORFK jogi állásfoglalása egy jogsértő, károkozó állapotot tart fenn az érintettek terhére a mai napig.

 Természetesen segítséget nyújtunk mindenkinek, aki vállalja a bírósági peres eljárást. Ehhez szükséges lesz kigyűjteni, hogy ezen időszakra a munkáltató

  1. hány óra rendes munkaidőt (A=heti 40 óra), és
  2. hány óra elismert (készenléti díjjal ellentételezett) túlórát (B=egyénileg változó) fizetett meg.
  3. így kiszámítható, hogy milyen különbözet jár még a dolgozónak (168-A+B)

 

  • A cafetéria összege – a jelenlegi 200.000 Ft-os éves keretösszeg – változatlan marad, nem lesz felemelve.
  • Statisztikai adatokat kaptunk a teljesítményértékelés megtörténtéről. Képviselőnk jelezte, hogy nagyon sokakat érintő probléma, hogy a komplex teljesítményértékelés alapján jó teljesítményt nyújtó, de időközben a szolgálati jogviszonyt megszüntetett személyek a nekik járó teljesítményjuttatást nem kapják meg. Ennek biztosításától az ORFK jelenlévő vezetői elzárkóztak, miközben a Hszt. 158.§ (3) bekezdésének rendelkezése szerint: „Az előző évi egyéni teljesítményértékelésre tekintettel a (2) bekezdés szerint a tárgyévre megállapított teljesítményjuttatásra a hivatásos állomány tagja akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik. Ebben az esetben a kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell intézkedni.”. Mindezek ellenére az ORFK személyügyi és gazdasági főigazgatója szerint a leszerelteknek ez a pénz már nem jár….
  • A külföldre utazást korlátozó korábbi rendelkezés hatályon kívül helyezésre került, és az ORFK tájékoztatása szerint a korlátozás fenntartása idején sem akadályozták senki utazási igényét.
  • A diplomát szerzett tiszthelyettesek tiszti kinevezésének általunk felhozott problematikájára* az volt a válasz, hogy a tiszti kinevezések lehetősége korlátozott, mind szakmai, mind pénzügyi szempontok szerint. A megyék a megkapott kvótákat szabadon használják fel, abba az ORFK nem szól bele, viszont a jelenlegi durván 1:2 (tiszti:tiszthelyettesi) arányon – szakmai indokoltság alapján – nem kívánnak változtatni, illetve a helyek megüresedése évente országosan kb. 300 tiszti kinevezést tesz lehetővé. Az „utcáról felvett tisztekkel” kapcsolatban elhangzott, hogy csak abban az esetben történik ilyen, ha szakmai specialitás indokolja a kinevezésüket (elsősorban pénzügyi szakterületen).

 *Eddig is nagyon sokan voltak, akik NKE végzettséggel nem kerültek tiszti helyre, a számuk pedig egyre csak nő, viszont sok-sok év várakozás után sem kaphatnak tiszti besorolást, de még csak kompenzációt sem a felsőfokú végzettségre, sőt sok esetben az „utcáról” vesznek fel civil diplomásokat az üres helyek betöltésére. Az is előfordul, hogy diplomával rendelkező tiszthelyettes végzi az üres tiszti hely munkáját, kinevezésére azonban nem kerül sor.

  • Az ORFK tájékoztatása szerint az Ideiglenes Útlevélkezelői Csoport (IUCS) elsősorban önkéntes jelentkezőkből áll. Amennyiben nincs elég önkéntes jelentkezés, akkor szakmai indokoltság alapján „kijelölés” történik, de ez lényegében a hivatásossal szembeni utasítást és annak végrehajtását jelenti, vagyis ezzel – az ORFK szerint – nem merül fel sem szakmai, sem jogi aggály. Lényegében megbízásnak tekinthető, viszont egyéb körülmények más jogintézmény keveredését is a tartalmi értékelés körébe hozhatják (vezénylés, átrendelés saját szervezeti egységen belül, vagy más szervezeti egységhez, beleegyezéssel, vagy az érintett beleegyezése nélkül, alacsonyabb vagy magasabb szolgálati beosztás-e, stb.).

Elmondásuk szerint a megbízási díj minimum mértékét (50%-ot), mintegy havi bruttó 19.000 Ft-ot fizetnek az IUCS tagjainak az ellátott munkájukért.

 Amennyiben bármilyen problémád adódik az IUCS kapcsán, fordulj hozzánk bizalommal, megvizsgáljuk történt-e jogsérelem (akár pénzügyi, akár egyéb) és tájékoztatunk a lehetőségeidről.

 

  • Tájékoztatást kaptunk a Szegedi és az Adyligeti szakgimnáziumok integrálásával kapcsolatosan is. Eszerint a személyi állomány 95%-a elfogadta a megváltozott feltételeket, figyelemmel arra is, hogy illetményemelkedésben részesültek.
  • Felhívtuk a figyelmét az ORFK képviselőinek, hogy a Miskolci RSZG végzős (próbaidős státuszú) növendékei nem kapták meg a májusban más jogosultaknak már folyósított ruhapénzt. Az ORFK nyitottnak mutatkozott a probléma megoldására, mint mondták megvizsgálják az esetet, és jogos sérelem esetén intézkedni fognak a kifizetésre.
  • Tájékoztatást kaptunk még arról is, hogy épül-szépül a Vágóhíd utcai rekreációs központ, az MLSZ komplex műfüves kispályás focipályát lelátóval, illetve röplabda pályát is épített és cserében – ha jól értelmeztük – mindössze a Vágóhíd utcai ingatlan egy „kis részére” kaptak kezelői jogot. Ennek kérdéskörét részletesebben nem vitatta meg a RÉT, noha a vagyon eddig ORFK-s kezelésben volt. Várhatóan e témakörben (is) még merülhetnek fel kérdések…
  • Felvetettük a rendőrök „röghöz kötésének” kérdéskörét, azaz azt a helyzetet, amikor a törvényi összeférhetetlenség munkáltatói megállapítását követően sem szüntetik meg a dolgozó szolgálati jogviszonyát, mert „csak”.

Az ORFK álláspontja szerint a dolgozók korábban „visszaélés-szerűen” vonták vissza a szolgálati jogviszony fenntartásának azon feltételét, hogy őt, vagy közvetlen hozzátartozójukat az arra jogosított szerv leplezetten megfigyelheti (kifogástalan életvitel ellenőrzés). Persze arra a kérdésre, hogy egy törvényben biztosított joggal élés, miért „visszaélés-szerű”, nem kaptunk választ.

  • A visszaszerelni szándékozók elé állított nehézségek kapcsán elhangzott, hogy „aki egyszer elhagyta a fészket”, mert máshol adott esetben többet ígértek neki a civil pályán, aztán, mint később kiderült „kinn sem kolbászból van fonva a kerítés”, a munkáltató nagyon meggondolja, hogy visszavegye az újrajelentkezőt, bár a szolgálati törvény megteremti ennek feltételrendszerét és lehetőségét. Konkrét kérdésünkre, igaz-e, hogy ha van hely, a jelentkező is alkalmas, és a fogadó szerv vezetője is visszavenné a kiképzett egykori rendőrt, az a válasz született, hogy tiszthelyettesek esetében az ORFK nem szól bele, miként dönt a munkáltató, de a tiszti visszavétel nem a helyi szerv hatáskörébe tartozik, az az ORFK, illetve a belügyminiszter hatásköre. Vagyis a „válasz” lényege, hogy kvázi aki vissza kíván szerelni egykori „fészekelhagyóként”, azt nem szívesen látják, hiába a jelenlegi létszámhiány. Hogy mégis mi ebben az ésszerűség és a logika, nem sikerült megfejteni.
  • A szakszervezetek választ vártak még arra, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozó pszichológusok és azok asszisztensei – mint egészségügyi szakdolgozók – miért nem részesülnek a beígért bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásból. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem az ORFK döntött a jutalmazottak köréről, ők is örültek volna, ha az egészségügyi szakszolgálatban lévő érintett állomány részesül a juttatásból, de azt az EMMI biztosítja, így az ORFK-nak nem volt érdemi ráhatása, hogy a rendőrségen – a juttatásból részesülő 265 főn kívül – más egészségügyi dolgozók is megkapják az összeget.

 

Bármely elhangzott kérdéssel, vagy eddig fel nem merült problémával kapcsolatban is vetődik fel személyes érintettséged, fordulj hozzánk bizalommal, megtaláljuk a megoldást!