Nesze semmi fogd meg jól!

A Kormány Belügyminisztériuma, észlelvén a rendőrségi munkavállalók elégedetlenségét, ismét tárgyalóasztalhoz ült a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) keretén belül 2019. május 31-én.

Zsinka András személyügyi helyettes államtitkár úr nyitotta meg az értekezletet és a tájékoztatójának végén kiderült, a Kormány továbbra is „gondolatokat”, javaslatokat vár a munkavállalói oldal részéről annak érdekében, hogy sikerüljön megtartani a kiképzett fiatal rendőröket. „Gondolkodjunk együtt”, javasolta a BM képviseletében megjelent államtitkár úr.

Zsinka úr elmondta, hogy az MRK felmérése szerint a végrehajtói állomány 47%-a fontolgatja, hogy leszerel és otthagyja a rendőri pályát és ebből a 47%-ból 38% olyannyira komolyan gondolja, hogy a felmérés szerint már keresi a civil életben az elhelyezkedés lehetőségét.

Ezt értelmezhetjük úgy, baj van, ég a ház, s jó lenne, ha a munkavállalói érdekképviseletekkel együtt lenne eloltva tűz.

Államtitkár Úr elmondása szerint a 2015-ös új Hszt. nagyon sok olyan vívmánnyal rendelkezik, amelyek a civil szférában egyáltalán nincsenek, és ennek alátámasztására említette a szolgálati kötelmekkel összefüggésben alkalmatlanná vált rendőrök kivételes helyzetét, miszerint az állam gondoskodik a lerokkant dolgozóiról.
Megemlítette, hogy a határkiléptetéssel foglalkozó munkavállalók hivatásos pótlékát 100%-ról 200%-ra emelte a kormány – észlelve az ottani, az átlaghoz is kiugróan magas fluktuációt – vagyis bruttó 38.650,-Ft-tal (mintegy nettó 26 ezer forinttal) nőtt az érintett állomány illetménye.

Kiderült a tájékoztatóból, hogy a kormányzat „gondolkodik” az illetményalap emelésén, az 5-9 év szolgálati viszonnyal rendelkező állománycsoport szolgálati időpótlék jogosultságán, a preferált településeken települési pótlék bevezetésén, illetve azon, hogy a teljesítményjuttatás jelenlegi 2 heti illetményének mértékét megduplázzák. Persze nem biztos, hogy így lesz, de már gondolkodnak azon hogy így lehessen.

A Kormány tehát gondolkodik, de sajnos nem ismertek még a költségvetés erre vonatkozó előirányzatai és arról csak 2019. június 9.-én fog szavazni az Országgyűlés, de az információk szerint 2020. január 1.-jétől egészen biztos, hogy lesz valami pozitív változás az állomány megtartása érdekében.

Remélhetőleg sok érintettnek, a leszerelésen gondolkodó rendőrnek cseng még a fülében a biztatás, „Tartson ki mindenki”.

Lényegében ezt a gondolatiságot tartalmazta a Belügyminisztérium ajánlata is. Semmi konkrétum, semmi kézzelfogható juttatás, amely a pályán maradást segítené elő, de tartson ki az állomány… az illetékeseknek az az álláspontja, hogy 2020. január 1-jétől biztosan fog történni valami pozitívum.

Hogy mi, arra nem kaptunk választ.

A munkavállalói oldal előzetes egyeztetésén az az egységes álláspont alakult ki, hogy ha és amennyiben a kormányzatnak nem lesz semmilyen értékelhető ajánlata a munkavállalók részére, akkor a semmiről teljesen fölösleges tanácskozni. Ennek megfelelően a munkavállalói oldal szószólója Powell Pál röviden összefoglalta és elmondta, hogy a kormányzat jelen állás szerint semmit nem ajánlott, így nincs is miről tárgyalni. A szakmai, pénzügyi javaslatokat a munkavállalói érdekképviseletek évek óta folyamatosan előterjesztik, de azoknak láthatóan nincs foganatja, ezért a mai napon történteket az érintettek saját honlapjaikon megjelentetik és egy egységesen elfogadott nyilatkozatot tesznek az MTI irányába.

Zsinka úr, érzékelve az egységes fellépést (hallgatást), hangoztatta, hogy az érdekegyeztetés fóruma a BÉT és a munkáltatói szervezeteken belül létrehozott érdekegyeztetés, és nem szerencsés, ha a szakszervezetek a sajtóban tesznek közzé nyilatkozatokat.

Meglátásunk szerint a BÉT munkáltatói oldalát meglepetésként érte, hogy a munkavállalói oldal nem kezdte sorolni a javaslatokat, sérelmeket, saját tapasztalatokat, azt a kormányzati álláspont tükrében fölöslegesnek és indokolatlannak tartva.

Fentieket követően tájékoztatót kaphattak a jelenlévők a RIASZ bevezetésének tapasztalatairól, amely összefoglalva a statisztikai adatokat, lényeges illetményemelkedésről szóló tájékoztatót jelentett. Az érintett állomány 5,8%-a nem vállalta a terhesebbé váló munkajogi kötöttséget és élt a felmentés adta lehetőséggel. Átlagosan mintegy bruttó 50 ezer forint mértékű illetményemelkedést hozott az érintetteknek a RIASZ bevezetése.
A munkavállalói oldalnak egységesen nem volt erre a napirendi pontra sem észrevétele.

A 3. napirendi pontban az Egyebek kerültek volna megvitatásra, azonban a munkavállalói oldalon ebben a témakörben – szintén egységesen – nem volt észrevétel, vagy megnyilatkozás.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szövegét hamarosan közzétesszük a honlapunkon.

Kiemelt hír