Készenléti szolgálat – ami jár az jár?!?

Az előkészületi és utótevékenység idejére mit fizet a munkáltató?!

Annyi bizonyosan kijelenthető, hogy a készenléti szolgálat során a munkáltatónak készenléti díjat kell fizetnie, és ha abban az időben feladat adódik, azt szolgálatként (túlszolgálatként) kell számfejteni.

A probléma általában abból adódik, hogy nincs kompenzálva a szolgálat idején kívüli, az oda-visszautazást is magába foglaló (több esetben sok ) idő. Ez nyilvánvalóan készenléten túli időtartam, de vajon miként kell értékelni, illetve ellentételezni?

Álláspontunk szerint a készenlétre – mint munkáltató által elrendelt tevékenységre – való felkészülési idő, vagyis az eszközök, fegyverzet felvétele, beöltözés, adminisztráció, valamint a tevékenységből való lelépés időtartama, azaz az eszközök, fegyverzet leadása, kiöltözés, adminisztráció, munkaidőnek számít, ha az elrendelt készenlét időintervallumán túli. Persze egyértelmű, hogy ez alatt az indokolt időtartamot kell érteni.

Véleményünk szerint tehát a készenlét felvételének és leadásának idejebeleértve az oda-visszautazás idejét istúlmunkavégzésnek minősül, hiszen az már az elrendelt készenléten túli időtartam és akként funkcionál, mint annak az indokolt előkészületi és záró tevékenysége, vagyis erre az időre szolgálati időt (túlszolgálatot) indokolt fizetni, akár volt a készenlét ideje alatt túlszolgálat, akár nem, vagy akár még effektív munkavégzés sem.

Mindenképpen indokolt túlszolgálatként figyelembe venni, ha ez az idő a munkavállalót megillető pihenőidőbe, pihenőnapba, vagy szabadságnapba belenyúló, mert hogy a 31/2015. (VI.16.) BM rendelet szerint:

76.§ A nem hivatali szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja részére meghatározott szolgálatteljesítési idő keretét az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési időbeosztáson túl szolgálatteljesítésre szolgálatba rendelték.

77.§ (1) Az állományilletékes parancsok vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli.

(2) A túlszolgálat elrendelésére történő felhatalmazást a szolgálati elöljáró részére az állományilletékes parancsnok írásban adhat, amelyben egyértelműen meg kell jelölni, hogy mely szervezeti elemek mely vezetői beosztást betöltő tagjai és mely állomány vonatkozásában jogosultak a túlszolgálat engedélyezésének jogkörét gyakorolni. A felhatalmazást az érintett állománnyal írásban ismertetni kell.

Ez alapján egyértelmű, hogy a dolgozó azzal, hogy a napi „rendes” szolgálatteljesítési időt teljesíti, a meghatározott havi munkaidőkeretet teljesíti, amelyért a beosztási illetményben részesül.

A készenlét pedig egyfajta tevékenység nélküli szolgálat (ellentételezés, készenléti díj jár érte), annak időtartamát (már hogy mettől-meddig tart) a munkáltató meghatározza, így álláspontunk szerint az ezen túli, de hozzá kapcsolódó tevékenység időtartama túlmunka szerinti díjazási kötelezettséget von maga után, megjegyezve azt is, hogy ha ezen idő pihenőidőbe, vagy ünnepnapba nyúlóan történik, akkor azt kétszeres díjazással kell ellentételezni.

Meglátásunk szerint tehát a munkavállalók részéről teljesen jogos a felvetés, a munkavállaló terhére felmerülő, a készenlét időtartamán túli felkészülési és lelépési időtartam munkavégzésnek (túlszolgálatnak) minősül. Természetesen a munkáltató nem osztozik véleményünkben, hiszen akkor fel sem merülnének ilyen problémák, így jelenleg – nagy valószínűséggel – szolgálati panasz benyújtásával, majd bírósági jogvita során lehet érvényesíteni a követelést.

Amennyiben neked is dilemmát okoz a fenti kérdés, keress meg minket, hogy segíthessünk!

Tájékoztatónk általános jellegű, megalapozott véleményezést csak a vonatkozó dokumentumok ismeretében tudunk készíteni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint – amit a bíróságok igen szigorúan vesznek – ami nem szerepel a szolgálati panaszban, az a bírósági eljárásban nem érvényesíthető, így igen gondosan kell eljárni a panasz szövegezésekor!

Szólj hozzá