Tagunk azzal a problémával fordult hozzánk, hogy már harmadik éve nem a polgári ruhásoknak járó éves ruhapénzt kapja – eredeti beosztását tekintve járőr – annak ellenére, hogy ez idő óta minden nap polgári ruházatban látja el feladatait, eredeti beosztása alól felmentve, mint nyomozó. Évek óta egyenruházati cikkekkel látják el, amit nyilvánvalóan nem használ.
Jogos a panasz, vagy érdemesebb a belenyugvás – kérdezte.
A Hszt. 17.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendőr a szolgálatát egyenruhában, vagy polgári ruhában látja el. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy „az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztáshoz rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma).”
Ilyen esetben meg kell nézni a naptári évre szóló megbízási parancsot, az egyértelműen rendelkezik arról, hogy ki melyik szolgálati helyen, milyen beosztásban kap megbízást.
Amennyiben a korábbi évekre – jelen esetben a 2017-re és 2016-ra – vonatkozó megbízások is ugyanezen tartalommal kerültek kiadmányozásra, aggálytalanul meg lehet állapítani, hogy az ellátott szolgálati beosztáshoz rendelt öltözet (polgári) ruházati ellátására szolgáló ruházati ellátási normát (ruhapénzt) kellett volna megkapni (esetleg arányosítva, ha nem az év elejétől szól a megbízás.)
Egyértelmű lehetne, DE:
A megbízási parancs meghagyta az egyenruhás státuszt, az új beosztás ellátására vonatkozó képzettségre figyelemmel, és ezért a munkáltató a létszámhoz rendelt költségvetési előirányzatok tervezése során mint egyenruhást vette figyelembe a munkavállalót.
Álláspontunk szerint az ilyen tervezés téves, főleg, hogy (jelen esetben legalábbis) már 3. éve látja el megbízás alapján a polgári ruhaellátásos beosztást a panaszos. A munkáltatónak ezt a tervezésekor figyelembe kellett volna vennie, illetve a polgári ruhaellátási normának megfelelő mértékű ruhapénzt kellett volna megfizetnie.
Az „első” évben még érthető, de nem jogszerű, hogy tagunk nem a polgári ruhanorma szerinti ruhapénzt kapta, hiszen a 2016-os évi tervezetet és előirányzatokat még 2015-ben fel kellett terjeszteni.
Álláspontunk szerint – a következők miatt – azonban a munkáltató egyértelműen tévesen járt el tagunkat érintően a ruházati ellátmány biztosítása terén:
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V.10.) BM rendelet 11.§ (1) bekezdése szerint: „Az igényjogosultat a szolgálati beosztásához és a munkaköri feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg.”.
Ezen bekezdés már utal arra, hogy „szolgálati beosztása” alatt a kinevezési, vagy a megbízási szolgálati beosztás közül az utóbbit kell érteni, hiszen a ruházati ellátásnak a munkaköri feladatok végrehajtásához igazodónak kell lenni.
Ezt megismétli a 12.§ (3) bekezdésének rendelkezése is, amely szerint:
„(3) A szolgálati feladatokhoz igazodó ruházati ellátási norma lehet:
- a) egyenruhás alapellátási norma, amely a szolgálati feladatokat egyenruhában ellátó állomány ruházati termékeit és felszerelési cikkeit tartalmazza,
- b) vegyes ruhás alapellátási norma, amely azon állomány ruházati és felszerelési cikkeit tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek,
- c) tábornoki alapellátási norma, amely a tábornoki rendfokozatot viselők ruházati és felszerelési cikkeket tartalmazza, akik szolgálati feladataik során egyenruhát és polgári ruházatot is viselhetnek,
- d) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében gyakorló- és társasági ruházatot, valamint polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz azok számára, akik alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot,”.
A fenti rendelkezések egyértelműsítik, hogy a ruházati ellátásnak a szolgálati feladatokhoz igazodónak kell lennie.
A speciális szabályként funkcionáló BM rendelet az állományilletékes parancsnok kötelezettségeként határozza meg eltérő foglalkoztatás esetére, hogy a ruhaellátási normáról a megbízási parancsban rendelkezni kell:
“A ruházati ellátási normába való besorolás a szolgálati beosztás alapján történik. Eltérő szolgálati beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normabesorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati ellátási normába történő besorolásról, illetve a más normába történő átsorolásról az állományilletékes parancsnok a gazdasági vezető ellenjegyzésével állományparancsban intézkedik.”
Megállapítható tehát, hogy a megbízási parancs hiányossága miatt fordulhat elő, hogy valaki nem a megbízás szerinti, azaz az ellátott szolgálathoz tartozó ruházati ellátásában részesül, álláspontunk szerint ez azonban jogsértő, így joggal és okkal lehet szolgálati panaszt előterjeszteni, figyelembe véve a 3 éves igényérvényesíthetőséget.
Természetesen, ha az érintett visszamenőleg igényt kíván érvényesíteni a meg nem fizetett ruhapénz vonatkozásában, akkor a kiadott és nem használt egyenruházati termékek visszaadását is biztosítania kell.
Tájékoztatónk csak általános jellegű, megalapozott véleményezést csak a vonatkozó dokumentumok ismeretében tudunk készíteni.
Amennyiben neked is ilyen, vagy hasonló jogsértő eljárás eredményezett hátrányt, keress meg minket, hogy segíthessünk!
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint – amit a bíróságok igen szigorúan vesznek – ami nem szerepel a szolgálati panaszban, az a bírósági eljárásban nem érvényesíthető, így igen gondosan kell eljárni a panasz szövegezésekor!
